Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-23 / 223. szám

2008. SZEPTEMBER 23., KEDD-TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2008 - OZORA 5 A külső környezet igazodik a belsőhöz Októberben folytatódik a ré­gészeti kutatás Ozorán a reneszánsz várkastély körül. A várárok és a külső fal feltárása van soron, ami várhatóan egy esztendőt vesz majd igénybe. Ezt kö­vetően kezdődhet a jövő év­ben a várárok és a külső fal felújítása, ami után még szebb lesz a vár, mert a kül­ső környezet is igazodik a gyönyörűen felújított mű­emlékhez. A vár rendkívül népszerű turistacélpont lett, a látogatottsága június 30-ra elérte a tavalyi szintet. A népesség alakulása 1870 1970 1990 2008 Év végéig tart az új közmunka program A kistérségi többcélú társu­lás sikeresen pályázott a köz­munka programra. Ennek köszönhetően Ozorán októ­ber 1-jétől 5 közmunkást fog­lalkoztathat az önkormány­zat december végéig. A tele­pülésen hosszú évek óta ha­gyománya van a sikeres köz­munka programnak. Ennek köszönhető többek között a megyeszerte ismert virágosí- tott faluközpont és a virágter­mesztés. A falu a jelenleginél több közmunkást is szívesen foglalkoztatna, és bíznak benne, hogy a jövőben több lehetőség lesz erre. Nagyon fontosnak tartja a hagyományok ápolását Bartha Zsolt római katolikus plé­bános szeptemberben került az 1800 fős ozorai gyülekezet élére. A lelkipásztor elmondta, kiemelt feladatként kezeli a hagyomány- ápolást, tekintettel arra, hogy a hívek többsége az idősebb kor­osztály tagjaiból kerül ki. A másik legfontosabb felada­tának a családok lel­ki megsegítését te­kinti. Azon fáradozik, hogy a nehézségek ellenére a család együtt maradjon, tagjai egymás támaszai legyenek az élet minden területén. Ehhez szorosan kapcsolódik a gyerme­kek hitoktatása, ami rendkívül fontos a család szempontjából. Úgy érzi, terveihez, munkájához megkapja a szükséges támoga­tást mind a hívektől, mind az ön- kormányzattól. A fiatal lelki- pásztort tavaly szentelte pappá Mayer Mihály megyés püspök. Bartha Zsolt 1981-ben született. Gyermekéveit Apar- hanton és Bonyhá- don töltötte. Cipész végzettséget és érett­ségi bizonyítványt szerzett Bonyhádon, majd a pé­csi teológiára járt 2 évig. Hiva­tástisztázó évet kért, majd 2004- től 2 év szeminárium és egy év diakónusság következett. Paksi káplánként 2007 nyarától tevé­kenykedett, majd Ozorára vezé­nyelte a szolgálat. Fejlesztenek, tehetséget gondoznak A tavalyi volt az első tanév a cso­dálatosan felújított általános isko­lában. Ozora önkormányzata az általános iskola és az óvoda kor­szerűsítésére 142 millió forintos támogatást nyert az Európai Unió pályázatán. - Az idei tanévet már az összegyűlt tapasztalatok birto­kában kezdjük, számbavéve a le­hetőségeket - mondja Boda Kor­nélia, az intézmény igazgatója. Igen örvendetes tény, hogy Ozorán nem csökken a gyermek­létszám, jelenleg 177 diák tanul itt 8 évfolyamon, 9 osztályban. Az is­kola társulásban működik, az ed­digi társ, Fürgéd mellé az idén Magyarkeszi csatlakozott. A tagis­kolák átvették az évek óta sikere­sen működő roma programot, az integrációs program eddig is kö­zös volt Az ozorai iskolában és tagiskoláiban hangsúlyt fektet­nek a differenciált fejlesztésre és a tehetséggondozásra. A végző­sök számára rendszeresen tarta­nak középiskolai előkészítőket. Schranz Istvánné polgár- mester hétfőn, szerdán 8- 16, pénteken 8-13 óra kö­zött tart fogadóórát. A jegy­ző, Németh Györgyné ugyanebben az időpontban várja az ügyfeleket. A pol­gármesteri hivatalban hét­főtől csütörtökig 7.30 és 16 óra, pénteken 7.30 és 13.30 között intézhetik ügyeiket az ozoraiak. A falugazdász, Kótai János szerdán 8-16, csütörtökön 8-12 óra között tart fogadóórát. Római ka­tolikus szentmisét minden vasárnap 10.30-kor celeb­rál Bartha Zsolt plébános. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST VENTER MARIANNA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTET­TE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ OZORAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A múlt emléke a jelenben is segíti a falut Az ozorai vár reneszánsz stílus­ban épült az 1400-as évek ele­jén. Építtetője Philippo Scolari, más néven Ozorai Pipo Zsig- mond király lovagja volt, aki nő­ül vette a környék fóldesurának leányát, Ozorai Borbálát, és nem­csak a szép hölgybe, a vidékbe is beleszeretett. A középkori vár­ban történeti kiállítások, léleg­zetelállító reneszánsz pompa és a jelenkort idézve Illyés életmű­kiállítása várja a látogatókat. Kiállítások várják a látogatókat Léket kapnak a kis cégek vállalkozás A gazdasági környezet most nem kedvező A falu központjának megújulása már megkezdődött, a gyönyörűen felújított általános iskolában öröm a tanulás Reneszánszát éli a kastély kitörés A falu fejlődését segítheti a megújult műemlék adásra termelnek, és elsősorban a környező településeken érté­kesítenek. A sertésállomány át­lagosan évi 5 ezres, vágásra ér­tékesítik az állatokat. Az Ozorai Táp Kft. a kis létszámú vidéki cégekhez hasonlóan nincs köny- nyű helyzetben. A sertések felvásárlási ára és a takarmány ára közötti olló egy­re szélesebbre nyílik, és nem könnyű a cégnek talpon marad­ni, behozni az elmúlt két év so­rán a gazdasági helyzet miatt be­következett veszteséget. Halad­ni azonban csak előre lehet, és a cég nem tehet mást: még jobban gazdálkodik, és bízik abban, hogy javukra változik a gazdasá­gi környezet. Nemcsak maga a híres középkori épület, ha­nem közvetlen környe­zete, ezáltal a falu köz­pontja is megújul a kö­vetkező évek során. A várkastély kitörési pontot jelenthet. Venter Marianna Ozorán, mint a falvak többsé­gében, egyre többször kényte­len nemet mondani az önkor­mányzat azoknak, akiknek se­gítségre lenne szükségük. Az önkormányzatnak - a szűkös anyagi lehetőségek miatt - be kell érnie azzal, hogy működte­ti az intézményeket, gondosko­dik az idős emberekről, és egy­folytában keresi a pályázati le­hetőségeket, hogy előreléphes­sen. A falu nem csak a még mindig teljes díszben pompázó virágok miatt tűnik bizakodó­nak. A reneszánsz év egy egy­re jobban csillogó reménysu­garat villantott fel.- A reneszánsz év folytató­dik jövőre is, bár más elneve­zéssel. Reneszánsz ünnepek néven Fülöp napjától Szent Ist- ván-napig tartanak majd a ren­dezvények - mondja Dobó Ágota, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatóhelyet­Az Ozorai Táp Kft. huszonhat embernek ad munkát, többsé­gében helybélieknek. Mint azt Varga Gábor, a cég ügyvezetője elmondta, a kft. tápot gyárt, és sertéstelepet üzemeltet. Sertés­tápot állítanak elő a telepen te- nyész-tett állatok etetésére. Ki­egészítő tevékenységként ba­romfitáp is készül, amelyet el­Varga Gábor cége biztos munkát ad a helybelieknek Keresik a pályázatokat, de kevés a lehetősége egy falunak az uniós pályázatok sajnos nem a kistelepüléseknek szól­nak - mondja Schranz Istvánné, a település polgár- mester. Hiába szeretnénk nagy dolgokat véghezvinni, ha alig van olyan pályázati kiírás, amelynek meg tudunk felelni. Szerencsés kivételnek tekinthe­tő a tavalyi iskolafelújítási pro­jekt, erre a célra 140 millió fo­rintot nyertünk uniós pályáza­ton. Első ízben adtunk be pá­lyázatot a szennyvízhálózat ki­építésére, ezt sajnos nem fo­gadták el, de jövőre újra meg­próbáljuk. Az viszont, hogy a roma foglalkoztatást célzó régi­ós pályázatunkat visszautasí­tották, nagyon rosszul érintette az önkormányzatot. A jövőt a várturizmus jelentheti. tese. - Ki kell használnunk az ozorai vár adottságait, például azt, hogy a környéken ez az egyetlen olyan épület, amely­ben színdarabokat, koncerte­ket lehet tartani. Ha sikerrel já­runk a norvég projekt pályá­zatán, akkor pedig nemcsak a vár, hanem az egész település fejlődhet. A norvég pá­lyázaton közö­sen indult a műemlékek gond­noksága és a település önkor­mányzata. Az első körön, ahol az ötletet bírálják el, már sike­resen túljutottak. Ugyancsak sikeres volt a második forduló is, ahol az alaki-formai megmé­rettetésre került sor. S most iz­galommal várják a harmadik fordulót, a tartalmi bírálatot. Ha elnyerik a megcélzott 800 millió forintot, azzal egész Ozora nyer. Mert ezen a pályá­zaton nem a műemlék felújítá­sa a cél, hanem a működtetése, azaz hogy ellássa a feladatát: életet adjon egy településnek. Elsősorban te­hát a falu turisz­tikai szolgáltatá­sait kell fejlesz­teni, hogy maga a műemlék is működőképes le­gyen. A tervek szerint parkolót és fogadóépületet alakítanának ki, és meg kell újulnia a falu­központnak is. Boltokra, étte­remre, panzióra, cukrászdára van szükség, ami a látogatók kényelmét szolgálja. S egyben a falu megélhetését, hiszen ez ■ Az uniós pályáza­tok nem a kis fal­vakról szólnak. munkahelyeket is jelent egy­ben. Az álmodott fejlesztésnek csak első állomása a norvég projekt. Mert nemcsak a vár­kastély érdemes a figyelemre Ozorán: van itt ferences kolos­tor, római kori földvár és gyö­nyörű természeti környezet, te­hát nem csak egynapos utakra alkalmas a falu. Nem kétséges, Ozora mer nagyot álmodni, és bízik ben­ne, hogy nem csak álom marad számára az áhított fejlődés. Schranz Istvánné polgár­mester I A családokért akar dolgozni a plébános.

Next

/
Thumbnails
Contents