Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-12 / 264. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. NOVEMBER 12., SZERDA KÖRKÉP A Color-Ferr Kft. ebben az évben még meg tudta tartani a tavalyi eredményét. A következő év már bizonytalanabb a vezetők szerint. Borús jövőképet látnak gazdaság Termelők és fogyasztók egyformán megérzik a válságot Magyarország képes tartani a súlyos terheket szekszárd A munka világának legnagyobb kihívása nem más, mint az, hogy egyáltalán legyen munkánk. Ezt húzta alá Simon Gábor, aki tegnap tartott előadást Szekszárdon a Vállalkozói Szalon vendégeként. A Szociális és Mun­kaügyi Minisztérium államtitká­ra dr. Brebán Valériával, a Dél-du­nántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójával együtt válaszolt a közönség kérdéseire. Simon Gábor egyebek meüett el­mondta: miután az élőmunkára és a bérköltségekre alapozó tevé­kenységek „elvándorolnak” tő­lünk, ezért a meglévő lehetősége­ket, például a mezőgazdasági hú­zóágazatokban rejlő tartalékokat kell jobban kihasználnunk. Bizta­tónak tartotta, hogy Magyaror­szág - a csak az autóiparra építő Szlovákiához képest is - több lá­bon áll, ezért jó a teherbíró ké­pessége. ■ Sz. Á. Simon Gábor államtitkár Ugyanannyit fizet az államkasszába az atomerőmű PAKS A Robin Hood adó bevezeté­se csökkenti a Paksi Atomerőmű Zrt nyereségét, de nem eredmé­nyez több állami bevételt. Mittler István, a cég kommunikációs fő­osztályvezetője kifejtette, mivel a társaság állami tulajdonban van, a nyeresége osztalék formájában gazdagítja a költségvetést. Az új adónem életbe lépésével egy bi­zonyos összeget adóként és nem osztalékként fizet a társaság az ál­lamkasszába. Az adó bevezetése tehát csupán azt befolyásolja, hogy milyen csatornán keresztül érkezik az állam részére a bevétel Paksról. Mittler István kiemelte, az új adóteher miatt nem kell lét­számcsökkentéstől tartani. ■ T. V. A gazdaság stagnál, a munkanélküliség nő a megváltozott világgaz­dasági helyzetben a GKI Gazdaságkutató Zrt. leg­újabb előrejelzése sze­rint. A megyében műkö­dő cégek is így látják. Venter Marianna Az év hátralévő időszakában és 2009-ben a kül- és belföldi ke­reslet csak nagyon szerényen, vagy egyáltalán nem emelkedik. Az uniós gazdaság stagnálása beszűkíti a magyar export lehe­tőségeit. A bizonytalan perspek­tíva és a drága hitel visszafogja a beruházási tevékenységet, az áremelkedések pedig a fogyasz­tást. A GKI legújabb felmérése tartalmazza a fenti megállapítá­sokat a jelenre és a jövőre nézve. A pénzügyi, most már egyre in­kább gazdasági válság hatását a megyében is érezni lehet.- A pénzügyi válság két alapve­tő gondot okoz a beruházásokban megyénkben - mondja dr. Beréti Zsolt, a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára. - Egyrészt drágítja és nehezen hozzáférhető­vé teszi a hiteleket, másrészt visz- szaszorítja a befektetéseket. Csökken a beruházási kedv, egy­re kevesebben merik vállalni a kockázatot. Az igazán nagy vesz­tesek a válságban érintettek kö­zül azok, aki a szolgáltatásban, építőiparban, autóiparban, illet­ve az ezekkel összefüggésben ál­ló területeken érdekeltek. Ők ke­vesebb bevételhez jutnak, hiszen amikor a befektetési piac vissza­szorul, az emberek nehezebben élnek, a cégek leépítenek ahe­lyett, hogy fejlesztenének. így munkahelyek szűnnek meg, még kevesebb bevételhez jutnak az emberek, még kevesebbet vásá­rolnak, illetve vesznek igénybe szolgáltatásokat. A megyei kama­ra véleménye szerint a befekteté­seket kellene ösztönöznie mind az uniónak, mind az országnak. Ha könnyítenének a fel­tételeken, akkor nö­vekedne a beruhá­zás kedv, ezzel együtt a gazdaság. Az idén 1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, jö­vőre pedig visszaesés várható. Tolna megyében például számos olyan vállalat van, amely autóipa­ri beszállító, meglehetősen sok embert foglalkoztatnak, ha ezen a területen megindul a leépítés, az komoly problémákat fog okoz­ni. Úgy vélem, a pénzpiaci szek­tornak és a pénz­ügyi kormányzat­nak kellene érdem­ben reagálni erre, és a leépítés helyett a fejlesztést támogatni - tette hoz­zá a titkár.- Az exporttermelésünkben a tavalyihoz képest visszesés mu­tatkozik az idén, mintegy ne­gyedével kevesebb árut értékesí­tünk, mint eddig - mondja Budai Károly, a györkönyi Color-Ferr Kft. ügyvezetője. - A cég terme­lésének szerencsére csak kis ré­sze az export, és a visszesés már az év elején elkezdődött, a rend­kívül erős forinttal nem tudtunk versenyezni a kinti árakkal. Most már hiába kedvezőbbek a kondí­ciók, nagyon nehéz visszasze­rezni az elveszített részesedést. A válságot jobban érezzük az itt­honi értékesítésben. Az építő­ipar immár évek óta mélyrepü­lésben van, mi pedig az építő­iparnak dolgozunk. Az idén még célba értek az erőfeszítéseink, sikerült megőriznünk a tavalyi eredményt. A jövő év azonban tele van bizonytalansággal, és nem kevéssé tartunk tőle. A szívbetegnek is jót tehet a tánc, az úszás, kocogás A betegek figyelmét rendszere­sen felhívja az orvos, hogy szá­mukra is fontos a testmozgás. Csakhogy sokan tanácstalanok, nem tudják, mit szabad és mit nem. Kevéssé ismert, hogy a he­tente háromszor harminc perc­nyi mozgás megelőzheti a komo­lyabb panaszokat. Dr. Sudár Zsolt belgyógyász fő­orvos szerint a cukorbetegek szá­mára minden fajta mozgás aján­lott az egyszerű sétától a kocogá­son, biciklizésen át a különböző labdajátékokig. Hogy ki melyiket válassza, az kortól, nemtől, test­súlytól függ. A fiatalabb korosz­tálynak inkább az aktív sporto­kat ajánlja, az idősebbeknek a sé­tát, kirándulást, túrázást Az idős­kori cukorbetegek általában szív­betegek is, ezért különösen fon­tos, hogy mielőtt valamilyen ak­tív mozgásformát választanak, előtte konzultáljanak a kezelőor­vosukkal. A főorvos szerint fontos lenne a napi 30-40 perc mozgás, a súlyfelesleggel küszködök ese­tében a hét minden napján, szintentartás esetében heti há­rom alkalommal. Angliában „Vál­toztassuk meg a diabéteszt!" - fel­hívással naponta 10 ezer lépés megtételét javasolják szakembe­rek a cukorbetegeknek állapotuk javítása érdekében. Séta, kocogás, kerékpározás, foci, mind ajánlott mozgásforma a szív- és érrendszeri betegek szá­mára, de épp ilyen jó a napi har­minc perces tánc, állítja dr. Józan- Jilling Mihály kardiológus főor­vos. Előtte természetesen minden esetben fel kell mérni a beteg ál­lapotát j árástávolság-teszttel vagy kerékpár-ergonómiai felmérés­sel. A régebben nagyon divatos úszást a főorvos csak a nagyon fitt állapotú szívbetegeknek ajánlja, és nekik is csak a nyu­godt tempójú mellúszást meden­cében. Az organikus szívbetege­ket óvja az úszástól. ■ F. K. É. Az úszás erősíti a hátizmokat MOZGÁSSZERVI megbetegedések esetén nagyon jó az úszás, át­mozgatja és ellazítja a fájó iz­mokat, erősíti a hátizmokat, ál­lítja dr. Róth Teréz ortopéd főor­vos. Gerincpanaszok enyhítésé­re, hátfájásra legjobb a gyógy­torna illetve a jóga. A kemény aszfalton, parkettán való sporto­lást, aerobikot kerülni kell, de jó hatású a séta erdőben, füvön. A kereskedők azonnal megérezték a válságot- egyértelműen érezhető az üzletek forgalmán a válság hatása - mondja Horváth Ist­ván szekszárdi vállalkozó.- A kereslet egyértelműen megtorpant, az emberek a leg­szükségesebb dolgokat vásá­rolják meg, a sport- és ruháza­ti cikkeket csak akkor, ha ar­ra feltétlenül szükség van. A jövő évvel kapcsolatban sem vagyunk derűlátóak, egyértel­mű, hogy optimalizálni kell a költségeket, ezt elsősorban a létszám és a nyitva tartás csökkentésével lehet megolda­ni egyelőre. - Tíz éve először fordul elő, hogy a szekszárdi karácsonyi vásárra jelentkező vállalkozók fele akkora terüle­tet igényelnek, mint eddig - mondja Nagy Tibor, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségi tagja. A részh’evők száma még nem csökkent, a kereskedők reménykednek abban, hogy lesz akkora for­galom, amely segítséget jelent­het az év végi vállalkozói befi­zetési dömping idején. ■ A jövő év tele van bizonytalan­sággal. Koszorút kapott a professzor kitüntetés Első kisregényét 72 évesen adta közre Akadt segítség a bajban vesebeteg Nyolcvanháromezret gyűjtöttek a társak Dr. Benedeczky István faddi szár­mazású sejtbiológus professzort kétszeres öröm érte a múlt hé­ten: megjelent az Élet a kastély­ban című kötete, és megkapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik legrangosabb díját, az Eötvös József Koszorút. A 77 éves, Szentendrén élő tu­dós legaktívabb éveit a biológiá­nak szentelte. A mikroszkópos kutatások úttörője volt Magyar- országon az ötvenes-hatvanas években. Dolgozott többek között a Pécsi Orvosi Egyetemen, a Semmelwis Ignác Orvostudomá­nyi Egyetemen, a Tihanyi Bioló­giai Kutatóintézetben, és tan­székvezetője volt a szegedi József Attila Tudományegyetem Állatta­Dr. Benedeczky István ni tanszékének. Meghívták ven­dégprofesszornak Oxfordba, Göttingenbe, Regensburgba és az ausztráliai Adelaide-be is, megbecsülték mindenütt. Számos szakmai írást publi­kált a tudományos cikktől az idegtudomány-történeti kézi­könyvig. Irodalmi munkásságát novellák és kisregények jellem­zik. Első regényét 72 évesen ad­ta közre Bűneset nem történt címmel. Ezt követte a Társkere­sők, majd az Élet a kastélyban. Ez utóbbi, most megjelent kötete a lengyeli középiskolás éveit ele­veníti fel. Az Eötvös-koszorút mint életműdíjat Pálinkás József­től, az MTA elnökétől vehette át november 3-án. ■ W. G. pilisi Kovács Erika jó barátnője Zsuzsinak, de még ő sem tudott arról, hogy ekkora a baj. Ő és Varga Dávid József is azt mond­ta, összetartó társaság az övék. Szívesen adtak az ösztöndíjuk­ból, amikor hallották, hogy szük­ség van rá, annak ellenére, hogy náluk mindenki hátrányos helyzetű. Zsuzsi és édesanyja Magdi is örömmel, de kissé szégyenkezve fogadta az ado- - Nagyon jól esik, de gy kicsit kellemetlen érzés - mondta a lány, akinek rövide­sen eltávolítják az egyik vesé­jét. A múlt csütörtökre tervezett műtétet elhalasztották, nem tud­ni, hogy még ezen a héten, vagy jövő héten kerül-e rá sor. ■ V. T. paks-dunakömlőd Lapunk egy héttel ezelőtt megjelent cikke nyomán többen a veseműtétre váró tizenhét esztendős Demák Zsuzsa és édesanyja segítségére siettek. A Magyar Gárda tagjai tűzifát vittek nekik. Azt ígérték, el is fű­részelik majd. Néhányan telefo­non érdeklődtek, tegnap pedig megérkezett az első pénzbeli gítség is. Zsuzsi iskolatársai lentek meg a dunakömlődi bér­lakásban tanáraik kíséretében. A szekszárdi Esély Szolgáltató Szakképző Iskola és a Mester Szakképzési Kft. kollektívája, és az odajáró diákok 83 ezer forin­tot gyűjtöttek össze, hogy segít­senek a bajban lévőknek. A sár­Kovács Erika és Demák Zsuzsa (jobbról) * * X A A t

Next

/
Thumbnails
Contents