Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-11-16 / 46. szám
14 2008. NOVEMBER 16., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Legendák és egy csipetnyi bors gurábü Miskolczi Miklós keserédes regényében megelevenedik a 20. század Miskolczi Miklós nem hagyományos regénynek, inkább családszociográfiának tartja új könyvét Miskolczi Miklóst az elsőszülött unokája inspirálta, hogy megírja családjuk regényét. Szerinte mindenkinek hasonlóképpen kéne cselekednie, és akkor a történelemre is más szemmel tekintenénk. Europress * 001- Miért érezte, hogy most jött el a pillanat, amikor családregényt kell írnia? .- A pillanat jó harminc éve tart. Akkor már hozzá is kezdtem. El is jutottam az első oldal végéig. Aztán még időben rájöttem, hogy nem megy. Fiatal voltam a feladathoz. Most meg az inspirált, hogy sokáig már nem halogathatom.- Az első oldalon azt olvashatjuk, hogy Milán könyve. Ő ki?- Milán az unokám, két és fél éves. Most még nem ír és nem olvas. Ezért egyelőre viaszpecséttel lezárt dobozban kapta meg a 001. számú könyvet. Tudnia kell, hogy milyen családba született. Remélem, lesz annyi humora, hogy kinevesse az őseit. •- Hogy maradtak fent a családban a legendák?- A legendák már csak olyanok, hogy fennmaradnak. Terebélyesednek, színesednek, aztán, ha jó kezekbe kerülnek, a pont előtt poént is kapnak. Édesanyám fantasztikusan tudott mesélni. Történeteihez már csak hozzá kellett tenni megfigyeléseimet, az otthon elhallgatott, de az ismerősöktől begyűjthető titkokat, és kész. A fogyasztható- sághoz csipetnyi borssal ízesíthetjük. A vitriolt nem ajánlom.- Ön szerint színesíthetik a történelemről alkotott képünket a személyes történetek?- Igazán családi történetekből ismerhető meg a 20. század. Avagy nem mond-e többet minden történelmi leckénél, hogy a könyv főszereplője 1934-ben Prizrenben lesz a szerb hadseregújonca, 1941-ben Szabadkán gyanús csetnik, 1943-ban hős magyar királyi honvéd, a fogolytáborban már ismét szláv (szerb) testvér. Aztán jugoszláv állampolgárként Magyarországról, zsidó származású élettársával együtt sváb volksbundistaként kiutasíttatja magukat Ausztriába. 1948-ban ez 50 dollárjába kerül. Ausztrál állampolgárként a Csendes-óceánba temetkezik.- Melyik műfajba sorolja mostani könyvét?- Biztos, hogy nem regény, vagyis nem fikció. Legszívesebben tényregénynek vagy ironikus családszociográfiának nevezném. Maradjunk a szórakoztató olvasmánynál. Megpróbálkozom a tartalmi ismertetéssel: A kettős identitásé (magyar-bu- nyevác) családban született négy testvér közül a bácskai (szabadkai) vagány, Pista választott igazán kalandos életet. De a többiek, közeli és távoli rokonok, ismerősök történetei is hozzásegítik az olvasót ahhoz, hogy lég1 alább utólag megértse és kinevesse az éppen csak elmúlt huszadik évszázadot. A kerek, poénban végződő keserédes családi történetekben minden sim- lizés, bukás, újrakezdés mögött felsejlik a teljes 20. század: két háború, ingó országhatárok, politikai eltévelyedések, emigrálá- sok, és mindenekelőtt a már-már svejki túlélési képesség.- Önt az olvasók nemcsak mint írót, hanem mint a Kis- kegyed volt főszerkesztőjét is ismerik. Van még kapcsolat az újságírás és az irodalom között, vagy ez már a múlté?- Irodalmi legenda szerint Kosztolányi Dezső napilapoknak is írt, néhány soros híreket. Ma nem tudnám elképzelni fordítva, már hogy napi hírek után telefonálgató újságírók Kosztolányi irodalmi magasságát akár csak megközelítsék.- Milyen történetekre kíváncsiak az emberek?- Röviden: jókra. Olyanokra, amilyenek Gurábli, avagy Miki, én azt hittem, hogy te okosabb gyerek vagy című könyvemben egymásra tolulnak.- Szeretné, hogy unokájából is író váljon?- Ennél őt sokkal jobban szeretem. A könyvről miskolczi Miklós szabadkai, majd kelebiai gyerek. A Gurábli pedig nem egyéb, mint ennek a soknemzetiségű, viharos történelmű vidéknek egy klasszikus süteményfélesége, ami sokáig eláll, és amit útravalónak, katonasághoz, börtönbe, valamint egyéb jeles alkalmakra készítenek. A Gurábli Miskolczi családregénye, a huszadik századi fel- és mellette menőkről. Nem veretes történelmi tabló, hanem vidám, ironikusan anekdotá- zó mesedélután. Úgy érzi magát az ember olvasás közben, mintha egy borospince előtt, nyári estén üldögélnénk a lugasban, és hallgatnánk a hol kacagtató, hol szívszorító sztorikat a rokonokról, barátokról, a szép, olykor tragikus régi időkről. Nem világra szóló események elevenednek meg, bármelyik jópofa nagybácsi vagy más sokat látott felmenő is mesélhetne hasonlókat, feltéve, ha tudna úgy mesélni, ahogyan Miskolczi tud. Sajnos a vidám, önironikus, ráérősen mesélő műfaj kihalóban van. Miskolczi műve a mik- száthi vagy krúdyi hagyományokat felidézve, Rejtő humorával megspékelve visz minket vissza egy kellemes időutazásra a 20. századba. Hatházi Péter Névjegy született: 1938. július 2-án, Szabadkán. A Kiskegyed című lap alapító főszerkesztője volt 1992 és 2001 között. főbb művel Az első évtized, Velem üzentek, Város lesz csakazértis, Színlelni boldog szeretőt, Hazudni boldog hitvest, Mindenki mással csinálja, M. M. szeretői, Harangoznak, Elvtársaim ingben, glóriában, Ne válasszon engem, Trianon gyermeke, Kelebia, Tompa, a pusztában nőtt város, Egy sortűz sorsa, Gurábli FORGATÓKÖNYVEI: Nyolc év- szak, Szomszédok HÍRSÁV Roma művészek állítanak ki Londonban A TAVALYI VELENCEI BIENNÁLÉ Roma Pavilonjának Elveszett Paradicsom címmel bemutatott anyagából nyílt kiállítás a Londoni Magyar Kulturális Központban. A 16 művész közül hatnak a munkái láthatók december 10-ig, közülük Omara, Szirmai Norbert, Révész János Magyarországot képviseli. Újabb magyar filmes siker A LEGJOBB FÉRFI ALAKÍTÁS díját nyerte el Gábor Lajos, a Bahrtalo! című film férfi főszereplője az olaszországi Saturno filmfesztiválon. A dokumentumfilmjeivel ismertté vált Lakatos Róbert első mozifilmje Karlovy Varyban az Europa Cinemas zsűrijének díját nyerte el. Elmarad jövőre a Művészetek Völgye nem lesz 200ó-ben Művészetek Völgye fesztivál - jelentette be Márta István, az eddig fesztiválok igazgatója. A szervező a gazdasági válságra hivatkozott: szerinte a kulturális projektektől vonja meg a legtöbb pénzt az állam a megszorítások során. Felvételi a balettintézetbe A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI Főiskola az idén a felvételi vizsgáját december 15-én tartja Budapesten. Eddig olyan hírességek koptatták falait, mint Keveházy Gábor, Szinetár Dóra, Ullmann Mónika, Horváth Charlie. Ullmann Mónika is idejárt Kínai császárok magyar csipkékkel a szexizmus ellen kiállítás Yoko Ono volt férjét, Havadtőy Sámuelt Andy Warhol tanította meg New Yorkban a szitanyomásra Havadtőy Sámuelről szinte mindenkinek az jut először eszébe, hogy ő volt Yoko Ono élettársa. De miként lett Havadtőy Sámuelből Sam Havadtőy? 1952- ben született Londonban, ám szülei úgy döntöttek, hogy 1956 nyarán hazatelepülnek Magyar- országra. Havadtőy 19 évesen disszidált, eleinte lakájként dolgozott, majd 1972-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Egy évvel később már lakberendezőként tevékenykedett, 1976- ban pedig megnyitotta első üzletét, a Samuel Havadtőy Galleryt. Belevetette magát New York lüktető életébe, egyre komolyabb megbízásokat kapott, míg végül már John Lennont és Yoko Onót látta el lakberendezési tanácsokkal. Lennon halála után mélyült el kapcsolata a nála 19 évvel idősebb asszonnyal. Kapcsolatuk 21 évig tartott, közösen nevelték Ono és Lennon fiát, Sean Lennont is. A rendszerváltás után műtermet is nyitottak Budapesten, Galéria 56 néven. Havadtőy Sámuel az elmúlt nyolc évben Szentendrén élt műteremlakásában. Havadtőy ma már a képzőművészetnek szenteli ideje nagy részét. Szitanyomataiból és a csipkével átszőtt kínai császárfestményeiből a héten nyílt kiállítás a budapesti B55 galériában. „Amikor Kínában dinasztiát döntöttek, akkor ahelyett, hogy Havadtőy Sámuelt a múlttal való szembenézés inspirálta kirabolták volna a városokat, a császárok örökbe fogadták az előző dinasztia őseit. így ők is örököseivé váltak az ott lévő palotáknak és kincseknek. A múlt elpusztítása helyett inkább építsünk rá. Szembesülni kell a múlttal, elfogadni, hogy ez a kultúra tett minket azzá, amik vagyunk. Húsz éve járok vissza Magyarországra. Feltűnt, hogy eltűnnek szobrok, és legalább négy névváltozáson estünk át az utcaneveket illetően. Ezért festettem kínai császárokat. Van mit tanulnunk tőlük.” És hogy kerülnek a csipkék a császárokra? „Itthon körbevettek a csipkék. Amerikában feltűnt, hogy nincsenek sehol. Hiányoztak, gyűjteni kezdtem őket” - mondja a művész. „Csak a sérült csipkéket szedtem össze, mert ezeket általában kidobták. Ha egy férfi által készített tárgy megsérült, akkor azt megjavították, mivel a férfi munkáját többre becsülték. Az asszonyok sérült csipkéit viszont egyszerűen a szemétre vetették. Szememben ez a szexizmus egyik fajtája. Úgy döntöttem, hogy felhasználom ezeket az anyagokat. így a néző a képet szemlélve rájöhet arra, hogy van előtte valami ismerős. A csipke, amit ő már nem tesz ki otthon. Ezt összeköthetjük azzal, hogy miért nem szembesülünk a múltunkkal.” ■ Hegedűs V. Rita i » i 1
