Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-09 / 237. szám

14 SPORT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK A *- SZOLGALTATAS Nem tört meg a zalai átok kosárlabda Pungor Krisztina volt a volánosok nyerő embere Alisa Jevtusenko (11) első tétmeccsét játszotta a KSC-ben. Az ukrán center sem tudta megtörni a rossz sorozatot Pénteken a tornán csatlakozik a DKC-hez az új amerikai légiós Megyénk két reprezentánsa, az Atomerőmű SE és a Dombóvár KC is részt vesz a székesfehérvá­ri Intersport 2008 férfi kosárlab­da kupán. Mellettük a házigazda Albacomp és a Zalakerámia ZTE KK alkotja a mezőnyt. A torna elsőszámú esélyese a tavaly a négy közé jutásért a paksiakat búcsúztató Álba, amely a kitűnő igazolásainak köszönhetően (Doyne, Bell, Morrison) az októ­ber 22-én rajtoló pontvadászat egyik favoritjává lépett elő. Szin­tén jól erősített a Zalaegerszeg (Elinnant, Watson, Jones, Hel- bich), az amerikai-horvát kon­tingens kiegészülve az ütős ma­gyar játékosokkal - Kámán, Trepák - a bajnokság meglepe­téscsapata is lehet. A DKC két légióssal utazik a tornára (Jerome LeGrange és Ivory Clark), pénteken viszont befut a négyes posztra megol­dást jelentő Christopher Moore. A 205 centis játékos játszott a bolgár bajnokságban (CSZKA Szófia), a Közel-Keleten és Dél- Koreában is. A körmendi emlék­tornán foghíjas kerettel szereplő ASE-ban felépültek a sérültek, így Sabáli Balázs edző a teljes, 12 tagú kerettel utazik. a torna programja, csütör­tök: ASE-Dombóvár KC 16.30, Albacomp-Zalakerámia ZTE KK 19. Péntek: Dombóvár KC-Zala- kerámia ZTE KK 17, ASE-Alba- comp 19. Szombat: Zalakerámia ZTE KK-ASE 15, Albacomp- DKC 17. Eredményhirdetés 19 órakor. ■ Az Atomerőmű-KSC Szek- szárd csapata ezúttal is - csakúgy, mint tavaly mindannyiszor - kikapott a Zala Volántól a női NB I 3. fordulójában. Rónai Gábor * 1 ATOMERŐMŰ-KSC SZEKSZÁRD-ZA- LA VOLÁN ZTE 63-67 (12-17, 22-20, 16-17, 13-13). Szek- szárd, 300 néző. V: Kovács P., Ka­szás Gy. KSC: Augustin 5, Bálint 9/3, TAMÁS R. 13, WILSON 13, Bozóki 1. Csere: Jevtusenko 4, Szavercsenko, Hofmann 6/3, Tamis 7/3, Papp A. 5/3 Vezető­edző: Újhelyi Gábor. Zala Volán: PUNGOR 10/9, Takács D. 7, Szélesy 5, Gavriloszka 8, HOR­VÁTH ZS. 17/3. Csere: Ambrus 1, Szalay 5, VARGA ZS. 9/3, Sztanojeva 1, Rasheed 2, Hersics s 2. Vezetőedző: Bencze Tamás, g AZ EREDMÉNY ALAKULÁSA: 3. | perc: 2-4, 6. p.: 4-10, 8. p.: | 10-15, 12. p.: 15-21, 18. p.: J 27-33, 22. p.: 36-42, 28. p.: 48-52, 34. p.: 57-58. Alisa Jevtusenko ügyében dű­lőre jutott a vezetés a játékos uk­rán klubjával, így a 19 éves ko­saras a Zala Volán ellen magára ölthette a szekszárdiak mezét. Rá is fért az erősítés Újhelyi Gá­bor csapatára, amely tavaly négyből négyszer maradt alul a Zala Volánnal szemben. Jevtu­senko ide, vagy oda, a rossz so­rozat ezúttal sem tört meg. Per­sze nem az ukránon múlt, tőle csak a legvérmesebb szurkolók várták, hogy vállára veszi a KSC-L Pedig egyáltalán nem volt félel­metes a Zala Volán, amely a szekszárdiakhoz hasonlóan na­gyon sokat hibázott. A KSC egyetlen egyszer, a 32. percben vezetett először és egyben utol­jára is (55-54). A ZTE azzal nyert, hogy a palánkok alatt volt egy Horváth Zsófiája, no meg egy olyan Pungor Krisztinája, aki 35 percig nulla ponttal állt, aztán amikor kellett, három trip­lával eldöntötte a találkozót. Az elmúlt idényt is idevéve a Szek- szárd most állt a legközelebb a zalaiak legyőzéséhez - ám ez vélhetően sovány vigasz Hof­mann Petráék számára. újhelyi Gábor: - Amikor gon­dolkodnunk kellett, elemi hibá­kat vétettünk. Amikor sebessé­get kellett váltani, mi voltunk a jobbak. Rutintalanságunk miatt veszítettünk. BENCZE TAMÁS: - Fontos Volt számunkra ez a győzelem. Az, hogy ilyen szoros meccset játszot­tunk, az ellenfelet dicséri. Nehéz mérkőzésre számítottam, ez be­igazolódott, hiszen ahogy nyer­tünk, úgy ki is kaphattunk volna. Biztató nyitány: fölényes sikerrel kezdett a Marley a bajnokságban FÉRFI KOSÁRLABDA NB II. POR­SCHE TATABÁNYAI KKC-MARLEY FKSE SZEKSZÁRD 52-73 (10-20, 14-22,8-14,20-17). Tatabánya, 50 néző. V: Tőzsér, Horváth. Marley FKSE Szekszárd: Juhász ó, Himmel 8, TÓTH 14, CSÁSZÁR 7/3, NAGY 11. Csere: Vucsák 8, Katus 4, PÉTI 15/3, Balogh. Edző: Bulatova Anna. A nyitófordulójában az előző idény alapszakaszbeli zárómér­kőzésének résztvevői csaptak össze. A szekszárdiakat fűtötte a visszavágás vágya, hiszen akkor bírói segédlettel nyertek a hazaiak. A Nagy Ferenc által vezérelt Marley-t a nyolcadik percben még sikerült utolérnie a ven­déglátóknak, de azután jött a szekszárdi henger. Péti lendüle­tesen, jól játszott: a 19. percben 23 pontos volt a különbség. A harmadik negyedben aztán Vucsák is megtalálta jobbik formáját - a szekszárdi csapat tovább növelte előnyét. A zárónegyed elején nem várt fordulatot vett a meccs, míg a tatabányaiak szinte minden támadásukat ponttal fejezték be, addig a vendégek képtelenek voltak betalálni. A 12 pontra zsugorodott előnyt azonban egy időkéréssel és Tóth jókor jött pontjaival sikerült növelni. A három újonccal felálló szekszárdiakon meglátszott az elmúlt hónapok kemény mun­kája - elég hullámzó volt a teljesítményük -, a mutatott já­ték kezdésnek nem volt rossz. ■ Dr. Posta Bekényre emlékezünk kórház Elhunyt az urológiai osztály megalapítója Életének 92. évében elhunyt dr. Posta Bekény, a Tolna Megyei Kórház urológiai osztályának megalapítója és nyugalmazott osztályvezető főorvosa, Érdemes Orvos, a Magyar Urológusok Társaságának volt alelnöke, a Magyar és az Osztrák Urológus Társaság örökös tiszteletbeli tag­ja, a Munka Érdemrend Arany Fokozata, a Pro Űrbe Emlékérem és az Illyés-emlékplakett tulaj­donosa. Felejthetetlen elődünktől dr. Streit Béla ny. osztályvezető főor­vosnak a temetésen elmondott gyászbeszédével búcsúzunk. „Most, amikor tanítványai, volt munkatársai és a kórház ne­vében végső búcsút veszek Posta főorvos úrtól, eszembe jut első találkozásunk emléke. Friss dip­lomásként kerestem meg leen­dő munkahelyemet, az urológiai osztályt. Bevezettek egy teljesen elsötétített helyiségbe, ahol ép­pen egy beteget tükrözött, és szóltak neki, hogy itt az új kollé­ga. A főorvos úr szó nélkül vizs­gált tovább jó másfél percig, majd a sötétségen át odaszólt ne­kem: »Gyere, kiskomám, nézz bele a hólyagtükörbe.« Csak ezt követően lett világos­ság és bemutatkozás. Ez a kis történet jól jellemzi Posta főorvos urat: a szakma fel­tétlen elsőbbségét és azt a törek­vését, hogy tudását továbbadja a következő nemzedéknek. Ne­künk már nem volt nehéz dol­gunk. De ő sokévi kemény harc árán úgyszólván a semmiből te­remtett magas színvonalú gyó­gyító tevékenységet folytató, öt­ven ágyas, modern urológiai osz­tályt olyan korban, amikor pénz­zel és ügyeskedéssel nem, csak szívós, önmagát is feláldozó munkával lehetett ezt elérni. Nagy városokat, megyeszékhe­lyeket megelőzve a szekszárdi volt a harmadik vidéki urológiai osztály Magyarországon. Ez már önmagában is nagy érdem, de nem pihent meg az osztályalapí­tás babérjain. A szakmai munka is folyamatosan fejlődött, számos vizsgáló eljárást és műtéti be­avatkozást elsőként vagy az el­sők között végzett Magyarorszá­gon. Az osztály endoscopos te­vékenysége országszerte híres volt, sok kolléga járt nálunk to­vábbképzésen. Valamennyien kiemelték az osztály barátságos, családias légkörét. Idézem ezzel kapcsolatban Posta főorvos úr nyugdíjba vo­nulásakor mondott szavait: »Tá­vozásom nem egészen szokvá­nyos. Két okból sem. Engem nem neveztek ki egy osztályra. Ezt az osztályt én szültem szak­mástól együtt. Azon kívül több mint tíz éve magányosan élve, nekem az osztály volt az ottho­nom, az osztály dolgozói fiaim és leányaim. Nem akarom őket teljesen elhagyni, de ha akar­nám, sem tudnám.« így éreztük mi is. Apánkként szerettük és olykor - nem szeret­tük. Hittük, hogy nemcsak szel­lemét visszük tovább, de fizikai értelemben is maradandót alko­tott. Mikor szeretett műtőit, ahol annyi betegnek adta vissza egészségét, lebontották, megpró­báltuk eltitkolni előle. Sajnos, si­kertelenül. Nem a megszépítő messzeség miatt, de most látjuk, milyen óriás volt Ő. Úr volt és úr maradt egy olyan korszakban is, amikor ez pejoratív jelzőnek szá­mított. Mélyen hazafias érzel­mű volt, de sohasem hallottuk magyarkodni. Nevét kitörölhe­tetlenül beírta a szekszárdi kór­ház és a magyar urológia törté­netébe. Az évek szállnak, és mi, tanít­ványai is távozóban vagyunk las­san - sokan el is távoztak már közülünk. Reméljük, körüláll- hatjuk még egyszer mindannyi­an az égi műtőasztalt. Nyugodjék békében! ▲ TEOL.hu

Next

/
Thumbnails
Contents