Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-07 / 235. szám

2

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTÓBER 7., KEDD

Papírhulladék gyulladt ki agy tolnai házban

tolna Papírhulladék gyulladt ki tegnap kora este egy tolnai családi ház szuterénjá- ban. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese lapunknak elmondta, a szekszárdi tűzoltóknak az Alkotmány utcában kellett a lángokat eloltani. Lapzártánkig nem derült ki, mi okozta a tüzet (rt)

Megérkezett a német diákküldöttség

simontornya A testvérváro- si diákcsere keretében tíz tanuló és két pedagógus tölt egy hetet Simontornyán.

A vendéglátók gazdag, tartalmas programot dolgoztak ki számukra. Ellátogatnak Balatonfűzfőre, Zircre és Csesznekre, megtekintik Pécs nevezetességeit. Egy nap Ópusztaszerre és Kecskemétre kirándulnak, nem marad ki a réti major természeti szépségének megtekintése sem. (vl)

Tovább látogatható a különös kiállítás

Paks Szokványosnak semmiképpen nem nevezhető kiállítás látható a művelődési központ nagykiállítójában. Már a megnyitót is nagyobb érdeklődés övezte a szokásosnál, s hasonló okokból meghosszabbították a nyitva tartását is. Ennek köszönhetően október végéig láthatja a közönség Péger lózsef TER-FÉNY-KÉP című tárlatát. Az alkotó fekete dobozzá varázsolta a kiállítóteret, ahol fotóit, tusrajzait és installációit mutatja be. (vt)

Fekete térben különös alakok

Nem az íjászat, hanem a múlt a legfontosabb

SÁRSZENTLÖRiNC HÚSZ alapító taggal megalakult a Várta Egyesület. Az elnökké választott Váli Ferenc elmondta, alapvetően ez egy hagyományőrző íjászklub, de legfontosabbnak a múlt értékeinek ápolását és a helyi közösség építését tartják. A tagok közül csupán néhányan fogtak eddig íjat a kezükbe, a többiekben inkább a szándék van meg, hogy ezt az ősi magyar fegyvert megismerjék. Az egyesület céljai között szerepel a magyar történelmi múlt feldolgozása, értékeinek továbbörökítése. (vt)

TISZTELT OLVASÓINKI

A lap előfizetésével, kézbesítésével, kapcsolatos kérdésekkel, problémáikkal keressék Tamási ügynökségvezetőjét:

Stangliczky József

70/223-47-22

_____________

Lö

sch Ferenc 20/969-20-15

TAMÁSI ÉS TÉRSÉGE

Itt van az utolsó bőrgyár

ipar Több nyugat-európai országba szállítanak Simontornyáról

Kerezsi János negyven esztendeje van a szakmában, de ő sem tudja megmondani, Magyarországon van-e, lesz-e jövője a bőrgyártásnak

Manapság, ha Simontor- nya és a bőrgyártás kerül szóba, többnyire a rengeteg hulladék jut mindenki eszébe, ami a felszámolt gyár után maradt. Pedig bőrgyártás ma is van a városban.

Vida Tünde

Sok évtizeden keresztül a település legfontosabb iparága a bőripar volt, legnagyobb foglalkoztatója pedig a bőrgyár. Ma mezőgazdasági, elektronikai, faipari, élelmiszeripari vállalkozások biztosítanak megélhetést az itt élőknek és a környező településen élők közül sokaknak. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás után hanyatlásnak indult gyárat felszámolták, nem szűnt meg az élet a telepen. Az egykori bőrgyár területén nem csak üresen kongó, kitört abla- kú, elhanyagolt épületek sorakoznak. Az önkormányzat nyilvántartása szerint tizenöt vállalkozás működik itt. Van vasipari cég, kommunális szolgáltató, autószerviz, cukrászda és pékség, s bármily’ meglepő: iskola is a közel ötvenhektáros területen. Van persze kihasználatlan épület is, mégpedig egy hétezer négyzetméteres állami tulajdonú, amit viszont a kár- mentesítés során várhatóan lebontanak.

Arról, hogy van ma is működő bőrgyár, ritkán esik szó. Pedig az ST Bőrgyár Ipari és Kereskedelmi Kft. 2000. óta működik itt. Késztermékek gyártásával foglalkoznak, részben hazai piacra dolgoznak, de szállítanak Angliába, Németországba, Ausztriába és néha Dániába. Tízezer négyzetméternyi üzemcsarnok van a cég birtokában, 20-25 dolgozónak ad munkát, ami sajnos köszönőviszonyban sincs a régi bőrgyár fénykorával, amikor 1500 ember dolgozott ott.- Ez ma Magyarország legnagyobb bőrgyára, sőt mára már az egyetlen - mondja Kerezsi Já- nos ügyvezető igazgató. Európa- szerte hanyatlik a bőrgyártás. Minden nap meg kell küzdeni valamilyen problémával. A gondot minden bizonynyal nem a hozzáértés hiánya okozza, szeptemberben volt negyven éve, hogy Kerezsi lános ezzel a szakmával foglalkozik. A gyárat, melynek ötven százalékban a tulajdonosa, büszkeséggel vegyes keserűséggel a hangjában mutatja be. Minden ma érvényes jogszabálynak, környezetvédelmi előírásnak megfelelnek, de a különféle minősítések megszerzésének nem híve, ő ugyanis bőrt gyárt, nem papírt. 98 százalékI Húsz-huszonöt dolgozónak adnak munkát.

Simontornyán ragaszkodnak a bőrgyártáshoz- nemcsak a nosztalgia miatt fontos nekünk az ST Bőrgyár működése. Munkahelyeket teremt, megélhetést jelent tímárjainknak - mondja a polgár- mester. Csőszné Kacz Edit szerint persze az lenne az igazán jó, ha a mostaninál jóval több

ember találhatna itt munkát. Még ha nem is érné el a hajdani, ezerötszázas csúcslétszámot. - Nem hiszem, hogy Magyarországon nincs igény a bőrgyártásra - teszi hozzá. - Simontornyán minden feltétel meg lenne a bővítéshez.

ban növényi bőr kerül ki a gyárból, ami azt jelenti, hogy növényi cserzőanyagot használnak, ami nem terheli a környezetet. A gépek és a munkások között is van egy-két „régi bútordarab”. Az átlagéletkor - mármint a dolgozókat illetően - nem rég még meghaladta az ötven évet, most fiatalítottak, de még így is akad, aki több évtizede dolgozik a szakmában. Hogy a gépek korát ille- • tőén mennyi az átlag, arra nézve nincs pontos adat. Az azonban biztos, hogy a legidősebbet 1928-ban gyártották. A blansiere gép nem kiállítási darab, ma is használják.- Itt minden megfelel az uniós normáknak - reagál a kétkedő tekintetre Kerezsi János. - Csak nézzenek meg egy olaszországi bőrgyárat Ez ahhoz képest palota - teszi még hozzá.

Az üzemi területről távozóban a cégtáblára téved tekintetünk. - Megérett a cserére - mondja az ügyvezető. Ám, hogy érdemes lesz-e újban gondolkodni, van-e jövője a bőrgyártásnak, ő sem tudja megmondani. Hiszen vevő a bőrre még csak-csak volna, fizető azonban nincs.

Most díjmentesen vizsgálják meg az érdeklődőket az egészségnapon

simontornya Adj egy napot az egészségedért! Ez a neve a rendezvénynek, amit Simontornya önkormányzata a város egészségügyi-szociális bizottságával és a Vöröskereszttel karöltve tart meg most szombaton, 9 órától 14 óráig. Az egészségnapon tetőtől talpig megvizsgálják - díjmentesen - az érdeklődőket, emellett hasznos tanácsokat is adnak a szakorvosok és egészségügyi dolgozók. - A hozzánk érkező, ismert orvosok még útiköltségtérítést sem kértek tőlünk - tudtuk meg Csőszné Kacz Edit polgármestertől. - Pedig jönnek a városunkba Bajáról, Dombóvárról, Szekszárdról és még Székes- fehérvárról is. A szemészettől a kardiológián át az ideggyógyászatig majdnem valamennyi szakág képviselteti magát. A tavalyi, hasonló rendezvény egyébként nagy sikert aratott, emellett életmentőnek is bizonyult: egy páciensen segített az a kardiológiai beutaló, amit a helyszíni vizsgálatkor kapott. ■ Sz. Á.

Partszakadáskor sokat segíthet a vis maior keret

ozoRÁN már előfordult, hogy egy nagyobb esőzés után megnyílt a föld egy vályogház alatt. Schranz Istvánná polgármester annak is szemtanúja volt, hogy pár éve egy betonkeverő zuhant a vízmosás vájta, mély gödörbe.- Nemrég a Várhegy utcában szakadt le a partfal és dőlt be a pince - folytatta a polgármester. - Mindez a rossz idő számlájára írható. Ráadásul a talaj is laza, így talán nincs is olyan év, hogy ne kellene pályáznunk a rendkívüli károk enyhítésére szolgáló vis maior keretre. A most leszakadt partfal esetében is ez történt: mielőbbi helyreállításra van szükség, mert az üreg az út alá nyúlik. Már kijött az illetékes bizottság, nyugtázta, hogy valóban szükség van segítségre. Becslésem szerint több millió forint kell a kármentéshez. Schranz Istvánná bízik abban, hogy jövőre visszakerült a központi költségvetésbe a partfal- és pinceprogram: ebben az esetben van lehetőség a közvetlen pályázásra. ■ Á. SZ.

Külön német programot szervez a falu és a város

Nem fogott ki rajtuk a kellemetlen időjárás sem

Remek kárpátaljai bőrgyógyász és festőművész

tamási, pari A hétvégén német hagyományőrző rendezvény lesz Tamásiban. Henkei Sándorné, a kisebbségi önkormányzat elnöke koordinálja az előkészületeket. Mint mondja,

Pári különválása előtt általában ott szervezték a nemzetiségi programokat, de az utóbbi két évben már Tamásiban is tartanak üyen rendezvényt. Kézműves bemutatókat és foglalkozásokat is tartottak. Az érdeklődő gyerekek sok mindennel megismerkedhettek. Az idén hagyományőrző kórusok és tánccsoportok lépnek fel a művelődési házban. A szervezők reménye szerint mintegy 100-120

érdeklődő tekinti meg majd az előadást október 12-én. Közben Pári-ban már lezajlott az idei nemzetiségi összejövetel. A falu kisebbségi önkormányzatának elnöke, Pátzelt Hajnalka tájékoztatása szerint nagy volt az érdeklődés. Október 2-től 5-ig kínáltak különféle folklórprogramokat a számos magyar és a mintegy 150 külföldi résztvevőnek. A rendezvénysorozat egyik legfontosabb eseménye a partnertelepülési megállapodás aláírása volt. A dokumentumot Pári polgármestere, Gere Zoltán és Burgstadt polgármestere Lars Naumann látta el kézjegyével. ■ W. G.

■ Tavaly a népi ételeké volt a főszerep Tamásiban.

pincehely A kevés kivétel közé tartozik Pincehely abban a tekintetben, hogy ezen a tele- Herdics pülésen a szombati esős, hideg

Béla időjárás ellenére sikeresen lezajlott a szüreti program szabadtéri része is. Mint azt Herdics Béla polgármestertől megtudtuk, ha másfél órás késéssel is, de megrendezték a népviseletes, lovaskocsis szüreti felvonulást is. A falun végigvonuló menetet ezúttal is több helyen várták a helybeliek süteménnyel és itallal. A felvonulókat, a holland | vendégeket és házigazdáikat a

| művelődési házban több mint

I kétszáz fős közös vacsorával

| vendégelték meg. A szüreti bál

1 hajnalig tartott. ■ K. S.

tamási Ma nyílik a művelődési ház folyosógalériáján Dankó-Sol- tész Krisztina ungvári festőművész kiállítása. Az alkotásokat Németh Géza nyugalmazott iskola- igazgató ajánlja a közönség ügyeimébe. A kárpátaljai művész 1947- ben született. Már 4. osztályos korában begyűjtött egy nemzetközi díjat. Megnyert Svájcban egy gyermekművészeti versenyt. Elsősorban tájképeket és csendéleteket fest, munkái számos tárlaton láthatók. Mindemellett édesapja hivatását is, folytatja: bőrgyógyász. Képzőművészeti díjak mellett megkapta a Kiváló egészségügyi dolgozó kitüntetést is. Festményei Tamásiban október 26-ig tekinthetők meg. ■ R. Y.

I

%

í