Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

3 2008. OKTÓBER 10., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET VENTER MARIANNA Alapvető hiányosság egyre több az olvasási és írá­si nehézségekkel küzdő, szaknyelven diszlexiás és diszgráfiás gyerek. Ma már igen hamar ki tudják mutat­ni ezeket a hibákat, mégis nem kevés azok száma, akik­ről felső tagozatos, vagy akár középiskolás korukban derül ki, hogy emiatt a hiányosság miatt csapnivaló a helyesírá­suk, vagy boldogulnak nehe­zen a lecke megtanulásával. okként egyformán említik a beszédhibát, a gyér szókin­cset, valamint azt, hogy egy­re kevesebbet beszélgetnek a gyerekkel a szülők. Ám van még valami, amit nem sza­bad elfelejteni. Az írás-olva­sás tanítása nagyon felgyor­sult az iskolában, a pedagó­gusok azt mondják, olyan mennyiségű a tananyag, hogy a kellő alapozásra nincs idő. A fejlesztő foglalkozások mellett egyszer talán ki kelle­ne próbálni, hogy vajon ha a régi, évszázadok alatt be­vált tempóban alapoznának az első két osztályban, vajon nem csökkenne-e az olvasás- és írásproblémák száma. Több biztonságot kér a tisztességes adózók szántára A továbblépéshez abból kell ki­indulnunk, hogy kinek mi a fel­adata, nem pedig abból, hogy ki­nek milyen valós vagy vélt jogai vannak. Ezt az adó- és járulék törvények módosításáról szóló általános vita során mondta Tóth Gyula MSZP-s országgyűlé­si képviselő a Parlamentben. A honatya hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság körülbelül ötö­dé kívül esik a a jogszerű műkö­dés szabta kereteken. Éppen ezért a tisztességtelen szereplők járnak jól, a tisztességesek pedig rosszul. Szerinte olyan intézke­désekre van szükség, mint pél­dául az egyszerűsített adóeljá­rás és adóigazgatás. ■ K. K. Somogyvári Ildikó, a nevelési tanácsadó pszichológusa játékos formában próbálja kideríteni a gyerekek részképességi hiányosságát Jó képesség kis hibával diszlexia Vannak jelek, melyre már kis korban oda kell figyelni Az olvasási, helyesírási nehézséggel küzdő fiatal­ra mondják azt, diszlexi­ás. Egyre több azoknak a száma, akikről későn de­rül ki, hogy ilyen gonddal küzdenek. Mauthner Ilona Gyakori, hogy az általános isko­la felső tagozatában, vagy még később merül fel az egyik ta­nárban, hogy a diákja esetleg diszlexiával küszködik, mondta Kovácsné Kaszás Beatrix, a Szekszárd Városi Nevelési Ta­nácsadó és Egységes Pedagógi­ai Szakszolgálat igazgatója. Hogy erre ilyen későn derül fény, annak az az oka, hogy a minimum átlagos vagy nagyon jó értelmi képességgel megál­dott gyerekek - a diszlexiások­ra ez jellemző - kompenzálni próbálják a részképességi zava­raikat. Megtanulnak írni, olvas­ni, sokakról soha sem derül ki, hogy valójában diszlexiások. A felsőtagozatban vagy a középis­kolában, ha szerencséje van a gyereknek, találkozik olyan odafigyelő, hozzáértő tanárral, akinek feltűnik, hogy a helyes­írásával valami nincs rendben, és elküldi a diákot egy szakem­berhez, ahol a tesztek elvégzé­se után kiderül, va­lóban diszlexiáról van-e szó. Kovácsné Kaszás Beatrix el­mondta, ebben az esetben a szakvéleményt elkül­dik az iskolának javaslatokkal kiegészítve. Ez utóbbi lehet pél­dául az, hogy a diák írásbeli fe­lelésnél több időt kap a társai­nál, vagy segédeszközt használ­hat, írás helyett szóban felel, esetleg felmentést kap a ma­gyar nyelv helyesírási része alól. A javaslatok alapján az in­tézmény igazgatója hozza meg a határozatot. Ezek a tanulók pont úgy érettségizhetnek, mint a társaik, de a már említett kedvez­ményeket igénybe vehetik. Főis­kolára, egyetemre jelentkezhet­nek, hátrányuk a diszlexiából nem származik. Az igazgatónő elmondta, ugyanakkor nagyon sok az olyan fiatal is, akik nem tudnak koruknak megfelelően olvasni, írni, számolni, de nem diszlexiások. Ez a hiányosság is a felsőtagozatban, illetve a kö­zépiskolákban lesz igazán szembetűnő, hiszen ebben a korban már illik folyékonyan, szövegértően olvasni. Az írni, olvasni nem tudó fia­taloknak csupán 4-5 százaléka valódi diszlexiás. Ezt a részké­pesség zavart egyébként ritkán fedezik fel már az óvodában, ki­vétel, ha annyira egyértelmű. Vannak olyan jelek, melyre már egészen kicsi korban érdemes odafigyelni. A diszlexia gyakrabban je­lentkezik azoknál, akik későn kezdtek el forogni, mászni, eset­leg nem előre, hanem hátra másztak először, későn kezdtek el járni, beszélni, illetve balke­zesek. Általában 12 éves korig kiderül a hiányosság, kivéve ha a gyerek megpróbálja kompen­zálni a hibáját. Középiskolás korban már csak az iskola kéré­sére végzik el a vizsgálatokat és adnak róla szakvéleményt, mondta az igazgató. KJ Megszökött az otthonból, a rendőrség keresi kéty A rendőrség keresi a 16 éves paksi Kovács Már­kot, aki október 7-én meg­szökött a kétyi Napfény la­kásotthonból. A fiú 160-165 cm magas, kreol bőrű, sötét hajú, barna szemű. Eltűné­sekor farmernadrágot, szür­ke inget és kék kabátot vi­selt. Mindkét alkarján teto­válás van. Aki bármit tud a fiú tartózkodási helyéről, hívja a 74/588-005-ös tele­fonszámot, vagy a 107-es, 112-es segélyhívót, (ii) Otthonukban köszöntötték a jubiláló házaspárt siMONTORNYA Házasságköté- sének 65. évfordulóját ünne­pelte Szántó József és Varga Erzsébet. Csőszné Kacz Edit polgármester és Bárdos Lász­ló címzetes főjegyző virág­csokorral és a város borával köszöntötte az ünnepeiteket. Az idős pár, akik 88, illetve 82 évesek jó egészségnek ör­vendenek. Szántó József több évig volt Simontornya jegy­zője, majd tanácstitkára, (vl) Fehér Uliom díszük az ízlelő étteremben szekszárd Az ország legtisz­tább vendéglőinek listájára került a szekszárdi ízlelő csa­ládbarát étterem. A Kék Ma­dár Alapítvány által üzemel­tetett egységet a Fehér Liliom nevű mozgalom szakemberei a helyszínen térképezték fel, s úgy ítélték, megfelel a szi­gorú követelményeknek. Az ízlelő elismerő oklevelet ka­pott, s joggal viselheti a tisz­taság garanciájának számító márkajelet, a kék alapon fe­hér liliomot, (szá) Kutny Ágnes és Kész Zsuzsanna @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu A Szekszárdon kezelt új diszlexiások 2007-ben Óvodás FORRÁS: NEVELÉSI TANÁCSADÓ ■ Nem minden fiatalról derül ki időben. Harmincötmilliót nyertek támogatás A pedagógusokat is jutalmazzák a pénzből Szaga van az ivóvíznek szolgáltatás Csak ásványvizet mernek inni a kajdacsiak szekszárd Öt sikeres pályázatot tudhat maga mögött a szekszár­di önkormányzat a művelődés és az oktatás területén, közel 35 millió forint értékben - derült ki a hivatal tegnapi sajtótájékozta­tóján. Majnai Gábor, a művelődé­si osztály vezetője elmondta, az alapfokú művészeti oktatás fej­lesztésére hatmillió forintot nyertek az oktatási és kulturális minisztériumtól. Ebből a Garay János Általános Iskola és Alapfo­kú Művészetoktatási Intézmény 1,661 millió, az iskola tagintéz­ményeként működő zeneiskola pedig 4,416 millió forintot fordít­hat majd eszközfejlesztésre. Szintén az oktatási tárca telje­sítmény-motivációs pályázatán Dr. Haag Éva és Majnai Gábor nyertek 25 millió forintot, amely­ből hat szekszárdi iskola plusz feladatokat is ellátó, kiemelkedő munkát végző pedagógusait ju­talmazhatják. A szociális és mun­kaügyi minisztériumtól a Kábító­szer Egyeztető Fórum program­jaira 1,7 millió forint támogatást kaptak. Ugyancsak a tárcához be­nyújtott, több mint egymilliós pá­lyázatuk révén alkalmazhatnak egy ifjúsági referenst fél évig. Ah­hoz pedig a Szivárvány Általános Iskola kap félmillió forintot az ön- kormányzati minisztériumtól, hogy a tornatermet legalább hu­szonöt alkalommal délután vagy este is megnyissák a nagyközön­ség előtt, esetleg programokat is kínáljanak. ■ H. É. Folytatás az 1. oldalról kajdacs - Régebben a klór miatt, most pedig a szaga miatt nem iható a csapvíz - mondta Deák Yvett az egyik kajdacsi kisbolt­ban, ahol már többen is panasz­kodtak a vízre. Ha csapvizet iszik, azt is csak a kávéautomatából, de még így sem tökéletes. Hozzátet­te, a jellegzetes „illatot" még für­dés után is magán érzi az ember. A probléma pár héttel ezelőtt bukkant fel, és már jelezték a szolgáltatónak, a Tolnai Víz- és Csatornamű Kft.-nek, amely né­hány napon belül javulást ígért - tájékoztatta lapunkat Boda Já­nos polgármester. Egyébként je­lenleg elbírálás alatt áll pályáza­tuk, melyet vízminőségjavítás céljából adtak be. Amennyiben sikerrel járnak, új kutat fúrnak a falu másik oldalán. Major József, a vízmű igazgató­ja elmondta, a probléma még au­gusztusban kezdődött, amikor ■ Az ÁNTSZ is vizsgába a kajdacsi ivóvizet, de még nincs eredmény. egy felderítetlen csőtörés nyomás­csökkenést okozott. A hibát kija­vították, de akkor kiderült, hogy a falu két kútja közül az éppen üze­melővel nincs minden rendben. Hogy pontosan mi a probléma, azt még nem tudják, ehhez további vizsgálatok lennének szüksége­sek. Ekkor beüzemelték a másik kutat, ellenőriztették a vízminő­séget, és fertőtlenítették a rend­szert. Azt azonban tudni kell, hogy a kajdacsi víz gáztartalma nagyon magas, korábban is csak tűréshatár közeli klórozással le­hetett használni. Néhány éve vákumos gáztalanítóval tisztítják a vizet, azóta javult a helyzet Ám az újonnan beüzemelt kúthoz kel­lett állítaniuk a berendezést, ami már megtörtént. Tegnap mintát vettek a vízből az ÁNTSZ szakemberei is. Sóki Irén vegyészmérnök tájékozta­tása szerint ezt többféle vizsgá­latnak vetik alá. Azonban hogy teljes képet kapjanak a víz minő­ségéről, még néhány napot vár­ni kell. ■ É. H. i i 1

Next

/
Thumbnails
Contents