Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-29 / 228. szám
2008. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 A megemlékezésre az egykori gyönki németség mindennapjait megörökítő fotókból is nyitott a kisebbségi önkormányzat egy kiállítást Egy batyuval távozzanak! emlékek A hatvan éve kitelepített németekre emlékeztek Gyönkön A bürokrácia az élet megrontója hiányzik egy csomó belső szabályozás, amely kockázatmentessé teszi a közpénzek felhasználását, állapította meg az Állami Számvevő- szék szekszárdi vizsgálata. Azóta elkészült az ütemterv ezek pótlására. Nyilvánvalóan fontos, hogy legyenek szabályok. Lehetőleg életszernek. Egy két-háromfős hivatalban például aligha kellene szabályozni ki utalványoz, ki kit ellenőriz, és ki a felelős. A túlszabályozás az élet megrontója, szólhatna a mai közmondás. Szekszárdon úgy látszik, a hivatali bürokrácia áttekintése azzal a jótékony hatással is járhat, hogy az elavult, soha nem használt, vagyis teljesen felesleges paragrafusokat, rendeleteket kiselejtezik. rengeteg helyi jogszabály ugyanis nem, vagy alig tartalmaz többet, mint ameny- nyit a törvény előír, de a polcon ott kell sorakozniuk a jogi remekműveknek, amelyeket csak nagytakarításkor porolnak le. a jogszabályokkal arányos mértékben szaporodnak a szakjogászok. Mert a törvénydzsungel teljesen átiáthatat- lan. Legfeljebb csak egy-egy csapáson, vagyis jogterületen képes átvágni-átrágni magát egy mégoly képzett szakember is. Hát, még a többi. mostanában gyakorta a politikának sincs jobb ötlete a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotásnál. Csó- csálják például a gyülekezési törvényt az Alkotmánybíróságig meg vissza. Holott a garázdaság, rongálás ismert tényállás. A gyújtogatás talán már a római jogban sem számíthatott elismerésre. Többen hallottak a hatósági személy elleni erőszak büntethetőségéről is. Aki ezeket elköveti, nem kergetni kell Budapest-szer- te, hanem elfogni. A többiek meg tüntethessek békében, ami ellen csak akarnak. A magyarországi német családok kitelepítésének 60. évfordulójára emlékeztek a hétvégén Gyönkön. Az erőszakos költöztetés még a mai napig is megviseli családokat: Rácz Tibor „Egy batyuval érkeztek, egy batyuval távozzanak”. Ez volt Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt politikusának mottója a második világháború után. Az akkori magyarországi németajkú, sváb családokra gondolt. A '40-es évek második felében megkezdődött kitelepítések emléke még a mai napig is megviseli azokat, akik még életben vannak az elűzöttek közül, de ugyanúgy a leszármazottakat is. Meghökkentő és szívet szorongató élmény volt látni a gyönkiek szeméről legördülő könnycseppeket, megrázó volt hallani az el- csukló hangokat. A gyönki német kisebbségi önkormányzat meghívta a külföldön élő magyar svábokat, s azokat a helyi családokat, akiknek rokonaik vették hátukra azt a bizonyos batyut. A batyut, ami nem lehetett nehezebb harminc kilónál. Vagonokban vitték Németországba az embereket, illetve sokakat az akkori Szovjetunió területére kényszermunkára. Hátra kellett hagyniuk házukat, jószágaikat, mindenüket. A miértre Krémer György, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének titkára adott választ előadásában. Mint elmondta, Németországba kellett költöznie annak, aki az 1930-as népszavazáson németnek vallotta magát, vagy vissza- németesítette a nevét, illetve a Volksbund tagja volt. A tömeges kitelepítés idején Gyönkön 1042 személyt vettek fel a kitelepítési listára, arról Jákob Ildikó, a g^'önki általános iskola 8. osztályos tanulója is előadással készült a megemlékezésre. Egy 1941- ben készült sváb népviseletben állt a közönség elé. - A nagyszüleim és a dédszü- leim is szenvedői voltak az időszaknak - mondta. - S rajtuk kívül még nagyon sokan, hiszen akkoriban Gyönk 56,6 azonban pontos szám nincs, hogy hány embert deportáltak, és hányán tudtak itthon maradni. Annyi biztos, hogy a gyönki, és az ország más tájain élő magyarországi német családok nagy része szétszakadt. Testvérek, rokonok nem találkozhattak évtizedekig. Reiling Margit és testvére Erzsébet élete is így alakult. Családjuk nagy részét kitelepítették Németország nyugati zónájába, Darmstadt környékére. Erzsébet elmondta, kitelepített rokonaik ma is ott élnek, évente néhányszor unokákkal, gyerekekkel hazalátogatnak. Ám testvére, Margit élettörténete egészen másszázaléka vallotta magát németnek. Hozzátette azt is, hogy mintegy 300 embert tartottak nyilván a Volksbund, a Német Népművelési Egyesület tagjaként. A szervezet a náci Németország érdekeinek képviselője volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is. ként alakult. A 92 éves hölgy arról mesélt, hogy ő már 1944-ben a nyakába vette a világot, hogy megkeresse a fronton a férjét. Hathetes kislányával és két tíz év alatti gyermekével egy szál ruhában indult el. Egy német kis faluban élt, egy család fogadta be, akiknél több évig lakott három gyermekével egy szobában. - Nagyon nehéz volt, de hálát adok az Istennek, hogy egy ilyen jó asszonnyal találkoztam - mondta Margit. - Az ő férje meghalt a háborúban. December másodikén értünk oda. Hetekig nem tudtam azt sem, milyen nap van. Azt, hogy karácsony van, onnan tudtam meg, hogy bekopogott az ajtón, hozott feldíszített fenyőfát és egy tál süteményt, meg tejet. Egy idő után aztán minden jóra fordult, a gyerekeim felnőttek, unokám, dédunokám született. Tizennyolc év telt el, mire először haza tudtam jönni. Azóta gyakran meglátogatom a testvéremet - mesélte az asszony. 1946 nyaráig Magyarországról, 116753, 1947-1948-ban 50-54 ezer személyt telepítettek ki. Soroksár (4779 fő) Bácsalmás (4585) és Zsámbék (3397) nép- telenedett el leginkább. Hatodszor fesztiváloztak a civil szervezetek dombóvár Több mint 30 civil szervezet vett részt a 6. Civil Fesztiválon Dombóváron. A kistérségben működő civilek másodízben voltak hivatalosak. Az egyesületek valódi kulturális program- kavalkádot varázsoltak a színpadra: A főzőversenyt az Ó^on Asztma Egyesület nyerte. Tóth Sándor vegyes- pörköltjével. A Civil Nívó Díjat a szavazatok alapján a Dombóvár Kernen Baráti Kör kapta. A napot bál zárta, (kk) A táncé volt a főszerep a hétvégi szüreten pusztahencse A falu legnagyobb ünnepét, a szüreti mulatságot tartották szombaton délután. A felvonulás közel négyórás volt, a menetet a lovasok és fogatosok mellett közel kétszáz táncos alkotta. A régi hagyományokat őrizve szőlőlopást is rendeztek, ahol főként a gyerekek és fiatalok szórakoztak jól. A néptánccsoportok, köztük a helybeli Vadvirág Népi Együttes, bemutatóval segítette a vendégek bálra hangolódását. (vt) Lemondott a paksi iparos kör elnöke Paks Megválik tisztségétől a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör elnöke, Kovács Sándor. A szervezet nyári szünet utáni első összejövetelén jelentette be döntését az elnök. Artim András alel- nök már korábban lemondott, így két vezetőt választanak majd a decemberi közgyűlésen, amelyre megkezdték a felkészülést, (vt) Kovács Sándor volt elnök @ további hírek: www.teol.hu Bemutattak egy negyvenes évek-beli népvisletet is Kapcsolatokat építettek Mintegy 30 csoport és civil szervezet vett részt a Bátaszéki Szüreti Napokon. A kétévente megrendezett esemény idén a nemzetközi kapcsolatok építéséről is szólt. Nagysallóról és Gyergyóditró- ról is érkeztek vendégek. A szervezésre az önkormányzat közel 3,5 millió forintot nyert uniós pályázaton. A szombati felvonuláson a helyi iskolások és óvodások is részt vettek, kíváncsiskodóból is több volt, mint két éve. Kevés idő jut gyakorlatra iskolák A technika megalapozhatná a szakmunkásképzést Hajdanán az iskolában a gyerekek, ahol lehetett kiskertet gondoztak, kézimunkáztak, megismerkedtek a főzés alapjaival, és persze barkácsoltak is. Ma égyre kevesebb a gyakorlatra fordítható idő, és a pénz.- Egyszerű ételeket, kisebb barkácsholmikat készítenek a gyerekek, amelyeknek kicsi az eszközigényük - mondta Antus Györgyné, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója. Régebben varrni is tanultak a diákok, de ennek ma már nincsenek meg a feltételei. Szakkör formában a kisebbeknek kézműves foglalkozást tartanak, a nagyobbaknak pedig annyi elfoglaltságuk van, hogy nem is érnek rá. A szekszárdi Dienes Valéria általános iskolában is a tantervnek megfelelően egyszerűbb használati tárgyakat, kenyér- vagy éppen fűszertartót, pogácsaszaggatót készítenek a diákok. A lányok kézi varrással dísztárgyakat alkotnak, géppel ■ A technika oktatása is elmozdult az elmélet irányába. pedig kötényt varrnak - tájékoztatta lapunkat Szabó Tamás technika tanár. Hozzátette, sajnos nagyon kevés a heti egy óra. Véleménye szerint az oktatásügy méltánytalanul hanyagolja a technika tantárgyát, hiszen az általános iskolában lehetne megalapozni a jövőbeli szakmunkás generáció érdeklődését, ismereteit így azoknak a gyerekeknek is előnyére válhatna, akik a tanulásban nem olyan jók, viszont kétkezi munkájukkal sikerélményt szerezhetnek. Boda Zoltán, a bogyiszlói iskola igazgatója elmondta, szeretnék, ha gyerekeket valamennyire fel tudnák készíteni a jövendőbeli anya, illetve apa szerepre is. A technika oktatás is elmozdult az elmélet irányába, de ha jó tantervet csinálnak, vissza lehet hozni a régi, gyakorlatiasabb rendet. Ennek érdekében egy kisebb ösz- szeget átcsoportosítottak kisgépek vásárlására. ■ H. É. Közös boriinnepet rendezett a Fried Hotel és a város siMONTORNYA Harmadszor adták át a Simontornya bora elismerést Az ünnepséget összekötötték a Fried Hotel borszaküzletének megnyitójával. A három éve megnyílt szálloda folyamatos fejlődésének újabb állomását jelentő üzlet megnyitóján Nguyen Quoc Dzung vietnami nagykövet is részt vett. A szalagátvágás után borkóstolót tartottak előbb a kastély boraiból, majd a simon- tornyai borászok kínálatából, végül feledhetetlen koncertet adott a kastélyparkban a Vivat Bacchus énekegyüttes. A város bora elismerést fehér bor kategóriában Schweigert ló- zsef nyerte el, vörös bor kategóriában a Sió-Bor Kft. nyert. ■ V. T. i l
