Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-14 / 37. szám

2008. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Esély a fiatal festőknek: gyűjteménycsere nagyban A műkincs-kereskedelem nem­csak az esztétikumról, hanem a pénzbefektetésről is szól. Ezért a fiatal festőknek sokkal nehezebb dolguk van képeik értékesítésé­nél, hiszen hiába készítenek ma­radandó alkotásokat, mivel ne­vük ismeretlenül cseng a mű­kincspiacon, csak kevesen fek­tetnek az alkotásaikba. Magyar- országon az utóbbi években ez a tendencia már szerencsére kezd megváltozni, és egyre nagyobb divat kortárs festők, akár fiatal alkotók műveit is gyűjteni. A kortárs műalkotások gyűj­tőinek sorába kíván belépni a K&H Bank is, amelynek vezetői úgy döntöttek, értékesítik 180 festményből álló - körülbelül százmillió forintot érő - műtárgy­összeállításukat, hogy az így be­folyt összeget fiatal magyar kor­társ festők műveibe fektessék, így számos hazai, még ismeret­len festő képe kerülhet be a mű­kereskedelem fősodrába. „Azt nevezzük gyűjtemény­nek, amelyben a műtárgyak egy­más mellett felerősödnek” - mondta el Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciós Ház tulajdonosa, akit megbíztak a gyűjtemény értékesítésével. A bank tervei közt szerepel, hogy jövőbeli gyűjteményüket ki­utaztatják a külföldi fiókokba is, így a festők művei eljuthatnak Brüsszelbe, Prágába, Varsóba vagy Szlovéniába is. ■ Százhetven pillantás a végtelenbe szépművészeti Nagyszabású tárlat a szecesszió mesterének munkáiból Előbb a világsztárok, Monet és Van Gogh, most pedig egy Ma­gyarországon még kevéssé is­mert mester, a svájci Ferdinand Hodler mutatkozik be a Szépmű­vészeti Múzeum nagy európai festőket bemutató sorozatában. A kiállítás magyar kezdeménye­zésre jött létre, és a berni Kunst­museum adta kölcsön a szecesz- szió legnagyobb festőjének fő műveit, kiegészítve a legjelentő­sebb svájci múzeumokban és magángyűjteményekben őrzött körülbelül 40 rajzzal, valamint német múzeumok néhány vász­nával. Mintegy 170-nel, amelyek között nemcsak festmények, ha­nem grafikák és egyéb doku­mentumok is találhatók. A kiállítás kurátora, Katharina Schmidt elmondta: azokat a ké­peket válogatták össze, amelyeket Hodler nem megrendelésre fes­tett, hogy a tárlat a festő legjellem­zőbb témáit mutathassa be: a táj­képeket és az emberábrázolását. A 1853-ban született művész összes fontos műve megtekint­hető a tárlaton. így például az 1890-ben festett Éjszaka, amellyel első nagy sikerét arat­ta. A kép érdekessége, hogy az alvó alakok között csak egy ifjú van ébren - neki a saját arcát kölcsönözte Hodler. A tárlaton megtekinthető továbbá Az Eurythmia, A Nappal, Az Igaz­ság, A Szerelem és a Pillantás a végtelenbe című alkotás is. A kronologikusan is tagolódó kiállítás külön egységet szentel a szerelem és halál központi szimbolikus témájának. Külön érdekesség, hogy Budapesten látható először egy kiállításon az a három kép, amelyet a mű­vész beteg, haldokló, majd halott szerelméről, Valentine Godé- Darelről festett. A december 14-éig látható ki­állításhoz bőségesen illusztrált német, angol és magyar nyelvű katalógus jelent meg, amelyek­ben neves művészettörténészek esszéi olvashatók. ■ Az Éjszaka. Hodler ezzel a képpel aratta első nagy sikereit. Összegyűlnek a régi csibészek szintetizátor Benkő László összegyűjtötte az ország legjobb billentyűseit MŰVÉSZBEJÁRÓ Benkő László volt az első magyar szintetizátortulajdonos. Koncerten nem használta hangszerét, mert nagyon érzékeny volt a párára és a hőmérsékletre. Wk Milos Forman együtt dolgozik Havellel mhos formán, az Egyesült Államokban élő világhírű cseh filmrendező, az Ama­deus, a Valmont, a Larry Flint alkotója, Václav Havel volt cseh köztársasági elnök­kel, drámaíróval együtt dol­gozik új, a müncheni egyez­ményről szóló filmjének for­gatókönyvén. A fűm a Geor- ges-Marc Benamou neves francia újságíró-író Mün­chen fantomja (München szelleme) című, a Flamma- rion kiadónál 2007-ben megjelent kötetén alapul. Korniss Dezső-kiállítás nyílt Szentendrén A 20. század egyik leg­nagyobb festőegyénisége, Korniss Dezső életművéből nyílt kiállítás a szentendrei Művészet Malomban az al­kotó születésének közelgő 100. évfordulója kapcsán. A tárlaton összesen csak­nem 400 alkotás tekinthető meg, részben magángyűj­tők jóvoltából. Korniss De­zső 1984-ben halt meg, utol­jára 1980-ban rendeztek al­kotásaiból életmű-kiállítást. Frankfurt: Törökország lesz a díszvendég TÖBB MINT 100 országból, köztük Magyarországról mintegy 7000 kiállítót vár­nak az idei frankfurti nem­zetközi könyvvásárra, amely október 15-én nyitja meg kapuit. A világ legte­kintélyesebb könyves sereg­szemléjére mintegy 1000 szerzőt várnak, köztük az irodalmi Nobel-díjas török Orhan Pamukot és a német Günter Grasst. Az október 19-ig tartó könyvvásár dísz­vendége idén Törökország. Jön a Metallica új albuma szeptember 12-én jelenik meg a Metallica új albuma Death Magnetic címmel. Az első dal, a The Day That Never Comes, több ország­ban is az élen áll. Szeptem­berben a banda két helyen lép fel, 12-én Berlinben, 15-én pedig Londonban. A jegyekből befolyt össze­get a banda jótékonysági célokra ajánlotta fel. Benkő László azt mondja, bár a könnyűzene üzleti alapon működik, ma sem lehet mindent a közön­ségre sózni. Most hat billentyűst hívott össze, hogy a gitárosok és a do­bosok mintájára meg­tartsák a billentyűsök éjszakáját. Harminc év dalaiból szemezgetnek. Hegedűs V. Rita- Honnan jött az ötlet, hogy közösen koncertezzenek?- Régóta érlelődött már, és egy­re sűrűbben emlegettük, hogy mi lenne, ha összejönnénk, és együtt játszanánk. Dobosok, gitárosok már felléptek együtt, de billen­tyűsök még nem. A nehézség az, miként tudjuk stilárisan össze- g hozni azokat a dalokat, amiket a “ különböző zenekarok más felal- | lásban játszottak az évtizedek so- * rán. Rajtam kívül Závodi Gábor, 2 Gidófalvy Attila, Berkes Gábor, Jankai Béla és Pálvölgyi Géza szólaltatja majd meg a hangsze­rét Összeszámoltuk, hatan össze­sen 16 különböző zenekarban ját­szottunk. Komoly feladat lesz.- Mit hall majd a közönség?- Van harminc- és tizenhat éves nóta is a repertoárunkban, de lesznek újdonságok is. Ahogy az emberek, úgy az egymást kö­vető zenei stílusok is változnak. Mi ezt szeretnénk úgy összerak­ni, hogy legyen a dolognak egy olyan virtuozitása, amit ilyen összetételben, így összefoglalva még nem jelenített meg senki. Arra is törekedtünk, hogy ne le­gyünk túl progresszívek, szeret­nénk egy élvezhető, populáris koncertélményt nyújtani a nézők­nek. A legtöbb dalt a közönség szinte már az első hangokból fel­ismeri. Ezért olyan bevezetőket találjunk ki a nóták elé, hogy a vájtfülűeknek se derüljön ki rög­tön, melyik nóta hova fut ki.- Készülnek meglepetéssel is?- Természetesen! Lesznek ven­dégeink, de hogy kik, az marad­jon még titok. Az instrumentális zenét mindenképpen oldjuk énekkel. Fontos megemlíteni, hogy több zenészt is felkértünk, játsszanak velünk, de ma egy olyan sajátos szerződésrendszer van Magyarországon érvényben, hogy akinek egy adott városban fél éven belül önálló koncertje van, azt nem engedik, hogy ugyanott fellépjen, mondván, a saját koncertje utáni érdeklődést gyengítené.- Ennyi rutinnal a háta mögött hogyan készül a koncertre?- Már hetek óta mindennap délutántól késő estig játszunk. Keményen próbálunk, sokat gya­korlunk. A stílusokat próbáljuk egységesíteni úgy, hogy az elejé­től a végéig élvezhető legyen, és legyen egy olyan kontinuitása, mintha kezdettől fogva csak ezt csináltuk volna. De hiába a rutin, a mai napig izgulok a koncertek előtt.- Közel ötvenévnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött meg tudja mondani, hogy melyik dalból lesz sláger?- Ezt mindig a közönség dönti el. Az együttes csak egy választá­si alapot ad, egy lemezt, amelyről a közönség szemezget. Az elmúlt években ez megváltozott, hiszen a zeneipar is üzleti alapon műkö­dik, ezért érzelmüeg úgy hangol­ják, és üzletileg úgy befolyásol­ják a hallgató­kat, hogy a lehető leggyorsabban megemész- szék és feldolgozzák azt, amit a kiadók ajánlanak. De ma sem le­het mindent a publikumra sózni.- Igaz, hogy öné volt az első szintetizátor Magyarországon?- Még a hetvenes évek elején felfedeztem, hogy a Magyar Tele­vízióban egy izgalmas berende­zést használtak arra, hogy filmek alá zajokat keverjenek. Azt szúr­tam ki, hogy milyen jó kis effekteket lehet előállítani vele. A szerkezetnek még nem voltak lenyomható bülentyűi, csak egy érzékelő vezetett el a megfelelő gombokhoz. Innen vezetett az út az első szintetizátorhoz, amely Robert Moog nevéhez fűződik. Ma is izgul a fellépések előtt Akkoriban még minden oszcillá- * tor (áramkör - a szerk.) külön volt, és nagyon érzékenyen rea­gáltak a párára és a hőmérséklet­re, emiatt rumlis volt koncerten használni. Csak a stúdióban volt annyi idő, hogy az ember felké­szüljön a használatára. Állt mel­lettem a basszusgitáros barátom, és nem értette, hogy miért vaca­kolok annyit. Ugyanis amellett, hogy elhangolódott, semmilyen beállítást nem lehetett rajta el­menteni.- Tarnt Szombathelyen, a Ber­zsenyi Dániel Főiskola színház- művészeti szakán.- Jordán Tamás kérésére tavaly kezdtem ott dolgozni. A zene min­den ágát megismertetem a hall­gatókkal, bemutatom a különbö­ző előadókat, hogyan csinálták például a Broadway-n. Rendez­tünk egy évnyitó bulit, amelyen én is játszottam. Két korosztály volt: a huszonéves hallgatók és a korban hozzám közelebb álló színészek. Ahogy felcsendül­tek a nóták, az egymást köve­tő generációk kívülről fújták a dalokat. A dal tudat alatt beépült az emberekbe az év­tizedek során, és a hozzájuk kap­csolódó érzelmek törnek üyenkor a felszínre. Névjegy született: 1943. június 12., Szombathely. billentyűs, zeneszerző, az Omega tagja. középiskolás korában kezdett zenélni. Tagja volt a Benkő Dixieland Bandnek, majd az Omega elődjének, a Próféta együttesnek. 1982-ben jelentette meg első szólóalbumát, a Lexi­kont Filmzenéket is szer­zett (A Rózsa énekei, A kenguru, Vámmentes há­zasság). Újabban felvál­lalta a nyugdíjas könnyű­zenészek képviseletét. i A 1

Next

/
Thumbnails
Contents