Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-19 / 220. szám

2008. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP Versenyt fut a beteg az idővel stroke Korai felismerése, kezelése esélyt adhat a teljes gyógyulásra is Hazánkban a harmadik leggyakoribb halálozási ok az agyi érbetegség, a stroke. Pedig nem szük­ségszerű a halál, sőt a ma­radandó agyi károsodás is elkerülhető lenne, ha a be­tegek időben megkapnák a szükséges kezelést. F. Kováts Éva A szélütés, az agyi érkatasztrófa - nemzetközileg elfogadott ne­vén a stroke az agyi véráram­lás zavarát jelenti vagy az agy­vérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodást. A stroke angol szó, ütést, csapást jelent, magyar megfelelője a szélütés, gutaütés. A köznyelv agyvérzés­ről beszél, pedig csak minden ötödik bénult ember esetében van szó vérzésről. Az esetek 80 százalékában nem vérzés törté­nik, hanem érelzáródás alakul ki, aminek következtében a kívá­natosnál kevesebb vér jut az agy­ba, a szövetek elhalnak. Az érel­záródás valamelyik testfél bénu­lását, esetleg beszéd-, írásképte­lenséget, elbutulást okozhat.- A stroke elszenvedése utáni első 3 óra a túlélés és a mara­dandó károsodások elkerülése szempontjából kritikus. Minél előbb kórházba kerül a beteg, an­nál nagyobb esélye van a túlélés­re és arra, hogy a lehető legkeve­sebb maradványtünettel gyó­gyuljon fel - magyarázta dr. Kiss Mihály főorvos, a Balassa János megyei kórház ideggyógyászati osztályának vezetője. Az érelzáródással járó stroke esetében a vérrög 3 órán belüli oldása egy speciális anyaggal - a szöveti plazminogén aktivá- torral - az egyedüli hatékony el­járás. Nyolc kezelt betegből leg­alább egy teljesen meggyógyul vagy majdnem tünetmentessé válik. Az akut szélütés tehát valójá­ban versenyfutás az idővel. Ez azt jelenti, hogy a szélütést szen­vedett beteget azonnal olyan kór­házba kell vinni, ahol van CT és a vérrögoldás is elvégezhető. Csak CT-vel lehet ugyanis az agyvérzést és az érelzáródást egymástól megkülönböztetni. Vérrögoldás pedig csakis érelzá­ródáskor jöhet szóba. Ezzel kap­csolatban dr. Kiss Mihály azt is hangsúlyozta, hogy nagyon fon­tos betartani a vérrögoldás javal­Dömyei Anett ápoló gondoskodik az ideggyógyászati osztály egyik betegéről, Csenteri Józsefnéről További képek: www.TEOL.hu Stroke miatti halálesetek Tolnában Forrás: KSH 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 i-h 2002 2002 2002 2002 2002 latát és ellenjavallatát, mivel a kezelés során általános vérzé­kenység is kialakulhat, ami sú­lyos szövődménnyel járhat. A stroke rettegett betegség, mert sokkal súlyosabb szociális probléma, mint például az in­farktus. A stroke-ot követően ugyanis a betegek 30-40 száza­léka béna marad, és legtöbbször az étkezésben, tisztálkodásban is segítségre szorul. Ami közös a két betegségben: a szívinfarktus és a szélütés gyökere hasonló, Vérrög okozza az embóliás stroke-ot AZ ELMESZESEDETT erek szűkek, ami elősegíti a vérrög képződését. A szervezetben bárhol kialakult vérrög lesza­kadhat, ezt a véráram az agyi erekbe sodorhat­ja és ott érelzáródást okozva kialakulhat az embóliás stroke. A vér­rög okozta érelzáródást a későbbiekben is meg kell előzni, ezért hosszú távon célszerű a vérle- mezkék összetapadását megakadályozó gyógy­szert szedni. Vannak vér­rögképződésre hajlamo­sító tényezők: szívritmus- zavar, beültetett műbil­lentyű, szívinfarktus, elhízás, műtétek, a vér fokozott alvadékonysága - magyarázta dr. Kiss Mihály főorvos. mindkettőért az érelmeszesedés felel. Az érelmeszesedés alatto­mos betegség, csendben zajlik, kezdetben nem okoz semmi problémát. Már ifjan elkezdődik az ereinkben, gyorsító tényezője a magas vérnyomás, a kóros zsír­értékek, a cukorbetegség, a do­hányzás. A stroke és az infarktus közötti rokonságra utal, hogy számos szívinfarktusban szen­vedő beteg szélütést is kap, illet­ve más szervek keringési zava­ra, például az alsóvégtag érszű­külete is kimutatható. Mindkét betegség megelőzhető lenne, de csak az utóbbi években tört utat az a szemlélet, mely nem csak az egyes szervet - csak a szivet, csak az agyat - hanem a beteget, mint egységes egészet szemléli és kívánja kezelni. A megelőzés ugyanis csak akkor lehet haté­kony, ha a több hajlamosító be­tegségben szenvedő embert már a megbetegedés előtti fázisban és komplex módon gondozzák, azaz a belgyógyász, az ideg- gyógyász, angiológus és a kardi­ológus összehangoltan kezeli. Elhanyagolt úton mehetünk a borúton turizmus Nehezen közelíthető meg a háromszőlőfürtös minősítésű pincészet A mórágyi diákok szép meséket találtak ki A mórágyi általános iskola báta- apáti tagiskolájának három alsó tagozatos tanulója ért el szép si­kert a budapesti Pataky Művelő­dési Központ „írjunk együtt me­sekönyvet” országos meseíró pá­lyázatán - mondta el lapunknak Tomóczky Gábor, a tagiskola ve­zetője. Kaszás Maja: Kerek erdő meséi, Tornóczky Sára: Utolsó Tündéi és Illés Imola: Hogyan született a szivárvány című fogal­mazása a 6-12 éves kategóriában egyaránt 2. helyezést ért el. Jutal­mukat a kiíró által az elmúlt hét­végén megrendezett, kétnapos mesefesztiválon megtartott díjki­osztón vehették át A felkészítő Tornóczky Gáborné volt. ■ R. T. simontornya A legmagasabb, háromszőlőfürtös minősítést nyerte el a Gálaker Kft. panziója és pincészete. Az európai minő­sítést igazoló emblémát Simigh Jánosné, a Tolnai Borút Egyesü­let titkára adta át a kölesdi Szent István-napon a Gálaker Kft. tu­lajdonosainak, Kovács László­nak és Varga Arankának. A há­zaspár nagy sikerként értékeli, hogy a Tolnai Borút két simon- tornyai állomása az európai szabványoknak, a HACCP-elő- írásoknak megfelel.- Óriási kihívás volt számunk­ra, hogy a városban lévő panzi­ónkat és a simontornyai szőlő­hegyen található pincészetün­ket, ahol borbemutatókon a ven­dégek hordós és palackos boro­kat kóstolhatnak, sikerült olyan szintre fejlesztenünk, hogy mindkét egység háromszőlő­fürtös kategóriát kapott - mond­ta Kovács László. A tulajdonosok csak azt nehezményezik, hogy pincészetükhöz elhanyagolt, rossz út vezet. Szerintük a köz­lekedés javítására sem a hegy­község, sem az önkormányzat nem fordít kellő figyelmet annak ellenére, hogy programjaiban a turizmus és borturizmus fejlesz­tése szerepel. Csőszné Kacz Edit polgármes­ter elmondta: több mint száz kül­területi és zártkerti úttal rendel­kezik a város. Ezek többsége földút, burkolásukra most nincs pénz. A belterületi utak, járdák javítása elsőbbséget élvez. Erre az idén 12 milliót fordítanak. Egyébként a borútállomások- hoz vezető Szőlőkalja dűlő bur­kolásához elkészíttette a tervet az önkormányzat egymillió fo­rintért. Beadták a pályázatot a kivitelezésre, de nem nyertek. ■ F.K. É.-W.G. Esős időben leginkább összkerékhajtású traktorral járható az út A kamionforgalom zavarja a lakókat Dombóváron és Kapospulán Mit tesznek azért, hogy a fuvaro­zók egyre nagyobb számban ve­gyék igénybe a kamionok vasúti szállítását hazánkban? - tette fel a kérdést szeptember 15-én Tóth Gyula, Dombóvár MSZP-s or­szággyűlési képviselője Dr. Sza­bó Pál közlekedési és hírközlési miniszternek. A képviselő ki­emelte, hogy választókerülete két településén, Kapospulán és Dombóvár egy részén a kamion- forgalom komoly gondot okoz. Itt a kamionsofőrök vezetőfül­kéje és a hálószobák ablakai kö­zötti távolság alig haladja meg az egy métert. A honatya a meg­oldást a RO-LA fuvarozás - „a gördülő országút” - terjedő használatában és az elkerülő utak kiépítésében látja. Tóth Gyula szeptember 16-án felszólalással folytatta munká­ját. A felszólalásából kiderült, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kor­mánypárti kisebbsége támogat­ja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az or­szággyűlési képviselő kiemelte a törvényjavaslat néhány pontját, köztük a sajtó-helyreigazítás kérdését. Az új Polgári Törvény- könyv hatályba lépése után nem lehetne sérelemdíj vagy kártérí­tés megfizetésére kötelezni a saj­tót, ha a nyilvános rendezvénye­ken elhangzottakról a nyilatkozó pontos megjelölésével, az el­hangzottaknak megfelelően, szöveghű idézet formájában tu­dósít. ■ Kazinczi K. 5 Tóth Gyula, Dombóvár képviselője Székelyföldi és Tolna megyei üzleti partnerek szekszárd Erdélyi üzletembere­ket látott vendégül a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet titkára, Rendás Ágnes eredményesnek értékelte a kétna­pos találkozót A 35 székelyföldi vállalkozó az ottani partnerkama­ráktól érkezett A Kovászna Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara delegációját Császár Miklós, a Maros Megyei Kereskedelmi, Me­zőgazdasági és Iparkamara kül­döttségét Oláh Péter vezette. Szer­dán gazdasági fórumon vettek részt a Vármegyeházán, csütörtö­kön pedig üzleti megbeszélések­re, partnertalálkozókra került sor. Egymásra találtak az építőipar, a fémmegmunkálás, a kereskede­lem és a marketing területén tevé­kenykedő vállalkozók, de volt a székelyföldiek között egy szíj­gyártó is. Barta Károly ellátoga­tott a szekszárdi mester, Nepp Dé­nes műhelyébe egy kis tapaszta­latcserére. ■ W. G. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents