Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-11-02 / 44. szám

10 2008. NOVEMBER 2.. VASÁRNAP XI. ÉVFOLYAM. 44. SZÁM MOZAIK „Budapest az egyik kedvenc városom” jean-michel Jarre A fővárosban koncertezik november 12-én az elektronikus zene úttörője Egyik első rajongói leve­lét Magyarországról kap­ta Jean-Michel Jarre, miu­tán megjelent a világhírt hozó Oxygene című albu­ma. A művész november­ben Budapesten is előad­ja a lemez újra feljátszott változatát. Németh Márk- Hogy kezdődött a karrierje?- Gyakorlatilag nagypapám barkácsműhelyében. Az öreg fel­találó volt, ő eszkábálta össze még korábban a világ egyik első keverőpultját. A műhely igazi kincsesbánya volt számomra, mivel tele volt hasonló kütyük- kel. Ezt persze ki is használtam, itt kezdtem el először kísérletez­getni a zenével tizenévesen. Az első együtteseim számait is ezekkel az eszközökkel variál­tam meg, visszhangot adtam rá­juk, torzítottam őket.- Miért fordult az elektroni­kus zene felé?- Tinikoromban rockegyütte­sekben is játszottam, mellette pedig klasszikus zenét tanul­tam. 1968-ban hagytam ott a pá­rizsi konzervatóriumot, és csat­lakoztam a Music-Research mű­vészeti csoporthoz, amely a kor- társ és kísérleti zene kutatásával foglalkozott. Itt ismerkedtem meg az elektroakusztikus zene alapjaival, és rájöttem, hogy ez a a többi stílusnál sokkal közvetle­nebb műfaj.- Ezt hogy érti?- A többi műfajban számos „közvetítőre” van szükség, mire a zeneszerző által kitalált dallam eljut a hallgatókhoz. Gondolok itt a hangjegyekre, a kottára, utána pedig a hangszerekre és a ze­nészre vagy a karmesterre, aki interpretálja a leírtakat. Az elekt­ronikus zene ennél sokkal köz­vetlenebb: csak a hangok van­nak. Számomra pedig a zene nem hangjegyekről és kottákról, hanem a hangokról és azok ösz- szeelegyítéséről szól.- Hogyan állítottak elő ilyen hangokat az elektronikus ze­ne hőskorában?- Az egyik legelső elektroni­kus hangszert, a teremint még Jean-Michel Jarre jövőre is visszatérne egy szabadtéri koncertre 1920-ban alkotta meg egy orosz feltaláló. Ez egy doboz, amelyből két hasonló frekvenciára han­golt antenna áll ki. Úgy lehet megszólaltatni, hogy a zenész a kezét mozgatja a két antenna kö­rül, az egyikkel a hang magassá­gát, a másikkal pedig az erejét szabályozza. Ebből fejlődött ki az ötvenes években a magnósza­lagos mellotron és az első széles körben elterjedt szintetizátor, a moog. A koncerten mindegyiket láthatja a nagyérdemű. Névjegy született: 1948. augusz­tus 24. A KÖZISMERT ZENESZERZŐ, Maurice Jarre fia, a popzene történetének egyik legkreatí­vabb alkotó zenészegyénisé­ge. Az elektronikus zenében mérföldkőnek számító Oxy­gene című albuma 1977-ben jelent meg, és egy csapásra világhírűvé tette. A KILENCVENES ÉVEK köze­péig több, mint 75 millió le­meze kelt el világszerte.- Nem először jár nálunk. Mik a benyomásai hazánkról?- Budapest az egyik kedvenc helyem Európában, talán azért is, mert egy kicsit a szülőváro­somra, Lyonra emlékeztet, ame­lyet szintén folyó szel ketté. Na­gyon tetszik ez a kettősség Buda és Pest között, olyan kiegészítői egymásnak, mint jin és jang. Az emberekből pedig kedvesség és energia árad. De korábbi em­lékeim is vannak a magyar fővá­rosról: amikor 1977-ben megje­lent az Oxygene, az egyik első külföldi rajongói levelem éppen innen jött. lövőre is vissza sze­retnék jönni egy nagyszabású szabadtéri koncerttel, de annak helyszínéről még nem döntöt­tünk.- Milyen zenéket hallgat, ami­kor nem koncertezik?- A mai elektronikus zenei szcénából kedvelem a Chemi- chal Brotherst, az Underworldöt vagy a francia Daft Punkot. De más műfajokat is szoktam hall­gatni, így ha éppen ahhoz van kedvem, akkor gond nélkül be­rakok egy Metallicát is a leját­szóba. Két koncertet ad Magyarországon a Jethro Tull A rocktörténet egyik legfonto­sabb bandája, a Jethro Tull az idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. A születésna­pot egy hatalmas turnéval teszik emlékezetessé, amelynek során hazánkban kétszer is fellépnek: november 3-án a debreceni Fő­nix csarnokban, 4-én pedig a Bu­dapest Körcsarnokban. A kon­certeken válogatást hallhatunk a negyven év legszebb dalaiból. A banda egy XVIII. századi an­gol földművesről kapta nevét. Hamar beírták magukat a rock­történetbe: a hagyományos roc- kos témákat ugyanis dzsesszes futamokkal és kelta, valamint angol népzenei motívumokkal is vegyítették. A formáció legna­gyobb sikere az 1971-es Aqua­lung volt, ezen kapott helyet a Cross-Eyed Mary és a Locomo­tive Breath is - a két dal várha­tóan most is elhangzik majd. Legutóbb 2007-ben adtak ki le­mezt az elmúlt negyven év leg­nagyobb slágereiből. ■ lan Anderson írja a dalokat HIRDETÉS Vállalkozása velünk láthatóan többre képes Egy biztos pénzügyi partner többet segíthet a háttérből vállalkozása fellendítésében, mint gondolná. Cége fejlesztéséhez most különösen kedvező betéti és számlacsomag akciónkkal járulunk hozzá. Nyisson 200» november í-a ks december íl-e kbzött új vállalkozói számlacsomagot, valamint helyezzen el Ráadás Betétet, és 2009. március 31-éig nem számitjuk fel a számlacsomag havidiját. Most mindenképpen érdemes új számlacsomagot nyitnia, mert az akciós időszakban 50% kedvezményt kap a számlacsomag havidljból - betételhelyezés nélkül is. A számlacsomag kedvezmények nem vonatkoznak a Mikro, Goid és társasházi számlacsomagokra, illetve nem érvényesek a számlacsomagra történő átszerződés esetén. EBKM az azonos futamidejű, nem akciós betétlekötés esetén: 2,50%-6,25%. A tájékoztatás nem teljes körű. Amennyiben felkeltettük érdeklődését a betéti és szám­lacsomag akció részletes feltételeiről a mindenkor hatályos Hirdetményünkből és Üzlet- ■ .'' _ szabályzatunkból tájékozódhat. www.otpbank.hu • 06 1/20/30/70 3666 666 • 06 40 366 666 otpbonk Megbízunk egymásban FILMSAROK Agyműtét zsákvarró tűvel Amerika a lehetőségek földje. A rendszerváltás hajnalán ta­lán még hittük, hogy az Álla­mok félig már a mennyor­szágba kunkorodik, ócska krimikben, sorozatokban cso­dáltuk a felhőkarcolókat, a hatalmas autókat, a gazdag­ságot. Aztán eltelt húsz év: ma már Európában senki sem a szabadságra, a boldog­ságra, pláne nem a művelt­ségre asszociál, ha Amerika kerül szóba, a gazdasági válság óta pedig az „amerikai álom” Is lejárt szavatosságú lett. ezért aztán meglehetősen időszerűtlenek Csupó Gábor Immigrants - Jóska menni Amerika című animációs filmjének főhősei, akik határ­talan naivitással próbálják megvetni lábukat az ígéret földjén. Illegális bevándorló­ként azonban nem sok jóra számíthatnak, a pénzért, a megélhetésért mindent vál­lalniuk kell. kényes témát boncolgat te­hát Csupó filmje, és az első harmadában még hisszük is: itt egy jókora fityisz formáló­dik az amerikai popkultúrá­nak. Sajnos azonban a lendü­let megtörik, a kemény szatí­ra bohózatba vált, és a film második felében be kell ér­nünk némi élcelődéssel a ho­llywoodi celebvilágon és az egészségmánián. Főhőseink továbbra is papírok és mun­ka nélkül tengődnek, de leg­alább már nem törődnek ve­le. És ez már elég, hogy el­higgye a néző: itt a happy end. A két boldog illegális bevándorló A BUGYUTA TÖRTÉNETVEZETÉS persze érthető, ha tudjuk, eredeüleg nem egészestés filmnek készült az Immi­grants, hanem sorozatnak - az elkészült blokkokat öltöt­ték utólag össze nagy zsák­varró tűvel. így kapunk egy ostoba, sztereotípiákra épülő tablót a bevándorlókról (lá­tunk pakisztáni buszsofőrt, lusta, konyhán dolgozó mexi­kóit, vodkát vedelő oroszt), némi fricskát a hollywoodi sztárvilágról meg egy rakás vaskos, altesti poént. ez azonban kevés, hiába re­mek az animáció. Viszont egy ígéretnek felfogható: a Jóska menni Amerika 2. valóban ar­ra a világra reflektál majd, amelynek nézőire számít. ■ Mézes Gergely Immigrants - Jóska menni Amerika (amerikai-magyar animációs film, 78 perc, 2008) rendezte: Csupó Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents