Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-21 / 38. szám
2008. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP INTERJÚ 7 hhhhmi mmm politikai szezon A két nagy parlamenti erő belátja, hogy az SZDSZ a mérleg nyelve, így most a liberálisoknak udvarolnak. Az MSZP megegyezést akar velük, a Fidesz színvallást. „Ha van program, nem kell hozzá új személy” Nem alkalmi szövetségeseket keresünk, hanem megállapodást az SZDSZ- szel - mondja Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető. ami a társadalmi felzárkózást nem zilálja szét - a frakció a magáénak érzi. Mivel ezt Gyur- csány Ferenc neve fémjelzi, úgy látom, a személy mögött is megvan a frakcióegység.- A gyorsan zajló események idején mennyire látja egységesnek az MSZP-t, kiáll-e a párt Gyurcsány Ferenc mellett?- Minden belső kohézióval rendelkező párt úgy viselkedik, hogyha számára fontos dolog kérdőjeleződik meg, akkor ösz- szezár. De nemcsak ilyen lélektani okai vannak, hogy egységesnek érzem a pártot és a frakciót. Azt a programot, aminek fő vonalait a Megegyezés című vitairat tartalmazza, hosszú viták után alakítottuk ki, ennyiben kollektívnek érezzük. A fő mondandóját - ami egyszerűsítve úgy összegezhető: olyan típusú gazdasági felzárkózást lehet csak elképzelni,- Elképzelhetőnek tart-e olyan helyzetet, mint 2004 augusztusában, hogy felmerül a miniszterelnök leváltásának lehetősége, különös tekintettel arra, hogyha csak így tudják biztosítani a parlamenti többséget?- Két-három héttel ezelőtt tűnhetett úgy, hogy személyekről folyik a vita, ma már szerencsére a dolgok lényegéről, a programok tartalmáról beszélünk. Innentől a dolgok a helyükre kerültek. Ha pedig létezhet az SZDSZ-szel közös program, akkor nehéz volna indokolni, hogy miért más személlyel akarnánk megvalósítani, mint aki bábáskodott körülötte.- Attól nem tartanak, hogy a közös program érdekében túl sok engedményt kell tenniük az SZDSZ-nek? Egyáltalán: milyen területeken tudna engedni az MSZP?- Abból semmiképpen, hogy nehezen élő társadalmi csoportokat még nehezebb helyzetbe hozó szociáliskiadáscsökkentés legyen. Ezenkívül ha bárkinek van adó- és kiadás- sökkentési ja- aslata, nyitot- an hallgatjuk. Egyébként pedig most jön a neheze. Most kell egyeztetni, hogy a két párt értékrendjéből hogyan lehet közelíteni például az adó- vagy a szociálpolitika kérdését. Bele fogunk izzadni mi is meg Névjegy LENDVAI ILDIKÓ. az MSZP frakcióvezetője 1946. JÚLIUS 20-án született Debrecenben. Az ELTE-n szerzett magyar-történelem, majd filozófia szakos diplomát Az MSZMP-be 1974-ben lépett be, dolgozott a KISZ és az MSZMP Központi Bizottságánál. Hat évig a Gondolat Könyvkiadó igazgatója, 1989-ben az MSZP egyik alapító tagja. A szocialista pártban budapesti elnök, elnökségi tag, alelnök, majd 2003-tól frakcióvezető, miközben a budafok-tétényi választó- kerület képviselője. Egy fia, két unokája van. a szabad demokraták is, mert borzasztó nehéz lesz kompromisszumokat találni.- Hogy lesz kompromisszum, ha az SZDSZ korábban már leszögezte: a Megegyezést nem tekinti tárgyalási alapnak?- Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc mellé egy kész dolgozatra Fodor Gábor nem akarja odaírni a nevét. De senki sem gondolta, hogy egy másik párt a mi elképzelésünk minden betűjével egyetért majd. Ha így lenne, nem kellene tárgyalni. Persze más a kompromisszumos hajlandósága egy koalíciós és egy koalíción kívüli pártnak. Koalíción belülről a megegyezés kölcsönös kényszer, kívülről csak lehetőség. De reális és jó lehetőség, hiszen nehezebb ugyan így megegyezni, de kevesebb dologban is kell.- Mit tesz az MSZP abban az esetben, ha az SZDSZ előjön a miniszterelnök személyének kérdésével?- Ők is tisztázták, hogy nem erről kívánnak tárgyalni.- Május óta a kormánypárti frakciónak nincs többsége a parlamentben. Hogyan kívánják mégis biztosítani a szavazásokhoz szükséges többséget? Kik lehetnek alkalmi, vagy állandó szövetségeseik? Elképzelhetőnek tart egyes képviselőkkel kötött alkukat?- Elsősorban kollektív támogatót szeretnénk találni az adótörvényekhez és a költségvetéshez. A képviselők egyéni döntése is elképzelhető - ez sem üzleti alku, hanem kinek-kinek nyíltan vállalt, felelős elhatározása. De nem ez a kívánatosabb és megnyugtatóbb megoldás. Arra törekszünk, hogy az SZDSZ- frakcióval kössünk megállapodást. Akárhogy is nézzük, a legtöbb dologban mégiscsak velük értünk egyet.- A Fidesz előállt egy olyan indítvánnyal, amelyben az adótörvények elutasításához köti a parlament feloszlatását Erről várhatóan nem lesz olyan sima szavazás, mint az MDF-nek az Országgyűlés feloszlatását kezdeményező javaslatáról. A Fidesz ráadásul a Megegyezésről is szavaztatna a Házban.- Az adótörvényekben meg kell egyeznünk. Ha van adótörvény, akkor felelős képviselő már nem sodorja bele az országot olyan helyzetbe, hogy lehetne költségvetés, mégis meggátolja. A Fidesz javaslata a miniszterelnök írásáról szóló szavazással pedig inkább parlamenti cirkuszi mutatvány, aminek akármi a végeredménye, nem tudom igazán komolyan venni. A Fidesz nem vitatkozni akar, saját komoly programmal előállni meg nem is tud, egyszerűen le akar szavazni valamit. Ez csak a „Monnyon le!” politika egy újabb gyermeteg variánsa. „Van programunk, és készülünk a választásra” Ha a Megegyezés a kormány intézkedéseinek alapja, akkor szavazni kell róla - véli Varga Mihály Fidesz-alelnök.- Milyen esélyt jósol annak a javaslatuknak, hogy ha az Országgyűlés nem fogadja el november közepén az adótörvényeket, oszlassa fel magát a parlament?- Mivel napról napra változik a helyzet a magyar belpolitikában, nehéz megjósolni, mi fog történni november közepén. A mi javaslatunk abból indul ki, hogy amikor az MDF a parlament feloszlatására irányuló kezdeményezését benyújtotta, akkor az SZDSZ nagyon hamar bejelentette, nem támogatja. Mi megszavaztuk, mert úgy gondoltuk, az ország érdekét szolgálja. Ha viszont az SZDSZ-nek azt az állítását komolyan vesz- szük, hogy az adótörvényeket nem támogatja, akkor a parlament feloszlatására lehetőség nyílik az adótörvények szavazása után. Azt javasoljuk, hogy november 15-e után már az első lehetséges alkalommal az Ország- gyűlés szavazzon a saját feloszlatásáról. Ekkor tehát szerintünk jóval nagyobb esélye lesz ennek a javaslatnak. Természetesen nem tudjuk, hogy az SZDSZ álláspontja mennyiben marad következetes akkor is, de a mostani nyilatkozataik alapján van esély.- Ha a parlament november- ’ ben feloszlatja magát, nem lesz költségvetése az országnak.- Ez a helyzet akkor is bekövetkezhet, ha nem lesz szavazás a parlament feloszlatásáról. Nyilvánvaló, hogy az SZDSZ a mérleg nyelve. Ha az SZDSZ úgy dönt, hogy nem fogadja el az adótörvényt, akkor előre hozott választás lehet, ha támogatja az adótörvényeket, nem ez fog történni. Az SZDSZ magatartása az alapvető kérdés. Mi abból indulunk ki, hogy a szabad demokraták nem fogadják el az adótörvényeket. Ezek a jogszabályok ugyanis a költségvetés bevételi oldalát jelentik, ennyiben tehát jobb elébe menni az eseményeknek. Az pedig menynyivel lesz jobb, hogy majd valamikor december közepén kiderül, az országnak nincs költség- vetése? Akkor már spóroljunk meg egy-másfél hónapot, és november közepén öntsünk tiszta vizet a pohárba.- A javaslatról előzőleg egyeztetnek a frakciókkal? Mindenekelőtt az SZDSZ-re gondolok.- Ilyen egyeztetés volt és lesz is. Minden pártnak ülik leszögezni az álláspontját A Fideszé világos: március óta lebénult a kormány, a koalíciós kormányzás megszűnt, az a program, amiről 2006-ban szavazott az Országgyűlés, már rég nem igaz. A kormány parlamenti többsége is elenyészett. Ebben a helyzetben abba az irányba kellene elmozdulni, hogy cselekvőképes kormánynak kell lennie. Persze lehet azt mondani, hogy alakuljon szakértői kormány. Ennek 2006-ban még lett volna realitása, de azóta eltelt két év. Nagyon sok olyan gond jött elő időközben, amit a jelenlegi kormány nem tud orvosolni, ezért jobb lenne az előre hozott választás.- A Gyurcsány-féle Megegyezés című programról a Fidesz parlamenti szavazást kezdeményez. Lehet ennek bármiféle következménye a kormányra nézve?- A legideálisabb az lenne, ha a Megegyezésről kiderülne, van-e parlamenti támogatottsága vagy nincs. Az MSZP-n kívül senki sem támogatja ezt a programot, márpedig erre épülne az adótörvény és a költségvetés. Ha most, szeptemberben tudnánk erről szavazni, akár még az is elképzelhető, hogy idén sor kerülhetne az előre hozott választásra, majd egy hónapon belül új kormány alakulna. Ha Gyurcsány Ferenc komolyan gondolja, hogy ez a program képezi a kormány intézkedéseinek alapját, ak kor erről szavazást kérne a parlamentben.- Számol-e azzal a Fidesz, hogy mind az adótörvény, mind a költségvetés megkapja a szükséges támogatást a parlamentben, és marad a kisebbségi kormány? Van-e olyan forgatókönyvük, ami arra vonatkozik, ha a jövő évi európai parlamenti választáson a Fidesz jelentős fölénnyel győz, ismét felvetődik a kormányváltás?- A Fidesz május óta, amióta kisebbségi kormányzás folyik, készül a választásra. Azt senki sem tudja megmondani, mikor lehet kormányváltás, mégis a Fidesznek van arra programja, milyen kormányzást képzel el. Attól, hogy a parlament ősszel nem oszlik fel, és az MSZP eléri a költségvetés megszavazását, a Fidesznek változatlan a programja: készülni kell a választásra. Én azért még reménykedem abban, hogy az európai parlamenti választás egybeeshet az országgyűlési választással. Az interjúkat készítette: Ambrus Vilmos Névjegy VARGA MIHÁLY, a Fidesz aldnöke 1965. JANUÁR 26-án született Karcagon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán diplomázott. A Fidesznek 1988 óta tagja, a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei szervezet alapítója, 1990 óta országgyűlési képviselő. A Pénzügyminisztériumban 1998- tól 2000-ig politikai államtitkár, 2001-től 2002-ig pénzügyminiszter. Karcag egyéni képviselője. A Fidesz frakcióvezet& helyettese és aleln& ke. Nős, három gyermeke van. i \
