Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-13 / 240. szám
2008. OKTÓBER 13., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 5 Vízért akár ötven kilométert is repül forróságban a pusztai tyúk Tudtad, hogy a nyílfarkú pusztai tyúk a tollai között szállít vizet fiókáinak? Pedig naponta kétszer is fordul, hogy akár 40-50 kilométeres távolságból is inni vigyen a családnak. Mivel száraz és forró éghajlatú vidékeken, sivatagokban, pusztákon élnek, ez létfontosságú feladat. Ezért a hím napközben felkeresi a vízlelő helyeket, azok közelében várakozik, amíg más állatok elvonulnak. Ha tiszta a terep, a vízbe gázolva teleszívja magát, és a szegytollai között is vizet raktároz, így tér vissza a fiókákhoz és párjához. A pusztai tyúk fészket nem épít, hanem egy üreget váj a tojásoknak. Ezeket nappal a nőstény költi, éjszaka pedig a hím ül a fészekre. Ha ragadozó közeledik, a szülők azzal terelik el a figyelmét, hogy sebesültnek tettetik magukat A hőséghez is kiválóan alkalmazkodtak, a forró talajon talppárnák védik a lábukat, a bőrük más részeken is megvastagodott, a mellükön pedig légtasak hűti a szervezetüket. ■ Kamaszkorában dolgozta ki az írásrendszerét Tudtad, hogy a vakok számára kifejlesztett Braille-írás alapja egy katonai írásrendszer volt? Louis Braille, aki hároméves korában, apja bőrdíszműves műhelyében történt baleset következtében vesztette el a látását, Charles Barbier találmányát fejlesztette tovább. Barbier saját rendszerét azért fejlesztett ki, hogy a katonákkal sötétben is tudjanak írásos parancsokat közölni. A betűket táblázatba foglalva adta meg hat-hat oszlopban, 36 hangot jelölve. A módszerrel Braille akkor ismerkedett meg, amikor a katona fejlesztését a Vak Gyermekek Nemzeti Intézetében mutatta be. A tizenöt éves látássérült fiú dolgozta ki az írás módosított változatát, amely alkalmasabb volt a mindennapi használatra. Diáktársai között azonnal elterjedt a rendszer használata, de hivatalosan csak 1854ben, halála után fogadta el az iskolája, ahol tanított Magyarországon az 1890-es években kezdték el használni a Braille-írást ■ A lovak után jön a tanulás életforma A különleges sportot bármikor el lehet kezdeni A három ifjú lovas, Kata, Péter és Eszter nem csak lovagolni szeret, hanem maguk is gondoskodnak kedvenc állataikról Csodás környezetben nyújtja a lovaglás szabadságát a mórágyi lovarda. Tanulásra, hobbilovaglásra és versenyzésre kap lehetőséget az idelátogató. Hanoi Erzsébet mórágy határában, a Bátaszék- Bonyhád útelágazás mellett van a Papp család tízhektáros lovardája. Dombokkal, erdővel határolt, filmekbe illő környék. Tavaly decemberben költözött ide a család Dunaszekcsőről. Ottani lovas tanyájukat kinőtték, elképzeléseikhez itt találtak megfelelő helyszínt. A tervek megvalósulni látszanak. Annak idején tizennégy lóval érkezett az öttagú család, mostanra pedig már húsz lakhelyéül szolgál a pompás vidék. Pontosabban huszonkettőnek, hiszen két barátságos eb is fogadja az idelátogatót. A régi vendégkör nem maradt el a költözés után sem, a lovarda jó híre pedig hamar elterjedt az új környéken. Egyre többen választják szabadidejük eltöltéséhez a lovassportot, főként Szekszárdról és Bonyhádról hozzák a szülők gyermekeiket. De életkortól függetlenül bárki elkezdheti ezt a nem mindennapos sportot. Közel 50 lovasiskolás jár rendszeresen Mórágyra. A tanya vezetője, Papp Mihály irányítja ló és lovas közös tréning- jét. Ő 12 évesen ismerkedett meg a lovakkal, de csak évekkel később, 27 éves korában ült újra nyeregbe, amikor hobbilovasként vásárolt egy állatot. Azóta a Testnevelési Főiskolán lovasedzői diplomát szerzett. Felesége, Ildikó jóval korábban, már gyerekkorában kapcsolatba került a lovakkal, hiszen nekik is voltak. Most ő felel a különböző programok megszervezéséért, fogadja a vendégeket. Mint mondják, akinek egyszer bőrébe ivódik a ló szaga, az attól kezdve életformaként tekint az állat tartására. A korai kelés, az állatok ellátása nem teher számukra, hanem a napi örömök része, igazi szenvedély. Gyermekeik ebbe a közegbe születtek bele. A legidősebb, Péter 15 esztendős, a lányok: Kata és Eszter tizennégy, illetve tizenegy esztendősek. Minden feltétel adott volt számukra ahhoz, hogy ők is lovagolni kezdjenek. De nem szülői kényszer miatt, hanem mindhárman önszántukból ültek lóra, kezdtek díjugartóként versenyezni. Iskola után minden nap edzenek, segítenek az állatok körül, s csak aztán tanulnak. Ám így sem lehet panasz egyikük iskolai eredményére sem. A szülők persze a versenyeken elért sikerekre a legbüszkébbek. A lakás „dicsőségfalán” ott sorakoznak a kupák és a szalagok, melyeket a lovak kaptak. A versenyzési lehetőség a vendégek számára is adott. Kellő elszántsággal, évekig tartó rendszeres edzéssel megszerezhető a rajtengedély, Papp Mihály a vizsgára való felkészítést is segíti elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. A versenyzés viszont a lovassportban különösen drága, saját négylábút igényel, ezért sajnos sokszor a tehetség és a motiváltság nem elég. De nem csak egyéni lovaglásra van lehetőség Pappéknál. Az iskolai és óvodás valamint terápiás csoportok, a baráti társaságok egymást érik a tanyán. Az iskolai szünidőben táborok várják a gyerekeket kézműves foglalkozásokkal, gyalog- és kerékpártúrákkal. A gyerekek a lovaglás alapjain kívül azt is megtanulják, hogyan kell a lovakat ápolni, etetni, karámozni, csutakolni. Mígnem ők is magukba szívják azt a bűvös lószagot. Szép eredményekkel büszkélkedhet a család a papp gyerekek már egészen kis koruk óta foglalkoznak versenyzéssel Péter nyáron a Dél-dunántúli Regionális Bajnokságon lett második Fáraó nevű lovával. a tizenkét tagú felnőtt mezőnynek ő volt az egyetlen ifi korú tagja. Kata kezdő lovasként végzett negyedik helyen Cuba hátán. Húgával osztoznak ezen a lovon. Eszter egy három fordulós versenysorozat összetettjében zárt a második helyen a gyermek korcsoportban. ■ A rajtengedélyhez rendszeres edzés kell. * MES E » * A sündisznó meg a róka « Egyszer volt, hol nem volt, * hetedhét országon is túl, volt t egy nagy, sűrű erdő, abba egy kis sündisznó tanyázott. % Ahogy járt-kelt, egy bokor * alatt lőtt nyulat látott, aminek igen megörült. De nagy baj vót, mer nem bírta % megkezdenyi. Végre kitanál- % ta, hogy bemegy a faluba, a mészáros jó barátja, majd * megkezgyi az. % Ballag a kis keskeny úton, hát kivel tanálkozik össze, * mint a rókával. * - Hova mégy, sünike komám?- Bemenek a faluba, mer * tanáltam egy lőtt nyulat. Me* nek a mészároshó, hogy kezdje meg.- Vagyok én olyan barátod, * meg tudom én kezdenyi. m - Jó, de hogy kezded meg?- Felibe. * - Jó, odaadom a felit, a másik % feli nekem elég. A ravasz róka ajjig tudta * türtőztetnyi magát a gonosz* ságátó, mikor meglátta a nyulat. Odaugrott, tépte, szaggat* ta. Látta a szegény kis süni* ke, hogyha ez így megy, őneki nem marad. A ravasz róka * úgy farolt, hogy hozzá ne fér- % hessen. A végén kiesett a könny a szemibő a süninek.- Róka komám, ez igazság? * A róka majd megfulladt belé, % de mondogatta:- Ez hát! Ez az igazság! ^ Gondolkozott a szegény kis % süni, majd eszibe jutott egy bosszú. Észrevette, hogy * csapdák vannak kirakva. * A róka nagyon jóllakott, má nem fogott úgy az eszi. * A kis sündisznó elcsalta a ró- « kát a csapdáhó.- Tedd az első lábad a ke- resztre, és esküdj meg, hogy * ez az igazság! A róka nagy jóllakott hasval odatette a lábát, de el se * kezdte az esküt, mikor % a csapda egy nagyot klattyant. Ordított: * - Süni komám, hova hoztál, % minyő kereszthő?- Ez az igazlátó kereszt: a bű- % nősöket megbűntetyi, a bűn* teleneket elbocsátja. Elment a kis sündisznó, a ró* ka meg ott maradt. Ahogy % vonított kínjában odacsalta a vadászt. » 1 ^ Nagy Zoltán - Nagy Ilona Az ikertündérek - Akadémia * Kiadó * Budapest - 1990 Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága Filmajánló Érdemes egy kicsit megdolgoztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseinkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. 1. Ki volt az, aki a katonai „vakírást” kifejlesztette? 2. Hogyan visz vizet a nyílfarkú pusztai tyúk a „családjának”? Cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: október 17. Visszaváltozzék vagy sem? Térjen vissza régi barátai közé, vagy éljen tovább az egyre ismerősebb emberi világban? Ezekre a kérdésekre keresi a válasz a könyv főhőse, Minna, aki titokzatos körülmények között változott át macskából lánnyá. A válaszadás nehezebb, mint elsőre gondolta volna. Sok izgalmas kérdésre azonban tudja a feleletet a szövevényes Macskahírügynökség jóvoltából. Az értékes és érdekes híreket a fiatal újságíróval, Tibbével osztja meg hálából, amiért a fiú befogadta az otthontalanná váló lányt. A félénk fiúra nagyon is ráfér a súgás, mert unalmasnak tartott cikkei miatt elbocsátás fenyegeti. Tibbe titkos hírforrásainak köszönhetően első rangú riporter lesz, aki már a városka nagyhatalmú dezodorgyárosától sem fél. Sőt! De győzhet-e az igazság egy ilyen befolyásos emberrel szemben, még ha egész macskakülönítmény siet is a segítségére? Victor Fleming: Óz, a nagy varázsló Az Óz, a csodák csodája egyike a filmtörténet legnagyobb klasszikusainak. A hazavezető utat kereső Dorothy, a bátorságot kutató oroszlán, a szeretni vágyó bádogember és a madárijesztő, aki szalma helyett okosságot szeretne tudni a kobakjában, mindmind régi kedves ismerőseink. Vágyaik megvalósításához Őztől, a varázslótól remélnek segítséget. Viszont, ahhoz, hogy eljussanak hozzá Smaragdvárosba, szembe kell nézniük a gonosz keleti boszorkány haragjával, és félelmes repülő majmaival. Egy bizonyos pár piros cipellő pedig kulcsfontosságú szerephez jut a történetben. A filmet nézve nem is hinnénk, hogy 1939-ben született az alkotás. A korát meghazudtoló trükktechnikával, nagyszerűen eltalált figurákkal, a fülbemászó dallamokkal elkészített remekmű ma hatásosabb, mint valaha. Igazi kihagyhatatlan klasz- szikus, amelynek ott a helye minden családi film- gyűjteményben. Fejtörő __J Könyvajánló
