Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-20 / 221. szám

ALMANACH 2008 KOLESD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT KÖLESE) Felsőbb osztályban sem szégyenkeznek a focisták Remekül kezdte fennállásának első megye Il-es szezonját a kölesdi labdarúgócsapat. Öt for­duló után a harmadik helyen áll a Pámer József dirigálta gárda, négy győzelemmel és egy vere­séggel. Gyetvai Attila, a klub el­nöke szerint nincs különösebb titok az egyelőre kitűnő sze­replés mögött, egy­szerűen csak min­denki komolyan veszi a dolgát a csapaton belül és a csapat körül is. így van ez az új vezetés bő két évvel ezelőtti felállása óta, amit bizonyít a megyei III. osztályban tavaly elért 2. hely, majd az idei feljutás a D. osztályba, illetve az új szezon eredményei. Az elnök szerint nagyon sokat köszönhetnek a fő támogatók­nak, Lenkei Imrének, Deli József­nek és Pintér Lászlónak, illetve az önkormányzatnak. Mint mondta, örülnének, ha mások is igazán magukénak tekintenék a gárdát, és segítenék a klubot. A helyi szur­kolók mindenesetre a csapat mellett állnak. Már ötvenen váltot­tak bérletet a hazai meccsekre. A megyei II. osztályban a kölesdi mérkőzésekre járnak ki a legtöb­ben. Kétszáz-kétszázötvenen is buzdítják a gárdát, amely nem epizódszerepet akar játszani a felsőbb osztályban sem: az első hatba szeretnének kerülni. ■ Nem epizód- szerepre készülnek. Berényi István polgármester hétfőn 8-tól 9 óráig tart fogadó­órát. Dr. Baranyai Eszter kör­jegyző fogadóórái: hétfőn és kedden 7.30-tól 12 óráig, 13-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 12.30-ig. Vájer József falugaz­dász kedden 8-tól 12-ig fogadja a gazdálkodókat. Katolikus misét vasárnapon­ként 8 órától Szalonnás Mi­hály, evangélikus istentisztele­tet vasárnaponként 10 órától Szabó Pál, református isten­tiszteletet vasárnap 9.30-tól Vajda András tart. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST STEINBACH ZSOLT ÍRTA, A FO­TÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉ­SZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELE­NÉSÉT A KÖLESDI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. Testvértelepülési megállapodást kötnek A mai diána-napi Vadászviga- lomra több külföldi küldött­ség is érkezik. Hollandiából egy huszonhat fős csoportot várnak. A vajdasági Doroszló községből is jön­nek vendégek csakúgy, mint az erdélyi Siménfalváról, amely településsel másfél évtizedes kapcsolatot ápol Kölesd. Utóbbi küldöttséggel ma írják alá a test­vértelepülési megállapodást. Nyolc közmunkás takaríthatja az utakat egy sikeres közmunkapá­lyázatnak köszönhetően ok­tóber 1-jétől december 31-ig Kölesden nyolc közmunkást foglalkoztathatnak napi nyolc órában. A kölesdi köz­munkások a település hatá­rában az utak szélét takarít­ják majd, fát termelnek ki. A feladat elvégzéséről az ön- kormányzat a Magyar Közút Kht.-val köt megállapodást. A népesség száma 2005 2006 2007 2008 Csinosítják a község központi épületét folyamatosan tata­rozzák, alakítják a község központjában levő kis vármegye- háza, az egykori Apponyi-kastély mellék- épületét, saját erőből. A volt kocsma, mozi és pos­taépületet kívülről már rendbetették és elkezdték a belső tatarozást is. Közmunkások bevonásával szélesítik a Rákóczi utcát, amely hamarosan új aszfaltréteget is kap. A képen Kiss János és Régi Zsolt. Szegény község fával fűt túlélés Fájdalmakkal is jár, de eredményeket hoz a takarékoskodás A borút nulladik kilométerköve a kölesdi borkút A kölesdi vevő türelmesebb vegyesbolt Mindenkin segít, ha kell, akár hitellel is nyert hárommillió forint mellé ugyanennyi önrészt tesz az ön­kormányzat Az út szélesítését, szegéllyel való ellátását pedig saját pénzből és közmunkások közreműködésével végzik el. Szerepelnek ennél nagyobb beruházások is a kölesdi elkép­zelésekben. A szennyvízcsator­na-hálózat kiépítésére most is­mét beadtak egy pályázatot, mert van remény arra, hogy ne 2015-ben, hanem már egy-két év múlva elkezdődhessen a be­ruházás, Kistormással közö­sen. Ha meglenne a csatorna, teljes lenne a község infrastruk­túrája. A falu komfortosabbá válna, és vonzóbb lenne azok­nak is, akik Kölesden venné­nek házat. A polgármester szerint munkahelyteremtésre, ipari te­vékenység letelepítésére reális esély nincs. Még abban sem bízhatnak, mint néhány kör­nyékbeli település, hogy az épülő Mó-os autópálya majd befektetéseket vonz a település­re. Vonzó lehet viszont a borral foglalkozni akarók számára, hogy a Tolnai Borvidék köz­pontjában elérhető áron lehet földet vásárolni és szőlőt telepí­teni. A jó bornak pedig mindig van piaca, mint azt néhány kölesdi termelő, így Kovács Jó­zsef példája is bizonyítja. A borok háza udvarán 2000- ben avatták fel a borkutat, Far­kas Ádám művét. Az alkotás egyben millenniumi emlékosz­lop és a Tolnai Borvidéki Borút „0. kilométerköve” is. A bort adó kutat minden jelentősebb helyi esemény alkalmából be­üzemelik. így volt ez az idei Szent István-napi borünnepen, a kölesdi csata 300. évfordulója alkalmából rendezett progra­mon és így lesz a mai Diána-na­pi vadászünnepen is. A borkút a borok háza udvarán Rettig Miklósné szerint akkor le­hetne igazságos a verseny a ke­reskedők között, ha mindenki hasonló áron adná az árut. így abba a boltba mennének a vevők, ahol jobb kiszolgálást kapnak. Ez persze egy kicsit utópisztikus el­képzelés, a kisboltok árban nem tudják felvenni a versenyt a multikkal. Hogy mégis van rájuk igény, azt az olyan üzletek életké­pessége bizonyítja, mint Rettigé- ké. Ők immár három vegyesbol­tot üzemeltetnek, kettőt Köles­den, egyet Sióagárdon. A család tizenhárom éve Sze­gedről költözött Kölesdre. Kilenc éve nyitották első boltjukat, ami családi házuk épületében műkö­dik. A vállalkozást irányító há­romgyermekes asszony szerint Kölesden türelmesebbek a ve­vők: ha valami éppen nem kap­ható, tudnak várni egy napot, amíg ő beszerzi az árut. Város­hoz közelebbi településeken ez kevésbé jellemző. Az üzletasz- szony szerint egyébként a vevők már belefásultak a folyamatosan emelkedő árakba, a mindennapi megélhetéshez szükséges cikke­ket megveszik. Ha pedig megszo­rul a kuncsaft, náluk hitelben is vásárolhat. A kereskedő szerint ritka, hogy ezzel valaki visszaél. Rettigék segítőkészsége más módon is meg szokott nyilvánul­ni: a helyi rendezvényeket, civil szervezeteket rendszeresen és örömmel támogatják. Nem a csodákban kell reménykedni- bízom benne, hogy települé­sünknek hosszabb távon is van jövője - mondta a pol­gármester. - Várható, hogy a jövőben lesznek majd település-összevoná­sok, polgármesteri hivatalok szűnnek majd meg. Reményke­dem benne, hogy Kölesd egy ki­sebb központ maradhat - és így megmaradhat. A hozzánk ha­sonló települések közül sok be­szél a turizmusról, mint kitörési pontról. Kölesdnek vannak bi­zonyos adottságai, de a minősé­gi turizmusnak jelenleg nincse­nek meg a feltételei. A bort ille­tően Steitz János bácsi az ala­pokat lerakta, de a kis szőlésze tek, pincék megszűnőben van­nak. Lehet, hogy vannak cse dák. de nekünk magunknak kell megpróbálnunk túlélni. hivatalok korszerűsítésére. A pénzből lecseréltek néhány el­avult számítógépet, és irodabú­torokat is vettek. Köztük irodai székeket, amelyeket a falu első embere közvetlenül a hipermar- ketből vásárolt, és saját maga szerelt össze, hogy ennyivel is olcsóbb legyen a be­szerzés. A takaré­koskodás mostaná­ban elsőrendű szem­pont Kölesden. Két éve, az önkormányzati ciklus kezdetén még mintegy hetven­öt milliós költségvetési hiánya volt a községnek. Ami ez év vé­gére várhatóan tízegynéhány millióra apad. Igaz, ennek érde­kében fájdalmas intézkedéseket kellett hozni. A köztisztviselők­től és közalkalmazottaktól pél­dául minden plusz juttatást el­vontak. A polgármesternek mindenesetre van még néhány elképzelése arról, hogy miként lehetne még többet megtakaríta­ni a túlélés érdekében. A fen­tebb említett pályázati pénzből a tervek szerint egy kéményt is építené­nek a községházára, hogy a gázfűtés mel­lett a jóval olcsóbb fatüzelést is alkalmazni tudják. A takarékoskodás természe­tesen nem öncélú. Többek kö­zött azért van rá szükség, hogy a falut fejleszteni lehessen. Jó példa erre a teljes felújítás alatt álló Rákóczi utca. Az út új asz­faltborításához a pályázaton el­■ A spórolás elsőrendű szempont. Ha a túléléshez az is kell, hogy a közintézmé­nyekben visszatérjenek a fatüzeléshez, akkor azt is megteszik. Steinbach Zsolt * Amikor legutóbb a kölesdi köz­ségházán jártunk, Berényi Ist­ván polgármester éppen egy széket szerelt össze az irodájá­ban. Annak kapcsán tette ezt, hogy a Kölesd-Kistormás-kaj- dacsi körjegyzőség pályázati tá­mogatást nyert a polgármesteri Berényi István: Hosszabb távon is lehet jövője a falunak Felélénkült civil pezsgés jellemző a településre A község lélekszámához képest különösen szembetűnő a civil szervezetek aktivitása, értékte­remtő tevékenysége. A változatos érdeklődésű csoportokat a Kö­lesdi Közéleti Egyesület fogja ösz- sze. A szervezet szárnyai alatt mű­ködik a rendszeresen fellépő Zön- ge népdalkor, a külföldre is elju­tott néptánccsoport, a tizedik év­folyamát kezdő népfőiskola, az ér­tékes helytörténeti munkát vég­ző honismereti szakkör, a más nyugdíjas szervezetekkel is kap­csolatot tartó Őszi Fény Nyugdí­jasklub. A díszítőművész szakkör és a kézműves szakkör gyönyörű alkotásokat készít. A kölesdi autó­sportot a RallyCross Egyesület élesztette újra. A Látás- és ízlésne­velés Csoport Baranyai László ha­gyatékát viszi tovább. A felsoro­lásból nem maradhat ki a bakan­csos túracsoport, az egyesület honlapját szerkesztő csoport, a lá- nyok-asszonyok Reform életmód­klubja, a borútállomás, vagy a te­vékenységét most éppen szüne­teltető moderntánc csoport sem. <

Next

/
Thumbnails
Contents