Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-11 / 263. szám

5 2008. NOVEMBER 11, KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG $81 sí<,iía "f* $HiBBMMftflM GAZDASÁGI TÜKÖR KKHMHMMKHHBHSHHHHUNMMMNNMMMMHK iga™ Bioerőművet építenek Fornádpusztán A TAMÁSI MELLETTI Fornád- pusztán 12 megawatt telje­sítményű bioerőművet ter­vez egy magánszemélyek­ből álló pénzügyi csoport tulajdonában lévő társaság. A működését 2010 második negyedévében kezdi meg a létesítmény 5 megawattos turbinája, mely a mezőgaz­daságban, a faiparban és a háztartásokban keletkező hulladékot feldolgozva állít majd elő biogázt, és abból villamos és hőenergiát. Egy 7 megawattos blokk pedig biomassza, energiaültet­vényből származó fa és más növényi hulladékok haszno­sítására lesz alkalmas. A kukoricatermés harmada lábon áll TOLNA MEGYÉBEN száztízezer hektáron termett az idén kukorica. A nyomott árak miatt azonban még mindig sokan nem takarították be a termést, hogy ne kelljen azt drágán tárolni. A me­gyei agrárkamara adatai szerint a teljes vetésterület harminc százalékán még áll a kukorica. A betakarítás csúszása az őszi munkákat is hátráltatja. A Felső tónál folytatják a lehalászást Bonyhádnál A bonyhádi Pannónia Mg. Zrt. széptölgyesi halastavá­nál már befejezték a lehalá­szást. Az eredménnyel elé gedett a tulajdonos, mondta az ágazatvezető. A több mint negyven hektáros Fel­ső tónál, mely szintén a cég tulajdona, most engedik le a halastó vizét, hogy a leha­lászást elkezdhessék. Pontyra, kárászra nagy a kereslet A méhészeknek is be kell jelentkezniük a TIR-be a megyei méhész egyesület levélben értesítette a tagjait, hogy minél előbb jelentkez­zenek be a TIR-adatbázisba. Ez a nyilvántartási rendszer a feltétele annak, hogy a méhészek és minden állat­tartó - ide értve a halasta­vak tulajdonosait is - uniós és nemzeti támogatásra tarthassanak igényt. A TIR-adatbázisba legké­sőbb december végéig lehet bejelentkezni, ennek mene­téről a falugazdászoknál le­het tájékoztatást kérni - mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület elnöke. @ további hírek: www.teol.hu Felértékelődött a bizalom takarékszövetkezet A kistelepüléseken támogatják a helyi értékeket A napraforgó ára folyamatosan csökkent, így aki tehette, betárolta. Az áthidaló időszakban segíti hitellel a gazdákat a takarékszövetkezet. Tolna megyében a külön­böző pénzintézetek mel­lett jelentős a takarékszö­vetkezetek száma is. Úgy tűnik, a jövőben felérté­kelődik a korábban csak a vidék bankjának tartott pénzintézetek szerepe. Mauthner Ilona A Völgység-Hegyhát Takarék- szövetkezet ügyvezető igazgató­ját, Gáspár Csabát az okokról kérdeztük.- Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke nyilatkozta: a részben külföldi tulajdonban lé­vő hazai pénzintézetekkel szem­ben a takarékszövetkezetek biz­tos alapokon állnak. Ezt mire alapozhatta az üzletember?- Az elmúlt hetek példátlan nemzetközi gazdasági válsága hazánkban is hamar megmutat­ta, hogy a pénzügyek területén a legfontosabb érték a bizalom. Az OTSZ elnöke arra utalt, hogy a szövetkezeti hitelintézetek mű­ködési sajátosságukból fakadóan sokkal szorosabban kötődnek a vidék lakosságához, illetve vál­lalkozóihoz, mint a kivétel nél­kül külföldi tulajdonban és ellen­őrzés alatt álló hazai bankok. Az érzelmi különbségen túl azon­ban lényegesebb előnyünk az or­szágot teljes egészében lefedő, nagyrészt kistelepüléseken lévő fiókhálózat, ami bőséges és stabil forint betétállományt biztosít szá­munkra. A magyar bankrend­szer üzleti és hitelezési tevékeny­sége az elmúlt évtizedben döntő­en külföldi devizában zajlott. Az ehhez szükséges olcsó svájci frankot és eurót a külföldi anya­bankjuktól kapták a magyar ban­kok, majd a keletkezett üzleti eredményt jórészt ki is vitték az országból. A nemzetközi pénz­ügyi válság miatt megszűnt az olcsó deviza, így hazánkban is megtorpant az erre épülő üzleti fejlődés a bankoknál. A takarék- szövetkezetek alapvetően a bel­földi forint forrásaikra alapozzák üzleti tevékenységüket. A kitű­zött célokhoz mindig rendelke­zésre állt a lakosságtól gyűjtött forint, így a takarékok akkor is zökkenőmentesen tudták végez­ni a dolgukat, amikor a bankok hetekig leálltak a hitelezési tevé­kenységgel.- A Nemzetközi Szövetkezeti Napon hangzott el az is, hogy a takarékszövetkezetek 700 milli­árdnyi szabad pénzeszközt aján­lottak fel a kis- és középvállalko­zások támogatására...- Az említett összeg a magyar takarékszövetkezetek kezelésé­ben van, amit üzleti megfonto­Az eredményt visz- szaforgatjuk a vi­dékfejlődése érde­kében. lásból különféle állami kibocsá­tású befektetésekben tartanak. A hivatkozott felajánlással arra akartuk felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy a mostaninál sokkal szorosabb és tudatosabb együttműködést kérünk a vidék- fejlesztésben.- A jelenlegi gazdasági hely­zetben a takarékszövetkezetek­nél is szigorítják a hitelelbírálá­sokat?- A Völgység-Hegyhát Taka­réknál ügyelünk arra, hogy part­nereink a lehető legkevesebbet érezzenek a környező válságból. Mivel eddig is alaposan mérle­geltük a banki ügyletek kocká­zatait, nem keletkeztek veszte­ségek a válság miatt, így szigo­rítást sem tervezünk. Azonban fontos hangsúlyoznom, hogy a Völgység-Hegyhát Takarék egyik stratégiai alapvetése a he­lyi érdekű üzleti működés.- A termelők ma nincsenek jó helyzetben, akármelyik ágazatot is nézzük. Milyen segítségre szá­míthatnak az Önök ügyfelei?- Kiugró mértékben megnőtt a mezőgazdasági vállalkozások őszi forrásigénye. A nyomott fel- vásárlási árak miatt a termelők egy része kivár az értékesítéssel, így hiányzik az ebből származó bevétel a folyamatos munkához. Ebben tud részt vállalni a Völgység-Hegyhát Takarék az ál­tala forgalmazott számos hitel­termékkel. Az október-november hónapok slágere a közraktárjegy fedezete mellett nyújtott 6-7 hó­napos futamidejű áthidaló köl­csön, amiből az őszi-tavaszi mun­kák költsége fedezhető. Mára megközelíti az egymilliárd forin­tot a közraktári hitelállomá­nyunk. De kiemelkedően sikeres a Gazdakártya is, ami már két évre biztosíthatja a termelő for­góeszköz igényét 15 millió forin­tig. Büszkén mondhatom, hogy az országban működő 130 taka­rék közül a Völgység-Hegyhát adta át a legtöbb gazdakártyát. Évek óta foglalkozunk az ágazat­hoz kapcsolódó hazai és uniós tá­mogatások előfinanszírozásával. A sok kockázatot hordozó deviza alapú kölcsönök helyett kedvező kondíciókkal forint alapú fejlesz­tési hiteleket ajánlottunk ügyfe­leink számára, így is védve őket az általuk csak nehezen kezelhe­tő piaci kilengésektől. ▲ Ingadozó árak, élénkülő forgalom A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában októ­ber utolsó hetét élénkülő forgalom jellemezte. A leg­nagyobb érdeklődés ebben az időszakban a kukoricára volt. Lényegesen nem válto­zott a kalászosok ára: egyik határidőre sem mozdult az eurobúza (32 500), a takar­mányárpa (23 600) és a ta­karmánybúza (23 500) ára. A kukorica elszámoló ára ezzel szemben vegyesen alakult, a forintgyengülés hatására kezdetben fölfelé, aztán az erősödés hatására ismét lefelé vette az irányt. Az áresés zömében megha­ladta a korábbi időszak ár­emelkedésének mértékét. A takarmánykukorica elszá­moló árai: novemberre 21 500, decemberre 22 400, 2009. márciusra 23 300, májusra 24 800 forint/ton­na. A napraforgónál a leg­több határidő esetében 100- 1000 forint között csökkent, a repcénél 1900-3000 forint­tal nőtt az idei termés ára. ■ Forrás: AKI Kötelező lesz a kárenyhítési rendszer Két éve vezették be az agrár-kár­enyhítési rendszert, mely az ál­lam és a gazdálkodók együttes felelősségvállalásán alapul. Az eddig alkalmazott szisztéma azonban nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket, túl keve­sen vettek benne részt. Az új kárenyhítési rendszer működé­se a jövő év elején változik meg. Ennek lényege: az eddigi ön­kéntesség helyett kötelezővé vá­lik a rendszerben való részvétel. Az eddigi 6-8 százalékos részvé­tel helyett tehát minden mező- gazdasági termelő számára kö­telező lesz a rendszerben való részvétel. Ez alól kivételt jelen­tenek az őstermelők - ők vá­laszthatják - és a középvállalko­zások méretét meghaladó nagy­gazdálkodók. Szántóföldi műve­lési ágnál az eddigi ezer forintos hektáronkénti befizetési ősz- szeget 800 forintra mérsékel­ték. Szőlő és gyümölcsös eseté­ben pedig hektáronként kétezer forintot kell befizetni. ■ M. I. Allatvásár, érdeklődő nélkül kínálat Ilyen még nem volt, állítják az állattartók Mikor kell adót fizetni a földbérleti díj után? Szekszárdon országos kirakodó- és állatvásár volt az elmúlt vasár­nap. Elvileg ez lenne a legna­gyobb a megyében, de az állattar­tók állítják, nem is érdemes már a megyeszékhelyre utazni emi­att. Hónapról hónapra egyre ki­sebb az érdeklődés. Még a kis ci­cákra, kutyákra is többen kíván­csiak, mint a haszonállatokra. Ke­reslet híján csak a költsége nö­vekszik annak, aki vállalja a ma­lacok utaztatását - mondta Hor­váth Dénes sárbogárdi tenyésztő. A környéken Dunaföldváron a legnagyobb a kereslet és a kíná­lat is, ahol minden hónap harma­dik hétvégéjén, szombaton van vásár. Itt nemcsak malacokat, de lovakat is lehet vásárolni. ■ M. I. Horváth Dénes egy érdeklődőnek mutatja a malacot Olvasóink közül többen is kér­dezték: kell-e a földbérleti díj után személyi jövedelemadót fi- zetni.Először is tisztázni kell a termőföld fogalmát: az a föld­részlet, amelyet a település kül­területén vagy belterületén az ingatlan-nyilván­tartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, ná­das, erdő, fásított terület művelési ágban vagy ha­lastóként tartanak nyilván. A termőföld bérbeadásából szerzett jövedelem adózásáról a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint: a termőföld bér­beadásából származó bevétel egésze jövedelemnek minősül, és ezért 25 százalékos adót kell fizetni utána. A termőföld haszonbérbe adá­sáról akkor beszélhetünk, ha an­nak tulajdonosa egy vagy több évre, írásban megkötött megálla­podás alapján, bérleti díj ellené­ben azt bérbe ad­ta. A bérbeadásból származó bevétel akkor adómentes, ha a termőföld ha­szonbérbeadásának időtartama legalább az 5 évet eléri. További feltétel, hogy a bér­beadó magánszemély legyen, valamint hogy a termőföldet mező-vagy erdőgazdasági, illet­ve halászati hasznosításra adja bérbe. «Mauthner ■ Az adómentesség feltétele legalább ötéves bérlet.

Next

/
Thumbnails
Contents