Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-18 / 245. szám

4 ALMANACH 2008 - GYŐRÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTÓBER 18., SZOMBAT A népesség számának alakulása 2005 2006 2007 2008 Rendezett környezetben látogathatják a sírokat A ravatalozó előtt nyolcvan négyzetméternyi területet aszfaltoztak, és az oda veze­tő út és járda is új burkola­tot kapott. Az autók négy­száz négyzetméteren kiala­kított parkolóban állhatnak meg a temetőnél. A munkát önerőből finanszírozták, egymillió-háromszázezer forintba került. A fejlesztések nem állnak meg egy pillanatra sem A templom leomlott támfalát 650 ezer forint saját pénzből építtette újra az önkormány­zat. CÉDE pályázaton nyert pénzből és önerőből a Kos­suth utcai járdát is le tudták aszfaltozni. Jelenleg az opti- kaikábel-hálózat kiépítése folyik, amelyen a szélessávú internet érkezik majd a falu­ba. A sportpályán elkészült az ifjúsági klubhelyiség. Csorna József polgármester egyeztetés alapján tartja foga­dóóráját. Visnyei Gabriella jegy­ző hétfőn és kedden található meg irodájában, reggel nyolctól délután négy óráig. Temesvári Tamás falugazdász kedden dél­előtt nyolctól tízig érhető el Győrén. Dr. Cseh Miklós háziorovos hetente kétszer ren­del, kedden és csütörtökön fél háromtól fordulhatnak hozzá panaszukkal a betegek. A védő­női tevékenységet Becker Edit látja el. Istentiszteletet vasár­nap délelőtt fél tíztől tart Simon István lelkész. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KURZ PATRIK ÍRTA, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A GYŐRÉI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Felújították a település polgármesteri hivatalát A polgármesteri hivatalban nemsokára elkészülnek a fel­újítással, ami A TEKI pályázaton nyert pénzzel és az önerővel együtt 4 millió 275 ezer forintba kerül. Külső színezést és belső festést ka­pott a hivatal, nyílászárót cse­réltek, burkoltak, és a tetőt is javították. Az év végére szinte minden megújul. Kommandós akciót látott a közönség a falunapon A településen az egyik legnagyobb esemény a falunap. Az idén ezt a kistérségi polgárőrtalálkozóval együtt rendezték. Programokban nem volt hiány, több helyszínen zajlottak az események. A résztve­vők, érdeklődők ellepték a sport­pályát, a parkot, a templomiskola előtti teret, az Agro-Hal Bt. tavánál pedig a hor­gászversenyt rendez­ték meg. Emellett akadályverseny, lövészverseny és szellemi vetélke­dő is volt, de kispályás futballbaj- nokságot is szerveztek. Élj ött a kis- és nagymányoki pol­gárőrség, de képviselte magát az izményi, váraljai, bonyhádi és len- gyeli egyesület is, a Völgység fővá­rosának rendőrei, a paksi kapi­tányság és természetesen a hazai­ak csapata is. Komlóról a tűzoltók, Szegedről pedig a rendészeti főis­kolások jöttek el, de a medinai hon­védség sem maradt ki a jóból, igaz, ők kommandós akciójelenetekkel szórakoztatták a kö­zönséget Szépen fogyott a babgulyás, a pogácsa és a kalács a felállított sátrakban. A györei gyerekek szü­reti felvonulást rendeztek, kiállítá­sok voltak az iskolában, és a györei asszonykórus is színdarabbal ké­szült a jeles napra. Mintegy nyolc- százán vettek részt a nagy rendez­vényen - a falu lakossága még a hétszáz főt sem éri el. ■ Színdarabot adott elő az asszonykórus. Hatvan kisdiák tanul a györei általános iskolában, amelyet az egykori evangélikus templomból alakítottak át oktatási intézménnyé A magyar falunak van jövője A közbiztonság a polgárőrség munkáját dicséri A közbiztonság a Tolna megyei településekhez képest is jónak mondható, de a Bonyhádi Rend­őrkapitányságnak sem kell so­kat foglalkozni györei ügyekkel. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a helyi polgárőrség aktívan részt vesz a bűnmegelőzésben. A Györei Polgárőr Egyesületnek ifj. Varró János az elnöke, a szer­vezetet 2005 áprilisában alapí­tották. Amellett, hogy rendsze-- résén járőröznek, a helybeliek is segítségükre vannak a közbiz­tonságot őrző csoportnak. Felír­ják az idegen rendszámokat, és minden gyanús mozgást jelen­tenek. Szólni pedig sok ember­nek lehet, hiszen közel harmin­cán vállalnak aktív részvételt a polgárőrségnél. A házalók itt is okoztak már problémát, éppen ezért ismeretterjesztő, figyelem­felhívó előadásokat is tartottak, hiszen a lakosság tájékoztatása az egyik alappillére a jó közbiz­tonságnak. Körzeti megbízott­ja is van Győrének, ő Nagy- mányokról érkezik, ha szükség van rá. Megédesítik mások életét kötelességtudat Eddig még működési hitelt sem kellett felvenni A költő iránti tisztelet emelte Petőfi szobrát üdítő Tizenöt éve készülnek Győrén a Golf termékek dolgokat viszont nemcsak meg­teremteni kell, hanem meg is kell őrizni. Eljutottak arra a pontra, ahol már a szinten tartás a lé­nyeg, valamint a mindenkori le­hetőségekhez mérten való fej­lesztés, a település képének javí­tása, az élhetőség biztosítása. Ehhez kapcsolódik, hogy öt­ven százalékos a csapadékvíz­elvezetés kiépítése. Mint mecse- kaljai falunak, többször szembe kellett nézniük a heves esők okozta károkkal. A kilencvenes években kétszer is vis maior se­gítséget kellett igényelniük, hi­szen házakat rongált meg a csa­padékvíz. Ezt az időszakot is át­vészelték, mostanában nincs probléma, és az elvezetés kiépí­tése is tovább folyik. A pályáza­ti lehetőségek közül mindig a legkedvezőbb feltételekkel ren­delkezőket választják ki. Ez azért is fontos, mert sohasem kellett működési hitelt felvenni­ük, és az önkormányzat szeret­né, ha ez így is maradna. A huszadik század közepén a falu német, evangélikus lakos­ságának jó részét - az összné- pesség negyedét - kitelepítet­ték, helyükre pedig székelyek érkeztek. így az evangélikus templom is kihasználaüán ma­radt, melyet végül az önkor­mányzat megvásárolt, és iskolá­vá alakították át az épületet. Az ötvenes években állíttatta a hí­res költő, Petőfi Sándor szobrát a település lakossága. Az indíték a poéta iránti tisztelet volt - a györei lakosokra egyébként is jel­lemző a magyarság tárgyi és kul­turális értékeinek megbecsülése. A szobornál ünnepli a lakosság március 15-én az 1848-as szabad­ságharcot, koszorút is elhelyez­nek. Az alkotástól induló utca is Petőfi Sándor nevét viseli. Az ötvenes években helyezték el. suk az országban több helyre is szállít az édes italokból. Tizenöt éve cukros szörpöt kezdtek gyár­tani, majd belefogtak a cukor­mentes és a szénsavas üdítők készítésébe is. Tizennyolcféle íz­ben kapható az üdítő, és tizenhá­rom fajta szörpöt is forgalmaz­nak. Hiába tudnának a jelenlegi­nél sokkal többet termelni, nem lehet annyit eladni. Ráadásul most nehéz időszak jön, mert té­len csökken a kereslet, de a kon­kurencia is folyamatosan érez­teti hatását. Ezért nemcsak saját terméke­ket forgalmaznak, hanem mint italbolt is működnek, de már ter­vezik a bővítést, és élelmiszert is akarnak árusítani. Az egykor szerep nélküli település mára a térség egyik példaértékű hely­sége lett, ami a közös munka eredménye. Kurz Patrik bök után aztán szépen haladt előre, nyulak, tyúkok, tehenek következtek, közben pedig már autót is vett magának. A fenti történet szereplője Csorna József, Győré polgármes­tere, aki fiatal kora óta tudja, hogy a kötelességtudó gazdálko­dás meghozza a gyümölcsét. 1980 óta vezeti a falut, amely akkoriban még a szerep nél­küli település besorolás alá esett Nem tudtak fejleszteni, hiszen meg volt kötve a kezük az ország vezetése által. A rendszerváltás után fellélegezhettek, ez pedig óriási bizalmat és energiát adott nekik. Ahogy a polgármester is fogalmazott, az Antall-kormány megválasztásakor újult erővel vetették bele magukat a munká­ba, a helyi közéletbe.- Vallom, hogy van múltja, hi­szem, hogy van jelene, és bízom abban, hogy van jövője Győrének - fogalmazta meg mottóját Csorna József. Hozzátette, ezt vi­szont csak a faluját szerető, köte­lességtudó embe­rekkel összefogva lehet elérni, akik­ből nincs hiány a településen. En­nek érdekében folyik a munka és zajlik az élet is. A munkanélkü­liségi ráta alacsony, többen a he­lyi szövődében, varrodában, asztalosüzemben dolgoznak, de járnak Nagymányokra, Bony- hádra, sőt még Pécsre is. Az infrastruktúrát teljes egé­szében kiépítették, a megvalósult ■ Fellendülést hozott a falunak a rendszerváltás. Nyolc osztállyal működik az iskola a faluban Szinte egyedülálló módon, nyolc osztállyal működik az iskola. Hatvanon tanulnak Győrén, köztük van izményi és bonyhádi kisdiák is. A gyerekek évek óta ingyen kapják a tankönyvet, vala­mint ötven százalékos tá­mogatást az önkormányzat­tól azok a gyerekek, akik az állami szociális étkeztetési támogatásra nem jogosultak. A normatíva ugyan negatívan változott a kistelepülési iskolák hátrányára, és tízmilliós nagy­ságrendben mérhető a telepü­lés gazdálkodására mért ha­tás, de a képviselőtestület egy­öntetűen foglalt állást amellett, hogy az anyagi nehézségek tu­datában is megtartják, és mű­ködtetik a templomiskolát. Golubar Franja bővítést tervez az üzletben, élelmiszert is szeretne árusítani Volt egyszer egy fiú, aki minden hétvégén kapott két forintot a szüleitől. Akkoriban ezért ehe­tett volna négy gombóc fagylal­tot, vagy éppen elmehetett mo­ziba. Mégsem tette, hanem ad­dig gyűjtött, mígnem galambo­kat tudott vásárolni. A galam­Csoma József A háború hozta hazánkba a hor- vát Golubar Franját, a felesége származását nézve pedig nem volt kérdés, hogy hol telepednek le, ő ugyanis györei lány. Az egy­kori közgazdász magyar földön a szörpgyártást választotta foglal­kozásként. Családi vállalkozás­ban működnek, fia is segít az üz­letben, a Golf üzemben. Fuvaro­IDŐPONTOK á

Next

/
Thumbnails
Contents