Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-08 / 236. szám

2008. OKTÓBER 8., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Veszélyben a történelmi borvidék pinceszövetkezet Termelési, szakmai biztonságot és egységes árualapot garantálna DIFER rendszer: teljes képet ad a gyermekek képességeiről Módos Ernő 60 éves, az Alisca Borrend - mely­nek nagymestere - 20 éves. Az okleveles borász­mérnök szerint a fogyasz­tók, de még a termelők többsége sincs tisztában a bor élettani hatásaival. Wessely Gábor Ha néhány éven belül nem szö­vetkeznek a szekszárdi szőlős­gazdák, nagy veszélybe kerül a borvidék. S mivel az ismert és el­ismert 60 éves okleveles borász­mérnök, Módos Ernő mondja ezt, komolyan kell venni.- Mi a probléma lényege?- A kilencvenes években meg­szűnt a felvásárlás, az értékesítés biztonsága. Az idősebbek, akik nem annyira jövedelemért, mint inkább a szőlő, a táj, a hangulat szeretetéért borászkodnak, las­sacskán kikopnak. A fiatalok meg nem találnak benne érdekeltsé­get. Kevesebb munkával több pénzt keresnek egy irodában.- A szövetkezés milyen megol­dást kínálna?- Termelésbiztonságot, szak­mai biztonságot és egységes áru­alapot garantálna. A szőlő egy ré­sze bekerülne a közös feldolgozó­ba, de attól még mindenki meg­jelenhetne a piacon a saját bora­ival is. Csak lenne közös alap­anyagból, egységes arculatú ter­mékcsaládja a borvidéknek.- S miért nem akarnak bele­menni? Mindenki félti a maga királyságát?- Nyugaton működik, nálunk nem. Vannak próbálkozások az összefogásra, de igazi áttörés nincs. Nagy fájdalmam és ku­darcélményem ez. Talán az lehet a visszatartó erő, hogy közös for­góalapot kellene létrehozni, és a közös feldolgozó komoly invesz­tálási kívánna. Egy ötezer hektós üzem létesítése százmilliókban mérhető, persze az ilyen beruhá­zásokhoz jelentős állami támoga­tás pályázható. Tény azonban, hogy az első két évben nemigen lehetne kivenni a nagykalapból, amíg a piacra nincs bevezetve az új áru. Később viszont minden megtérülne. Csak kéne egy kis türelem, lemondás, összefogás és bizalom. Most mindenkinek megvan a maga házi feldolgozó­ja, elboldogul azzal. Ám egy keze­men megszámolhatnám, hányán tudnák kielégíteni a komolyabb minőségi követelményeket és mennyiségi igényeket.- Tulajdonképpen mekkora területről, hány gazdáról van szó?- A szekszárdi történelmi bor­vidék magja két-háromszáz hek­tár. Nagyjából ezer gazdának van itt szőlője. A táblásítás el­képzelhetetlen, hiszen préshá­zakkal, utakkal, völgyekkel tűz­delt a táj, s ahhoz, hogy gépesí­teni lehessen, mindezt el kéne gyalulni. S azzal oda is veszne a szekszárdi hangulat. De ha ezt meg akarjuk óvni, akkor össze kell fognunk pinceszövetkezetet létrehozva, mert egy láncszem, a felvásárlás kiesett a rendszervál­tás után. Nincs értékesítési biz­tonság se szőlőre, se borra. Aki akar, amennyit akar, amennyi­ért akarja megveszi, a többivel meg lesz, ami lesz. Változna a helyzet, ha a saját feldolgozónk­nak szállítanánk, és egységes, minőségi termékkel jelenhet­nénk meg a piacon.- Minőségi bort csak képzett borász képes előállítani?- A szakma eléggé felhígult mára. A régiek bortermelő gaz­daembereknek tartották magu­kat, akik büszkék voltak a jó bo­Az élet minden területén közösségeket szervez módos ernő először Villány­ban, majd Szekszárdon volt nagyüzemek vezető borásza. Önálló vállalkozása 2000- től van. Kicsiben létre hoz­ta, amit nagyban is szeret­ne: 18 szekszárdi gazda 80 féle borát kezeli, egy részét forgalmazza is. Szaküzletet működtet Szekszárdon, Pakson és Budapesten. emellett az Alisca Borrend nagymeste­re, a Magyar Triatlon Szövetség el­nöke és a Rotary Club alapító tagja. Szakmai munkás­ságát, egyebek között Beszédes Józsefdíjjal is elismerték. rukra, és ha problémáik adód­tak, vagy dicsekedni akartak ve­le, akkor megmutatták az igazi borászoknak: Ivanizs Pistának, Tornai Jóskának, Kovács Feri­nek, Haraszti Feri bácsinak. Ró­luk köztudott volt, hogy a vég­zettségük, a gyakorlatuk és a ter­melési tapasztalatuk is megvan ahhoz, hogy mértékadó vélemé­nyük legyen a borról.- Itt nincsenek őstehetségek, mint a művészeknél?- Kétségtelen, hogy a képzett­ség és a bor minősége nem áll egymással egyenes arányban. Ismerek ösztönös bo­rászokat, akik jó száj­ízzel, megfelelő tiszta­sági igénnyel, egé­szen figyelemre mél­tó nedűket palackoz Tekintélyes szekszárdi borász Módos Ernő, aki megalakulása, 1988 óta az Alisca Borrend nagymestere nak. Ne felejtsük el, hogy a bor egy szubjektív termék! Lehet, hogy ami nekem nagyon bejön, másnak nem ízlik. S ha valaki beletrafál a közízlésbe, teljes jog­gal érezheti magát sikeresnek. De azért nem árt tudni, hogy mi is történik a kádban és a hordó­ban. A bor kémiájával, módosu­lásával, élettani hatásaival saj­nos a fogyasztók, de még a ter­melők többsége sincs tisztában. A két alkotóelem, az acetaldehid és az etilalkohol nem több szá­mukra, mint két idegen szó. A borkultúrát szakmán be­lül és a vásárlók körében is fej­leszteni kellene.- Ezt szolgálja az Alisca Bor­rend?- A borrend nem a legmaga­sabb szakmai szervezetnek vall­ja magát. Nyitott a borral kap­csolatos dolgok, a gasztronómia, a művészetek iránt. Külsőségek­ben is jelzi elkötelezettségét, ugyanakkor őre a minőségnek, az etikának. Ma már 41 borrend van Magyarországon. A mienk volt a nyolcadik, kereken 20 éves, 1988-ban alakult. Ha táblásítaná- nak, odaveszne a szekszárdi hangulat Feszült a helyzet a Tolna megyei iparkamarában választási ügyek Az ügyészségi vizsgálat folyik, a rendőrségi meghallgatások ma kezdődnek Pattanásig feszült a húr a megyei iparkamarában. Elvileg hétfőn lesz a tisztújító küldöttgyűlés, vi­szont a mandátumvizsgáló bi­zottság megkérdőjelezi a fórum összehívhatóságát. Illés Tamás bizottsági elnök szerint nincse­nek érvényes mandátumok, volt olyan vállalkozó, aki 28 céget képviselt a jelölőgyűlésen, ami elfogadhatatlan. Ezt jelezték az ügyészségnek, a vizsgálat folyik. Dr. Fischer Sándor kamarai el­nök - aki egyedüli jelölt e poszt­ra a következő ciklusra is - csak annyit nyilatkozott, hogy az álta­la irányított szervezetnél minden szabályosan és törvényesen mű­ködik. Kitűzött feladatait, így a küldöttgyűlés lebonyolítását is teljesíti a kamara. A mandátum­vizsgáló bizottságnak egyébként a küldöttgyűlés felé kell jelezni az esetleges szabálytalanságokat. Illés Tamás úgy véli: elég vic­ces lenne, ha a szabálytalanul megválasztott küldöttek dönte­nének arról, hogy érvényesek voltak-e a jelölőgyűlések. Az ügyészségi feljelentésen kí­vül egy nyomozóhatósági feljelen­tés is született ismeretlen tettes ellen. Nyolc vezetőségi tag írta alá. Név nélkül többen elmondták, hogy ellenőrizetlen pénzkiáram­lásról van szó, mely összefügg a titkár távozásával. Ma kezdődnek a rendőrségi meghallgatások. A mandátumvizsgálók megkérdőjelezik a jelölőgyűlések szabályosságát Dr. Beréti Zsolt titkárt is meg­kerestük, aki elmondta: már nincs érvényes munkaviszonya a kamarával. Ám a részletekről nem ad információt, erről megál­lapodtak az elnökség tagjaival. Az országos kamarai elnök, dr. Parragh László a titkárral kapcso­latos ügyben nem nyilatkozik, mert nincs képben. Szerinte ve­szélyes dolog az ilyen szituációk­ba belemenni. A jelölőgyűlések­kel kapcsolatban az a véleménye: nem ritkaság, hogy valaki több céget képvisel, csak legyenek rendben a meghatalmazások. Több mint húsz vállalkozás nevé­ben megjelenni és voksolni már nem annyira életszerű. ■ W G. Mint köztudott, az alapvető kész­ségek fejlettsége, ennek figye­lembevétele meghatározza a gyermekek iskolai fejlődését. A kritikus elemi készségek felmé­résére dolgozták ki a Szegedi Tu­dományegyetem szakemberei a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszert (DIFER). A teszt hét alapterültet vizsgál, az elemi szá­molást, a beszédhang hallást, az írásmozgás koordinációt, a ta­pasztalati következtetést, a ta­pasztalati összefüggés kezelést, a relációs szókincset, valamint a szocialitást. A pedagógusok ezzel teljes képet kapnak a diákról, és el tudják dönteni kinek, milyen fejlesztésre van szüksége. ■ Az általános iskola első osztályában meghatározó lehet a felmérés szerepe. Nemrégiben Szekszárdon tar­tottak egy konferenciát erről is­kolai és óvodai pedagógusoknak a Paliasz Pedagógiai Intézet szer­vezésében. Mint Palotás Zoltán, az intézet igazgatója elmondta, a módszert ugyan sok iskolában használják, úgy érzi, nem isme­rik eléggé az eszközöket a peda­gógusok. Érdeklődés van, hiszen a konferencia is több mint száz résztvevőt vonzott. Mindennek azért is van fontos szerepe, mert az integrált oktatást vállaló in­tézményekben - immár óvodák­ban is -, ha egy gyermeknél az alapkészségek fejlesztését hang­súlyosabban kell a későbbiek­ben támogatni a pedagógus meglátása szerint, akkor el kell végezni a felmérést, és az ered­ményt jelezniük kell az OKÉV felé. Tehát minden az óvodában kezdődik: a rendszer négyéves­től, kilenc éves korig segít fel­mérni, milyen területen van szükségük több fejlesztésre a ki­csiknek. A szekszárdi 2. számú, Mérey utcai oviban a középső- sökkel végzi el a felmérést az in­tézmény fejlesztő pedagógusa, valamint az egyik óvó néni a sa­ját csoportjában - tájékoztatta lapunkat Horváth Erika intéz­ményvezető. Az általános iskola első osztá­lyában meghatározó lehet a fel­mérés szerepe. A szekszárdi Garay János Általános Iskolában is használják a módszert. Ballabásné Deli Zsuzsa alsó­tagozatos igazgatóhelyettes el­mondta, minden első osztályos­sal elvégzik a felmérést, a tanító­nők pedig már októberre meg­kapják az eredményeket. Ennek alapján vagy fejlesztő pedagó­gushoz küldik azokat a diáko­kat, akiknek erre van szüksé­gük, vagy a számtalan rendelke­zésre álló módszer közül maguk választják ki a megfelelőt. A megyeszékhelyen a 5. szá­mú Általános Iskola tagintéz­ményeként működő Szivárvány Általános Iskolában már régóta alkalmazzák a rendszert az el­ső és a második osztályosok ké­pességeinek felmérésére. Min­den év elején és a végén is, hogy ellenőrizzék mennyit fejlődött a tanuló - mondta Gombás Mag­di, gyógypedagógiai tanár. Hoz­zátette, a rendszer teljes képet fest a gyermekek képességei­ről, és az ideális az lenne, ha ez­zel a felméréssel nagycsoport­tól második osztályig végig le­hetne követni egy gyermek fej­lődését. ■ Hargitai Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents