Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-27 / 251. szám

2007. OKTÓBER 27., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ ■Ilii i 5 A stressz megöl, a boldogság gyógyít lélek és test Közös célok, közös értékek híján az embereknél gyakoribbak a civilizációs betegségek Tudományos kutatások szerint teljesen egyértel­mű, hogy a valóban boldog emberek egészségesebbek és sokkal tovább élnek, mint a boldogtalanok. Vörös Éva- A boldogság képes-e egyes betegségeket meggyógyítani?- Évek óta vizsgálják, hogy mely országok „boldogok” és melyek „boldogtalanok”. Például Oroszországban - amely a leg­boldogtalanabb ország - ma an­nak a valószínűsége, hogy egy férfi megéri a 65. életévét csak 42 százalék, míg a svédeknél, hollandoknál, ahol kifejezetten magas a boldogság értéke, majd­nem 90 százalékban megérik a 65. életévüket a férfiak is.- Minden második ember lel­ki eredetű problémákkal küzd. Hogyan lehetünk belső­leg is erősek? MUyen lélektani tippekkel érhetjük el, hogy az egészségi állapotunk ne vezes­sen betegségek kialakulásá­hoz?- Valójában mit értünk boldog­ságon? A modern társadalom azt hirdeti, hogy attól boldog valaki, ha előrelép a társadalmi ranglét­rán, jobb kocsija van, vagy a meg­unt feleségét kicserélheti fiata- labbra. Fogyasztói értékrendet képviselnek, és azt hiszik az em­berek, hogy ez a fajta hedonista boldogság teszi őket valóban bol­doggá. Közben kiderült, hogy ez a fajta állandó elégedetlenség, az újabb és újabb fogyasztási cik­kek megszerzése nemhogy nem a boldogsághoz, hanem éppen boldogtalansághoz, egészség- romláshoz is vezet. Az igazi bol­dogság jellemzője - amit már Arisztotelész leírt annak idején -, hogy valaki hiszi, az életének van célja és értelme. Az, hogy vannak hosszú távú céljai az éle­tében. Ha valakire jellemző ez a fajta célkövetés és mindig örömet tud találni a napjaiban, de úgy, hogy ez az öröm belülről fakad és nem külső megerősítésekre szo­rul, akkor ez az, ami megvédi az embert. A korábbi évszázadok­ban, évezredekben mindenki na­gyon szoros közösségben élt, ahol pontosan tudták, hogy mit várnak el a másiktól. Szoros kö­zösségi háló is védte az embert, ■A stressz az ember szaunád­ra nagyon ko> moly’WMé- lyeztető fek­te» Bára* élettani vizs­gálatok egyér- telműen Id- mabatijják, va­lahogy az or- wstársads»** tan non iga­zán ismeri fiat, swm foglalta» zik ezzel a kér­déssel. Ameg- otdhatailaiy raak ítélt hely­isét okozta steessasbe bele tehet habi. Az az igazi boldog­ság, ha valaki hisz abban, hogy az életének van célja és értelme. Az, hogy vannak hosz- szú távú céljai az életében - mondja dr. Kopp Mária, a Semmel­weis Orvostudo­mányi Egyetem Magatartástudo­mányi Intézetének vezetője. ami ellen sokan lázadtak, de azért valójában ez az emberi sze­mélyiségfejlődésnek sokkal job­ban megfelelt. A lelki zavarok nem is voltak olyan sűrűk. A XIX. század végétől kezdve elin­dult az a folyamat, amit úgy hív­nak, hogy anómiás vagyis érték- vesztett állapot. Amikor az embe­rek nagy tömegei beözönlöttek a városokba, elvesztették a gyöke­reiket, elvesztették azokat a kö­zösségeket, amelyekhez tartoz­tak. Nincsenek közös értékeik, nincsenek közös céljaik, és eb­ben a helyzetben az emberek kö­zött sokkal gyakoribbak a lelki zavarok. Afrikában felfigyeltek rá, hogy az őserdei körülmények között élő emberek között nin­csenek lelki zavarok, szorongás, depresszió. Ellenben ha ezek az emberek beköltöznek a városok­ba, akkor egész rövid idő alatt szinte 100 százalékban szoron­gástól, depressziótól szenvednek és kialakul náluk az úgynevezett civilizációs megbetegedések, mint például a magas vérnyomás betegség legtöbb formája.- Empirikusan kimutatható-e a depresszió és a testi beteg­ségek kapcsolata?- Igen. Nagyon sok követéses vizsgálat kísérte figyelemmel olyan emberek sorsát, akik nem SELYE JÁNOS LEÍRJA hogy: Amikor az állat tartósan megold­hatatlan helyzetben van, kiala­kul a tanult tehetetlenség lelki állapota, amikor úgy érzi, akár­mit csinál úgy sem fog sikerülni. Ez egészen mélyre hat az úgyne­vezett hipotalamusz-hipofízis- mellékvese tengelyre. A szervezet endokrin belsőelválasztású miri­gyeinek szabályozását egészen voltak szívbetegek, semmi szer­vi elváltozásuk nem volt, de de­pressziósak voltak. 8-10 év múl­va azt tapasztalták, hogy azok között, akik depressziósak vol­tak korábban, négyszer gyako­ribb a színinfarktus miatti halá­lozás. Érdekes módon ez csak a férfiak esetében volt így. Parado­xon a depresszióval kapcsolat­ban, hogy a nők közül többen alapvetően befolyásolja és legkü­lönbözőbb tünetek, immunrend­szeri változások, szív-, érrendsze­ri változások, gyomor- és nyom- bélfekély alakulhatnak ki. Állan­dó izomfeszültség (izomtensio) is felléphet Ezek a tünetek állatkí­sértetekben előállíthatóak, csak valahogyan mégsem vesszük tu­domásul, hogy az emberre is ugyanúgy hatnak A lelki tényezők és a betegségek Névjegy PROF. DR, KOPP MÁRIA orvos, pszichológus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Inté­zetének vezetője és egyben alapítója. az intézet igazgatójaként ő vezette be a magyar orvosi etikai, orvosi pszichológiai képzést. Közel 40 éve végez kutatásokat a magyar la­kosság körében, a boldog­ság, a jólét, a bizalom, a de­presszió, a stressz mértéké­nek változásait figyelve. Prof. dr. Kopp Mária a nem­zeti, történelmi hagyomá­nyok és a keresztény értékek következetes képviselője. Férjével közösen kezdemé­nyezője a Pázmány Péter Tu­dományegyetem alapításá­nak. A Professzorok Bat­thyányi Körének tagjaként ő írta a nemzet felemelkedésé­vel foglalkozó Szent István- -terv több fejezetét. tudományos kutatói tevé­kenységének fő területe, a magyar nép lelki és testi egészsége. Kutatási mód­szerei, eredményei nagy nemzetközi elismerést vál­tottak ki. Ma szakterületé­nek egyik legtöbbet idézett szerzője. szenvednek depressziós tüne­tektől, de ha egy férfi depresszi­ós lesz, annak sokkal súlyosab­bak a következményei.- Miként hat a társadalmi közhangulat az emberek egészségi állapotára?- Nagyon komolyan befolyásol­ja. Egy ország lelkiállapota meg­határozó például a gazdasági fej­lődés szempontjából is. Most je­lent meg egy kötetünk. Október 16-án volt a könyvbemutatónk. A könyv címe: „Magyar lelkiállapot 2008”. Ebben azt írtuk le, hogy ma Magyarországon nagyon rossz ez a bizonyos anómiás - ér­tékvesztett - állapot. Az emberek 80 százaléka mondja, hogy senki sem törődik a másik emberrel, és ez együtt jár azzal, hogy a súlyos, feltétlen kezelésre szoruló de­pressziósok aránya a 2002-ben mért 13 százalékról 18 százalék­ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik ember már keze­lésre szoruló depressziós állapot­ban van. Persze óriásiak a kü­lönbségek. A munkanélküliek között vagy az észak-keleti me­gyékben sokkal több az ilyen de­pressziós tünettől szenvedő em­ber, és az alacsonyabb végzettsé­gűeknél is sokkal gyakoribbak a tünetek. Hajnalban felébrednek, és nem tudnak elaludni, mert kínzó gondolataik vannak. Úgy érzik, hogy semmilyen munkát nem tudnak elvégezni, pedig nincs szervi betegségük. Ez a faj­ta lelkiállapot szoros kapcsolat­ban van az egészségromlással és a gazdasági teljesítményromlás­sal. Ennek a hátterében viszont a legfontosabb tényező ez a bizo­nyos értékvesztés, a társas támo­gatás hiánya. Az emberek magá­nyosnak érzik magukat, úgy ér­zik, hogy mások nem törődnek velük. Egy biztató jelenség van, amit 2002-2006 között tapasztal­tunk. Az általános társadalmi ér­tékvesztést - akinek van család­ja - a családi kötelékek szorosab­bá fonásával próbálja ellensúlyoz­ni. Felértékelődött a család, ba­rát, rokon szerepe.- A mindennapi gyakorlatban az orvosok a test mellett ele­gendő figyelmet fordítanak-e a beteg lelki állapotára, ha nem, akkor lát-e reményt ennek jö­vőbeni pozitív változására?- Ez alapvető volna. A mi inté­zetünket, az orvosegyetem ma­gatartástudományi intézetét 1993-ban azért is hoztuk létre, hogy az orvosok tanuljanak or­vosi pszichológiát, orvosi szoci­ológiát, bioetikát, orvosi antro­pológiát, pszichoszomatikus or­voslást, orvosi kommunikációt, ami rendkívül fontos. Ezzel re­mélem egy kicsit javul a hely­zet, de sajnos Magyarországon még mindig jellemző az, hogy az egészségügyben a személy el­vész valahogy, és csupán szer­vek összességének tekintik. Olyan, mint egy megjavítható autó. Ma, amikor több krónikus beteget kezel egy orvos, nem fi­gyelnek oda, hogy a betegnek milyen a lelki állapota, hogy mi­lyen a társas környezete, csalá­di helyzete, akkor nem lehet eredményes a kezelés. Ezt ma már Nyugat-Európában nagyon egyértelműen kimondja, min­den orvoslással foglalkozó tanul­mány. Pécs modellek Vasútmodell-kiállítás várja a kicsiket-nagyokat Pé­csett, a Vasutas Művelődési Házban. A közönség egyebek mellett digitális vasútmodelleket, szimulátorokat tekinthet meg, s látható az almamelléki vasúti rendszer modelljének egy részlete is. HÍREK A RÉGIÓBÓL Dunaszekcső gyakorlat Dunaszekcsőn mutatták be nemrég a szakemberek a pol­gári védelem, a katasztrófavé­dők, valamint a vízügyi igaz­gatóság munkatársai, hogy mi a tennivaló, ha jön a nagy víz. Milos Attila, a polgári véde­lem képviselője hangsúlyozta, a 2002-es dunai árvízi véde­kezésben a honvédség, 2006- ban a határőrség segédkezett: mára viszont már nincsenek katonák Baranya megyében, és a határőrség is megszűnt. Egyházasharaszti iskolapélda Adósságai miatt működéskép­telenné válhat az egyházas­haraszti általános iskola. Hogy közüzemi számláikat fi­zetni tudják, a bejáró tanulók után járó állami normatíva ez évre eső részének egy összeg­ben történő átutalását kérték a siklósi kistérségi társulástól az intézményt fenntartó ön- kormányzatok. Mohács kutyatár Nem keve­sebb, mint nyolcszáz kilo­gramm súlyú egy- és kétforin­tost gyűjtöttek össze a mohá­csiak az állatmenhely számá­ra. A forgalomból márciusban kivont érméket a Kutyatár munkatársai a Duna-parti vá­rosban több helyütt is gyűjtöt­ték: iskolákban, óvodákban, rendelőkben és különféle munkahelyeken is. Pécs játszóterek Bajban lesz az önkormányzat, ha decem­ber 31-e után valóban csak uniós előírásoknak megfelelő játszóterek maradhatnak a közterületeken és az intézmé­nyek udvarain. Pécs játszóte­rein többségben vannak az előírásoknak nem megfelelő, sőt balesetveszélyes hinták, mászókák, libikókák, arányuk megközelíti a 70 százalékot is. Sármellék szárnyfékek Október 25-étől március 29-éig menet­rend szerinti járat nélkül ma­rad a sármelléki FlyBalaton re­pülőtér. Az innen Londonba, Frankfurtba és Düsseldorfba közlekedő cég a gazdasági vál­ság hatásaival, a magasabb ke­rozinárakkal indokolta a repü­lőtér csökkentett üzemmódját. Siklós gyorsítás Nem remélt fordulatot vett nemrég Sikló­son az egykori határőrlakta­nya ügye. A holland befekteté­si cégcsoport vezetője a város­ban járt, megtekintette a vá­rat, a harkányi fürdőt, majd arra kérte dr. Marenics János polgármestert, hogy gyorsítsa­nak a programon. Mint az közismert, a befektető és a vá­ros jogászai jó ideje dolgoztak a laktanya helyére tervezett wellnessközpont és hotel meg­valósításán. Komló szesztilalom Megunták az utcán hangoskodó, részeg ti­niket a képviselők: tárgyalni fogják a szeszesital-árusítás korlátozását Dr. Vaskó Ernő, a város jegyzője elmondta, a tes­tületnek joga van szabályozni a nyitva tartást, illetve a sze­szesital-árusítást, akkor azon­ban a testületnek el kell dönte­nie, milyen mélységben foglal­kozik az üggyel.

Next

/
Thumbnails
Contents