Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-10 / 262. szám

5 2008. NOVEMBER 10., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG •• / KORKÉP Ki kell nevelni saját Obamánkat CHOU bácsi A cigányságnak példaképre van szüksége, aki utat mutat nekik Choli Daróczi József író, költő, műfordító szerint még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy a magyarországi cigányság is kinevelje saját Obamá- ját. Ehhez ugyanis az in­tegrált oktatási rendszer önmagában édes kevés. Rácz Tibor Daróczi József idén volt het­venéves. Szülei Romániából, a Máramaros környéki Királyda- rócról származnak, az ottani ré­gi roma szokások szerint nem nagyon törődtek a vezetéknév­vel, így már gyerekkorában rára­gasztották a Choli becenevet. Az író saját bevallása szerint mikor faluja - Bedő - általános iskolájába először betette a lábát, hazánk nagyjainak falon függő képmása ragadta meg legjobban a képzeletét.- Gyönyörű képek voltak szép emberekről, egynek-egynek még kardja is volt. Néhány év el­telt - mire megtanultam olvasni - és megtudtam, kik is voltak ők. Balassi Bálint vagy II. Rákó­czi Ferenc... Egy ország példaké­pei - mondta Daróczi József, mi­kor néhány nappal ezelőtt meg­szólítottuk a szekszárdi Esélyek Házában tartott előadása előtt. Choli bácsi szerint a példakép a lámpás az éjszakában. Szük­ség van erre, hogy az emberek választhassanak, milyen utat járnak be életük során. Mert ez a lényeg. A minta, ami alapján meghatározzuk céljainkat. Na­Elsőként fordította le az Újszövetséget cigány nyelvre 1975 óta tagja a Magyar író­szövetségnek és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. A Cigány­magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv Zhanes roma- nes? - megjelenésükkor egyedülállónak számítottak. gyón nagy baj ma Magyarorszá­gon, hogy nincsenek cigány pél­daképek.- Soha az életben nem hallot­tam arról, hogy létezne cigány polgármester, miniszter, forra­dalmár, és akkor Nobel-díjasról már nem is beszélek. Mindemel­lett azt is el kéll mondani, hogy Gábor Áron rézöntő cigány volt, csak sokan nem tudják, ahogy azt sem, hogy valószínűleg Vályi István is roma származású volt- mondja.- Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az országot egy ci­gány ember vezesse? Megtör­ténhet-e az nálunk, ami az Egye­sült Államokban, hogy a 44. el­nök egy afro-amerikai férfi le­het - tette fel a kérdést az író.- Az amerikai feketék tudtak maguk közül értelmiségieket, szenátorokat, igazgatókat, pol­gármestereket kitermelni. Az évtizedek során elérték, hogy az elnök közülük való legyen. Pe­dig ők rabszolgaként a társada­lom legalsó rétegeit képezték. A 20. század közepéig még olyan buszra sem szánhattak föl, amin fehérek utaztak, mostanra még­is számos olyan személyiséget adtak a társadalomnak, akiket szinte az egész világon megbe­csülnek. Choli bácsi elmondta, ehhez nem kell más, csak munka és ta­nulás.- Persze egyes politikusok azt hiszik, ha leültetnek egy cigány fiút egy magyar lány mellé az is­kolában, az már integrált oktatás- szögezi le. - Amiről ők beszél­nek, az csupán egy keverék, ami helyett vegyületre lenne szük­ség. Azaz kölcsönös ismeretszer­zésre. s Daróczi József szerint nem f elég a cigány emberek szociális | körülményeit javítani, a tudatu- | kát is formálni kell. Mindkét do- J log egyformán fontos. - Ki kell 1 termelnünk azt az értelmiségi réteget, amely tovább formálhat­ja a cigányság tudatát - húzta alá. Hozzátette, Magyarországon egyre nyíltabb a romaellenes- ség. Szerinte egyszerűen az em­berek ilyenek. Önmagukat pró­bálják mások fölé elhelyezni, hogy el tudják viselni az élet sú­lyát. - A rendszerváltás óta na­gyon sokan csúsztak le a társa­dalmi ranglétrán. így kiktől tud­ják különbnek érezni magukat? Cigány és magyar nyelven is publikált Choli Daróczi József író, költő, műfordító Hát a cigányoktól, mert azok még meg is jelölhetők a bőrük színe alapján - állítja az író. Ha a társadalom elérné Svédország jóléti színvonalát, feltehetőleg a durva megnyilvánulásokból is kevesebb lenne. A kérdésre, hogy min dolgo­zik mostanában Darócz József el­mondta, legkésőbb februárban megjelenik a gyermekeknek szóló mű, Az első képes bibliám. Choli Daróczi József 1939. május 26-án született Bedőn, Ro­mániában. Magyar nyelvű osztályba 1948- ban kerül, majd tizen­évesen hagyja el szü­lőfaluját. Várpalotán vájártanulónak áll, később Tatabányára kerül, majd disszidál­ni próbál. Tíz nap bör­tönbüntetést tölt le- Ha az Isten is velünk van, már pedig miért ne lenne, megjelen­nek a klasszikus magyar irodal­mi művek fordításai cigány nyel­ven. Bessenyeitől, de inkább Cso­emiatt, Antall József volt miniszterelnökkel kerül egy cellába. A hatvanas években költöznek fel Buda­pestre. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben jelent meg Uzhejilesa, Tiszta szívvel címmel, majd a Fekete korall, ami cigány költők antoló­giáját tartalmazza. konaitól napjainkig készítek vá­logatást. Hamarosan megjelenik önéletrajzi regényem első része is. Emellett az Országos Cigány Múzeum igazgatója is vagyok. A Kneipp-ösvény gyógymód lehet sok betegségre gunaras Új természetgyógyá­szati ösvény segíti a Guna- rasban gyógyulni és kikapcso­lódni vágyók pihenését. A Kneipp-parkot az eső ellenére november 8-án mutatták be az érdeklődő civil szervezeteknek és a sajtó munkatársainak. Az ösvény ötletét egy ausztriai ta- nulmányútról hozta magával az önkormányzat. Az ösvény kü­lönböző anyagok váltakozásából áll össze: van homok, fenyőto­boz, a fatörzs, illetve elhelyez­tek eltérő méretű és formájú kö­veket is. A parkban a séta mezít­láb ajánlott, így a talpat folya­matosan éri levegő, ettől a vérke­ringés élénkebbé válik. Mindez kedvezően befolyásolja a felső légúti problémákat, a mellkasi és alhasi megbetegedéseket. Az ösvény egy merítő kádba torkol­lik, itt a könyököt és a térdet kell megmártóztatni. Főleg az ülő foglalkozásúaknak, fejfájásban szenvedőknek ajánlják, de az ér­rendszerre és idegrendszerre is jó hatással van. A szombat dél­előtti Kneipp-park bemutatót növényültetéssel szerették vol­na összekötni, de az eső miatt ez elmaradt. Helyette a Camping étteremben tartottak lakossági fórumot, és az MSZP helyi szer­vezete ebéddel vendégelte meg a résztvevőket. ■ K. K. Idén is támogatja az önkormányzat a továbbtanulást öcsény Eddig kiegyensúlyozott­nak nevezhető Őcsény idei gaz­dálkodása. Több nagy beruhá­zás is volt a faluban, megújult az orvosi rendelő, a polgármes­teri hivatal és az iskola korsze­rűsítése is megtörtént, ez utób­bi több mint harmincmillió fo­rint értékben - összegezte a leg­utóbbi testületi üléseken el­hangzottakat Pollák Csaba jegy­ző. Hozzátette: a képviselők úgy döntöttek, a falu továbbra is részt vesznek a Bursa Hunga- rica-programban. Míg az előző tanévben negyvenkét, idén negyvenhat felsőoktatásban ta­nuló diák kap az önkormányzat­tól havi kétezer forintos ösztön­díjat, amelyet az állam ugyan­ennyivel egészít ki. A célra ki- lencszázhúszezer forintot külö­nít el az önkormányzat. ■ K. B. Sötétedéskor fény került a lampionokba Márton nap Tizenhetedszer ásták ki és kóstolták meg a tavalyi bort Gyerek, szülő, nagyszülő együtt táncolt Bonyhádon Tizenhetedszer is óbort ástak ki a bonyhádi Heckwanz Egyesület tagjai Márton napi megmozdulá­sukon. A tavaly elrejtett nedű szombaton kora reggel került elő a Német Ház kertjében. Hogy jö­vőre is megtehessék ugyanezt, motorizált szekérrel, azaz egy kis­busszal borgyűjtésre indultak. Az út sikeres volt, a hordó megtelt. Mándity Béla, a szervezet elnöke elmondta, az esti bál is fergeteges volt, de most új feladatok várnak a csapatra, hiszen a következő év­re szánt bort el kell még ásniuk a jövő héten. Mártonról persze nem csak Bonyhádon nem feledkeztek meg, Dunaföldvártól Mucsüg termésál­dással, borkóstolóval ünnepeltek A várdombiak a templomból lámpással vitték otthonaikba fényt a Tolna megyeiek. Tevelen a Veszprém megyei nagyteveliek fogadásával kezdődött szombaton délben a program. Antal Tamás- né, a német kórus vezetőjének tá­jékoztatása szerint a hálaadó mi­sét terményekkel díszített temp­lomban tartottak. A mise után a falu apraja az oltár gyertyájáról meggyújtotta a lampionokat és el­vonult a művelődési házig. Lampionos felvonulást Vár­dombon Az Együtt Várdombért Egyesület Hagyományőrző Cso­portja és a német nemzeüségi önkormányzat szervezett. A tele­pülésen ötven év után először tartottak német nyelvű misét, melyet új bor- és termésáldás kö­vetett. ■ B. K. bonyhád Jó látni, hogy a nagy­szülők nem csak gyermekeik­nek, de unokáiknak is átadják azt, amit gyermekkorukban ta­nultak. Heilig Ferenc, a Magyar- országi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsá­nak elnöke szerint a VI. Orszá­gos Német Nemzetiségi Néptánc Fesztiválnak ez a lényege. Mert bár felnőtt csoportokról van szó, a lakodalmas vagy éppen a ke­resztelőt bemutató produkciók­ból nem hiányozhattak a gyerek szereplők sem. A minősítő elővá- logatók egyikét vasárnap dél­után Bonyhádon tartották tizen­három Tolna, Baranya, illetve Bács-Kiskun megyei együttes részvételével. Az országos gála november 23-án Veszprémben lesz, itt már csak azok a csapa­tok lépnek fel, amelyek arany minősítést szereztek a területi fesztiválokon. Heilig Ferenc el­mondta, a Landesrat néven is­mert tanács minden évben más szekciónak szervez megméret­tetést. Tavaly az énekesek, most a táncosok, jövőre a fúvósok mi­nősülnek. A tanács így kívánj a a hazai német néptánckultúra ha­gyományőrző csoportjait gyűjté­sére, az örökségek megőrzésére ösztönözni. Nem titkolt cél, hogy a közönség is kedvet kapjon a tánchoz, énekhez, azaz hogy to­vábbi hagyományőrző együtte­sek alakuljanak szerte az or­szágban. ■ B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents