Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-31 / 255. szám
2008. OKTÓBER 31., PÉNTEK GAZDASÁG 7 HÍRSÁV Kerekasztal miniszterelnökkel. Gyurcsány Ferenc csütörtökön az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tagjaival is tárgyalt. Amint az várható volt, a Fidesz máris támadta a kormányt a hitelcsomag nagysága miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Uniót és a Világbank által biztosított, húszmilliárd eurós hitel összege az ellenzéki párt szerint arra utal, hogy a kormány egy küszöbön álló államcsődöt kívánt elkerülni. „Mindenkit meglepett a pénzügyi | mentőcsomag nagysága. Hogy \ ezt az IMF-től kellett felvenni, ar- | ra utal, jóval nagyobb a baj az ál- % lamháztartás finanszírozhatósá- 2 gával, mint azt a kormány bevallotta, illetve mint azt az elemzők gondolták” - mondta Pokorni Zoltán alelnök. Az SZDSZ azt várja, hogy Gyurcsány Ferenc és Veres János pénzügyminiszter tájékoztassa a pártokat a hitelcsomag konkrét elemeiről. „A liberális párt fontos és szükséges lépésnek tartja a hitelmegállapodást, de úgy véli, ennek tartalmi elemeit a politikai döntéshozók mindegyikének meg kell ismernie” - hangsúlyozta Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője. A kormány és az MSZP csütörtökön nem is annyira a hitellel, mint az itthon szükséges intézkedésekkel foglalkozott. Gyurcsány Ferenc utasította a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy jövőre ne fizessen prémiumot, jutalmat az állami vállalatok vezetőinek. A kormányfő arra is kérte a tanácsot, hogy az állami vállalatok körében az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok (fb- tagok) tiszteletdíját haladéktalanul csökkentsék tíz százalékkal. Mindez összhangban van a miniszterelnök korábban bejelentett elképzelésével, amely szerint a stabilizációs program részeként 2009-ben befagyasztják az állami cégek vezetőinek bérét. Gyurcsány továbbá azt kérte, hogy az idei évre eddig ki nem Fizetett jutalmak, prémiumok felvételéről mondjanak le az állami cégek vezetői. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető pedig egy lapinterjúban arról beszélt, az önkormányzati rendszer átalakításában van átcsoportosítható tartalék, ami nyüván azt jelentheti, a már ismertetett intézkedési tervek mellett - bérbefagyasztás a közszférában, a 13. havi fizetés szüneteltetése, a 13. havi nyugdíj folyósításának átalakítása - az önkormányzati rendszer igen költséges működéséhez is hozzányúlnának. Ez azonban biztosan nem megy majd az ellenzék támogatása nélkül, a helyhatóságok átalakítása ugyanis kétharmados parlamenti döntést igényel. Egy másik vezető szocialista politikus, Szili Katalin házelnök szerint nemzeti gazdaságfejlesztési program elindítására van szükség. „Erős nemzetgazdaság biztosíthatja csak az ország ellenállóságát a kedvezőtlen külső hatások ellen” - mondta Szili. Az MSZP továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy inkább bérbefagyasztás, mint munkahelyek megszüntetése. Simon Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára úgy fogalmazott: a minisztérium az országos és regionális sajátosságok figyelembevételével olyan alapok létrehozásáról döntött, amelyek a munkahelyek megtartását, a munkaerőpiacon jelentkező feszültségek kivédését szolgálják. Első lépésben csaknem hatvanmilliárd forintot különítettek el erre a célra. Az intézkedésekkel leginkább érintett közszféra szakszervezetei is nyilatkoztak a nap folyamán. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a pénzügyi válság miatt hajlandó ugyan a kompromisszumokra, de ehhez elengedhetetlen, hogy a munkáltatók adják fel a bérek befagyasztására vonatkozó álláspontjukat. Az MSZOSZ közleménye szerint a kormány gondolja újra a törvényesség és igazságosság figyelembevételével a nyugdíjakat érintő tervezett intézkedéseket. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége ennél határozottabban fogalmaz: nem fogadható el, hogy a közszféra dolgozóit sújtsa a kormány a terhek nagy részének áthárításával. A kormánnyal elsőként az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala tárgyalt. A megbeszélés utáni sajtó- tájékoztatón Csizmár Gábor államtitkár és Varga László, a Szak- szervezetek Együttműködési Fóruma egyaránt úgy nyilatkozott: semmiben sem állapodtak meg, tovább tárgyalnak. A kormányoldal az alacsonyabb jövedelműek kompenzációját keresi, a szak- szervezetek pedig a közszolgálati bérrendszer szerves részének tekintik a 13. havi fizetést. az állami cégek vezetői mellett az állami vezetők sem kapnának fizetésemelést jövőre. Csak néhány példa: a Magyar Fejlesztési Bank és a MÁV elnökének havi jövedelme meghaladja a hárommillió forintot, az autópálya-kezelő vezetőjéé pedig kétmillió forint. A miniszterek bére 1296 300 forint, de többüknél ehhez jön még a 231900forintos képviselői fizetés. Valószínűleg ők nem mennek tönkre, ha nem kapnak emelést A kérdés az, hogy az összes érintett - cégvezető, igazgatósági és fb-tag, miniszter és államtitkár - befagyasztott, illetve csökkentett fizetésével mennyit spórol meg az állam. A Fidesz erre azt mondta: náluk a bérbefagyasztás nem okoz változást az életvitelben. Jövő héten dönt az IMF AZ IMF VÁRHATÓAN november 6-án hagyja jóvá a hitelkeretet, a valutaalap a húszmilliárd euróbái 12,5 milliárdot biztosít hazánknak. Az összeg bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleménybe tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a valutaalaptól. Bulgária is rosszabb hitelminősítést kapott ÚJABB KELET-EURÓPAI EU-tag- állam, ezúttal Bulgária kapott rosszabb hitelminősítői besorolást szuverén adósságára, a külső sebezhetőség növekedésének indokával. A Standard & Poor’s bejelentése szerint a hosszú és rövid futamú, devizában, illetve hazai valutában kiadott bolgár adósságkockázati osztályzatai az eddigi BBB plusz/A-2-ről egy fokozattal BBB/A-3-ra romlanak. Újabb nyugdíjemelés november 1-jétől Prémium nélkül az állami vezetők hitel Több szakszervezet elutasítja a bérbefagyasztást, és bírálja a kormányt november l-JÉN - januárig visszamenő hatállyal - 1,1 százalékkal emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások; ekkor fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét is. A nyugdíjemelés mértékével megegyezően, ugyancsak novembertől emelkednek a nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátások összegei. A rokkantsági járadék havi ősz- szege 360 forinttal, a házastársi pótlék összege 220 forinttal, a házastárs utáni jövedelempótlék összege 150 forinttal növekedik. Ismét Parragh az iparkamara élén újraválasztotta Parragh László elnököt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A négy évre megválasztott elnök a megakadt vagy el sem kezdett szerkezeti átalakítások folytatását sürgette. Parragh László elengedhetetlennek nevezte a közteherviselés reformját is. Parragh László reformot akar Megkezdődött a Magyar- országnak szánt pénzügyi mentőcsomaggal összefüggő intézkedések vitája. Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek egyaránt bírálják a kormány több elképzelését, miközben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már lépett az állami cégek vezetőinek fizetését illetően. Ambrus Vilmos Elkezdődhet a büdzsévita adócsomag Ú] formában visszatér a cégautóadó Júdáspénz a feljelentőknek korrupció „Piaci” részesedés jár az állam hasznából A parlament a jövő héten folytatja le a 2009-es költségvetési törvényjavaslat általános vitáját” - jelentette be tegnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a ház- bizottság ülése után. Hozzátette, hogy a költségvetést kedden, szerdán és csütörtökön 30 órás időkeretben vitatja meg a Ház. A következő, november 10-ével kezdődő héten pedig indul az adótörvények tárgyalása is. Hosszú menet lesz. Mégiscsak bevezetné ugyanis a kormány jövőre a vagyoni típusú cégautóadót. Ebből a kabinet korábban 37,5 milliárd forintos bevételt remélt 2009-re, ám egyelőre nem tudni, hogy a legújabb változattól is számíthat-e az állam ekkora tételre. A korábban ó vagy 7 százalékos kulccsal tervezett adót ugyanis a kormány immár fix tételek formájában, havi 7 és 15 ezer forintos összegben vetné ki. Abban nincs változás, hogy az új adónemet a nem magánszemély tulajdonában lévő személy- gépkocsik, valamint a magánszemély azon autója után kellene megfizetni, amely- lyel kapcsolatosan költséget számoltak el. A módosítások nagy része a feketegazdaság visszaszorítását célozza. Ezek közé tartozik az a rendelkezés, amely a limit feletti összeg 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtaná a 250 ezer forintnál magasabb értékű készpénzes kifizetéseket, igaz, „csak” a bankszámlanyitásra kötelezett adózók körében. Változás az is, hogy szándékos jövedelemeltitkolás - a bizonylatok, nyilvántartások meghamisítása, megsemmisítése - esetén a bírság mértéke az adóhiány 50 százalékáról 75 százalékra emelkedik. „Majdnem teljesen biztos, hogy meglesz a parlamenti többsége a költségvetés elfogadásának” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc kormányfő szerda este az MTV- nek adott interjújában. ■ V. M. Törvényes támogatást és intézményes védelmet kaphatnak azok az emberek, akiknek van bátorságuk nyilvánosan kiállni a munkahelyükön tapasztalt korrupció ellen. Draskovics Tibor igazságügy-miniszter vezetésével ugyanis javában készül egy nagyon kemény korrupcióellenes csomag. Ennek egyik fontos eleme lenne, hogy aki lebuktat egy korrupciós ügyletet, az amerikai mintára részesedést kaphat az állam hasznából. A feljelentők akkor kaphatnak pénzt, ha bebizonyosodik, hogy a feljelentettek valóban korrupcióra készültek. Ez annyira nem új, hiszen a rendőrség eddig is élt azzal a módszerrel, hogy pénzjutalmat kínál egy■ A módosítások nagy része a feketegazdaság ellen irányul. egy súlyosabb bűnügy kapcsán. „Az összeg mértéke attól függhet majd például, hogy mennyit spórol az állam a korrupció megakadályozásával”- mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A Transparency International legutóbbi felméréséből az derült ki, hogy Magyar- ország korrup1 ciós helyzetének megítélése romlott az elmúlt évben. A 180 országban végzett felmérés alapján hazánk a tavalyi 39-ről a 47. helyre esett vissza. A kutatók szerint a legtöbb problémát a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és a közbeszerzési rendszer bonyolultsága okozza. „A kapcsolati tőke és az egymásnak tett szívességek sokszor jobban erősítik a korrupciót, mint a készpénz” - áll az Állami Számvevőszék közleményében.» V. M. Keller szerint jó az amerikai minta Mennyit lehet spórolni az állami vezetők bérével?
