Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

4 990 Minden évben a búcsú az egyik legnagyobb ünnep nagyvejkén minden év no­vemberének elején búcsút tartanak. A Szent Imre herceg tiszteletére felszen­telt római katolikus temp­lomban tartják a búcsúün­nepi szentmisét. A nagy- vejkei, aparhanti hívőket várják főként, de várható­an más településekről is érkeznek majd zarándo­kok. A mise előtti estén bú­csúi bált szerveznek a falu­beliek. A hazai világörökséget csodálhatták meg harminchárom falubeli lá­togathatott el Herendre, Pannonhalmára és Zircre a közelmúltban a falu ön- kormányzatának jóvoltá­ból. A nagyvejkei képvise­lő-testület évente egyszer rendez a helybelieknek ki­rándulást. Idén mintegy százezer forinttal támogat­ták az útiköltséget, így a résztvevőknek csak a belé­pőjegyeket kellett kifizetni. Az utazás fő célja ezúttal a világörökség részének szá­mító, ezeréves pannonhal­mi bencés főapátság meg­tekintése volt. Az 1826 óta működő herendi porcelán- gyárban a porcelánkészítés módját is megismerték. Út­közben egy kisebb pihenő erejéig a zirci templomban és a könyvtárban tettek lá­togatást. A népesség számának alakulása 1980 1990 2000 2008 IDŐPONTOK Pfaff Ferenc minden héten kedden és csütörtökön reggel nyolc órától fél tízig fogadja a hivatalban a polgárokat. Víg Péterné jegyző keddenként reggel nyolc és kilenc óra kö­zött tart fogadóórát. Gál Laura családgondozó minden máso­dik csütörtökön elérhető a pol­gármesteri hivatalban. Kozma Péter falugazdász csütörtökön 8 órától tíz óráig ad tanácso­kat. Dr. Verebély Sándor házi­orvos szerdánként 10 óra 30 perctől délig fogadja a betege­ket. Mise minden vasárnap nyolc órától van a katolikus templomban. AZ OLDALT RÁCZ TIBOR ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. ALMANACH 2008 - NA GYVE J KE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ NMNMMmWMMMMMHattMMMMMMMMMMMMNMMMMMNMMÍ Nagyvejkén a gyerekeket sok program várja a teleházban. Szabó Ilona teleházvezető Panczof Adriennel és testvérével, Dorottyával gyöngyöt fűz A béke szigete a falucska nyugalom Itt még a kocsma zaja sem zavarja a pihenni vágyókat Nagyvejke nyugalmát már több külföldi állam­polgár is felfedezte. Itt olyan nagy a csend, hogy még a kocsma zaja sem zavar senki. Az ugyanis nincs. Rácz Tibor Nagyvejke nevével ellentétben az egyik legkisebb települése a megyének, még kétszáz lakosa sincs a településnek. Az egyik legnagyobb érték ebben a kis. zsákfaluban a nyugalom. Kocs­ma nem működik, ezt többen is hiányolják, mert így nincs hol összejönni, hogy a falu dol­Pfaff Ferenc: Iga­zodni a környezet szépségéhez gait megvitassák. De a nyugal­mat egyre több külföldi állam­polgár fedezi fel. Nyolc-tíz há­zat vásároltak meg külföldiek. Jöttek a faluba Németország­ból, Belgiumból, Hollandiából. A Hollandiából érkezett asz- szony véglegesen is letelepe­dett. Angolul, németül értetik meg magukat, de szinte mind­egyik betelepült külföldi tanul magyarul. Van, aki csak néhány hóna­pot, mások fél évet is eltöltenek Nagy­vejkén. Járnak Hő- gyészre, Dombó­várra, a fürdőbe, közel van Pécs. Találnak programot ma­guknak autóval könnyen elér­hető távolságban. Vannak olyan családok is, akik támo­gatják a falu rendezvényeit, akad, aki máshogyan okoz örö­Biztató, hogy idén egy gyer­mek született Nagyvejkén. met a falubelieknek. Az egyik belga család például felajánlot­ta, hogy a helyi gyerekek, a ki­sebbek természetesen szülői felügyelettel, használhatják nyaranta nemrég elkészült me­dencéjét, így a kicsik nyarát szebbé varázsolják. A vejkeiek nem bánják, hogy itt vannak, jól kijönnek egy­mással. Ám Pfaff Ferenc pol­gármester szerint van árnyoldala is annak, hogy a te­lepülésen ennyi ingaüant vásárol­tak az Európai Unió országaiból érkezett em­berek. - Felverték a házak árát - panaszkodott a falu első em­bere. - Egy olyan kis paraszthá­zat, amit öt-hat évvel ezelőtt másfél millió forintért kínáltak, most négy-ötmillió forintra tar­Bízik abban, hogy nem sorvad el a település pfaff Ferenc polgármester nagyon bízik abban, hogy Nagyvejke nem jut arra a sorsra, amit általában Ma­gyarországon a kistelepülé­seknek jósolnak, hogy egy­szer csak kihalnak, elsorvad­nak. A faluban van vezeté­kes víz, telefon, kábeltévé, ve­zetékes gáz, ám a csatorná­zásról álmodni sem mernek, mert annak költségét sem az önkormányzat, sem az idős em­berek nem tudnák vállalni Szin­te semmire sem jut a pénzükből Szeretnék tovább világosítani a települést, szebbé tenni, mert a polgármester szerint a település­nek egyetlen egy lehetősége van, ha igazodik a környezet szépsé­géhez, és vonzóvá válik akár a turisták, vagy a vadászok, vagy éppen a hogy a példa mutatja, a külföldiek számára. tanak, amit egy helyi fiatal nemigen tud megfizetni. így a családi fészekből kiröppenő friss házasok leginkább csak úgy jutnak a faluban ingatlan­hoz, ha örökölnek. A másik probléma ezzel, hogy a mi fa­lunk házainak legnagyobb ré­sze vályogból készült, így sok­ba kerül a felújítása, átalakítá­sa Is. Ezért ha valaki meg is venné ezeket az épületeket, nem maradna pénze a felújítás­ra - mondta a polgármester. Nagyvej kéről a legtöbben Bonyhádra, Dombóvárra jár­nak dolgozni, de van, aki Pé­csett találta meg a számítását. Iskolája nincs a településnek, már évek óta Aparhanton ta­nulnak az általános iskolások, iskolabusz hordja őket a szom­széd településre. Sokan amúgy sincsenek, szeptemberben az első osztályt egyetlen egy nagyvejkei gyerek kezdi az is­kolában. Négy óvodás gyermek él a faluban, ám a polgármester szerint biztató, hogy tavaly ket­tő is, idén pedig egy gyermek született Nagyvejkén. - Meg­állt a népességszám csökkené­se, nagyon bízom abban, hogy a helyi fiatal lányok, asszonyok egyre több gyermeket szülnek majd. Örömre ad okot, hogy a fiatalok nem akarnak minden­áron elköltözni innen, sőt azt gondolom, egyre többen szíve­sen maradnak itt. Föl kell rázni valamivel a falu lakosságát Kisebb-nagyobb sikerrel az ösz- szefogásra ösztönzi a polgármes­ter a nagyvejkeieket. Lehetősé­get adnak erre a település ren­dezvényei, mint az öregek nap­ja, a búcsú, a falunap. - Lehetne itt sok mindent csinálni, csak kell valaki, aki összefogja az itt élőket. Egy kicsit föl kellene ráz­ni az erríbereket, de nem tudom, hogyan fogjuk ezt megtenni, mert egyelőre a szervezés fel­adatai rám hárulnak - mondta Pfaff Ferenc polgármester. A teleház előtti udvar a rendezvé­nyek színhelye, ott szokták a színpadokat felállítani. Múlt hét péntekén tábortűzzel zárta a fa­lu a nyarat, s köszöntötte az őszt. A tűzhöz a faanyag még a gyer­meknapi rendezvényről maradt meg, mert akkor az eső miatt nem tudták meggyújtani. A ren­dezvényen a közönséget helyi asszonyokból alakult kórus, az Izményi Hagyományőrző Együt­tes, valamint a szekszárdi Tü­csök Zenés Színpad műsora szó­rakoztatta. Szent Flórián szobra a tűzvész emlékét őrzi A falu központjában, a polgár- mesteri hivatallal szemben áll egy Szent Flórián-szobor, amelyet az 1846-os tűzvész emlékére állí­tottak. Nem panaszkodik a gazda saját erőből Az állattenyésztéssel sem hagyott fel örökre Civil szervezet nincs, de polgárőrök óvják a békét Tamás Imre három éve döntött úgy, hogy egyéni vállalkozó lesz, ahogy ő mondta: maszek. Csalá­di gazdaságában negyven hektár­nyi földterületen gazdálkodik, amely a saját tulajdonában van. Felesége munka mellett segít ne­ki a termelésben. Mint mondta, igaz, hogy az utóbbi években fel­ment a műtrágya és a gázolaj ára, de nincs oka panaszkodni, mert a termény ára is emelkedett. - Az az igazság, hogy javult a helyze­tünk, legalábbis nekem ez a véle­ményem - mondta. Hozzátette, a negyven hektáros terület legna­gyobb részén kukoricát termel, közel harminc hektáron. Néhány holdon burgonya terem, a mara­dékon pedig búza. Korábban ál­lattenyésztéssel is foglalkozott, ám azt három évvel ezelőtt abba­hagyta. Hízó bikákat tenyésztett. Felhagyott ezzel az ágazattal, de nem örökre - tette hozzá. Úgy gondolja, nemsokára újra bele kellene fogni, mert az állam is tá­mogatja az állattenyésztési ága­zatot Ám szerinte könnyebb len­ne az állattenyésztők helyzete, ha a gazda a lucernatermesztésre is kapna támogatást. Nagyvejkén, ahogyan kocsma sem, egyelőre civil szervezet sem működik. Vendéglátóegy­ség ugyan korábban volt, de be­zárt. Az akkori tulajdonos azon­ban valamiféle összetartást is ko­vácsolt a településen, mert állan­dóan szervezett vala­mi programot a falu­belieknek. Egyelőre azonban a programok szerve­zése, a lakosság ösz- szekovácsolása a polgármester feladata. Bár kulturális szerve­zet nincs a faluban, a polgárőr­ség működik. Négyen a faluból, köztük a polgármester is a tagja a csoportnak. Nem mintha a köz- biztonsággal probléma lenne a faluban, ugyanis ha egy idegen autó érkezik a falucskába, azt azon nyomban lenyomozzák a helyiek, hogy kihez, miért érke­zett, mint ahogy az a néhány száz lelkes településeken lenni szokott Polgárőrségre azért van szükség, mert előfordult már, igaz, hogy körülbelül négy évvel ezelőtt, hogy trükkös tolva­jok károsították meg a falu né­hány idősebb lakóját. Azóta a polgárőrök éberek, éjjelente fel­váltva járőröznek. Juttatást ugyan nem kapnak érte, de a fa­lu biztonsága megéri ezt az áldo­zatot. Tamás Imre szerint a kukoricát a leggazdaságosabb termelni ■ A programok szervezése a polgármester dolga. i

Next

/
Thumbnails
Contents