Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-14 / 37. szám

2008. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL * - ' ' ' < Cí- y ■■ A ^ < N' ís - ' * \ ' ; llllIBBIilllIliiiil 3 Mindig is érdekelte Kelet-Európa célok A Német Színházra ne csak úgy tekintsenek, mint a németek színházára Juliana Jung két hete érkezett Szekszárdra, de már csak a lakásában érzi egyedül magát Ha minden jól megy, két évet tölt majd Szekszárdon az er­furti lány, Juliana Jung. Azért érkezett, hogy a helyi német­ség érdekeit próbál­ja érvényesíteni. Rácz Tibor szekszárd Mostanában az európai huszonévesek nagyon szeretnek nyugat felé kacsintgatni. Friss dip­lomával elmennek Angli­ába felszolgálni, takaríta­ni, Hollandiába paradicso­mot szedni vagy Németor­szágba lapockát csontozni. Természetesen ennek egyik oka, hogy szeretnék a nyelvet jobban megta­nulni, a másik fő oka, hogy pénzt akarnak keresni. Olyan fizetésért akarnak dolgozni, ami számukra elfogadható, még akkor is, ha nem a szakmájukban helyezkednek el. Sok fia­tallal beszéltem már, s leg­többjüknek az időutazás jutott eszükbe az európai és a hazai élet különbségei kapcsán. Ezért egy kicsit meg is lepődtem, amikor találkoztam Juliana Jung- gal. Ő a már említett ma­gyar fiatalokkal épp ellen­tétesen cselekedett, Né­metországból költözött Magyarországra, azon be­lül is Tolna megye székhe­lyére. A fiatal lány a Ma­gyarországi Német Szín­ház kultúrmenedzsere, 1 alig két hete ízlelgeti a g szekszárdi életet. Ráadá- | sül magyarul is kiválóan £ beszél, ami elmondása szerint annak köszönhető, hogy két évet már élt Bu­dapesten, amikor az Eöt­vös Loránd Tudomány- egyetem andragógia sza­kos hallgatója volt.- A kelet-európai orszá­gok, főként Magyarország mindig is vonzott, érde­kelt, hogyan élnek itt az emberek, azon belül talán az foglalkoztat leginkább ma is, hogy az egyes nem­zetiségek hogyan élnek egymás mellett, hogyan őrzik meg az identitásukat- mondta Juliana, amikor arról kérdeztem, miért pont Magyarországot vá­lasztotta. Türingia tarto­mány székhelyéről, Erfurt­ból érkezett. Tanulmánya­it a jénai egyetemen végez­te, pszichológiát, szocioló­giát valamint kommuniká­ciót hallgatott. A munkát számára az IFA, Institut für Auslandsbeziehungen- Külföldi Kapcsolatok In­tézete ajánlotta, amit a Tolna Megyei Német Ki­sebbségi Önkormányzatok Szövetsége, a Deutsche Bühne Ungarn és a bajai MNÁMKis támogat. Kérdésemre elmondta, feladata nem csak az, hogy segítse, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon a Deutsche Bühne Ungarn, hanem az is, hogy a dél-dunántúli tele­püléseken élő német nem­zetiségi csoportok között igyekezzen szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, s ez­zel, amennyire tudja, erő­sítse a magyarországi né­metség identitástudatát is. Ennek megvalósítását kü­lönböző programokon, projekteken keresztül képzeli el. Tartja a kapcso­latot a bajai Magyarorszá­gi Németek Általános Mű­velődési Központjával is.- Szeretném elérni azt is, amíg itt vagyok Szek­szárdon, hogy a német színházra ne csak úgy te­kintsenek az emberek, mint a németek színház­ára, hanem a magyar la­kosság körében is népsze­rű legyen, és látogassák az előadásokat, hiszen ez az egyetlen színház a megyé­ben. Ezt akár a szinkrontol­mács rendszer segítségé­vel is meg lehet valósítani. Fontos az is, hogy a fiatalok körében népszerűek legye­nek a színház előadásai, a filmklubja, hogy ők is meg­ismerkedhessenek ezzel a kultúrával, s még fonto­sabb az is, hogy erre ne csak a német nemzetiségű gyerekek legyenek kíván­csiak - mondta Juliana. Hozzátette azonban, egy­előre még csak ismerkedik a tereppel, hiszen alig két hete jött Szekszárdra, ki kell dolgoznia a projekte­ket, ki kell találni, hogy az ötletekből hogyan lehet eredményes programokat kovácsolni, amit azután, hogy ő elmegy az ország­ból, a német színház mun­katársai folytatni tudnak. A szerződése ugyanis leg­feljebb két évre szól. A munkáltatói egy év után készítenek egy összegzést munkájáról, eredményei­ről, aztán eldől, hogy ma­radhat-e a következő évre. Persze ez azon is múlik majd, ő hogyan érzi magát a városban. Mint mondta, tetszik neki itt, egyre több ismerőse lesz, a lakását is ■ Egyelőre még csak ismerkedik a tereppel. egyre otthonosabbá vará­zsolja, s most már nincs is egyedül: néhány hangya megjelent a konyhában, de nem bántotta még őket, mert legalább van társasá­ga. - Sokszor egyedül ér­zem magam, mert hiány­zik a családom, meg a ba­rátom. De bízom abban, hogy nemsokára megláto­gatnak, eljönnek Szek­szárdra, aminek nagyon lo­gok örülni - húzta alá. Névjegy JUUANA JUNG 1981. de­cember 26-án született az egykori NDK-ban, Er­furtban. Az általános is­kolát szülővárosában végezte, szintén az erfur­ti Heinrich Mann Gim­náziumban értettsé- gizett. Azután Jenában, a Fridrich Schiller Egye­temen diplomázott, ahol neveléstudományt, bio­lógiát valamint pszicho­lógiát hallgatott. Az Erasmus ösztöndíj segít­ségével két félévig az EL­TE hallgatója, ahol ma­radt még két félévet és andragógiát tanult. A budapesti Merlin Szín­ház volt az egyik gyakor­lati helye, ahol sajtosként dolgozott, előtte pedig lovasterápával gyógyított gyermekeket. A helyi németek segítésére érkezett Juliana Jung kultúrmenedzser egyik feladata, hogy ötleteket adjon, s kidolgozzon egy tervet arra, hogy ezeket hogyan lehet megvalósí­tani Valamint az is, hogy a német intézmények, óvodák, iskolák és a szín­ház munkatársaival együttműködjön, ésaző ötleteik, terveik, netán ál­maik megvalósítását is segítse. Mint mondta, elődje, Angela Hühnerfuß már hagyott maga mögött olyan prog­ramokat, amik a mai na­pig is futnak. Lehetősége van arra is, hogy a német színház munkatársainak képzéseket szervezzen, lehet ez akár menedzse­lés is. Mivel Szerbiában és Romániában is van­nak német nemzetiség lakta települések, megis­merkedhetnek a külföldi példákkal is, ilyen volt az is, amikor a szekszárdi­aknak az eszéki német színház vezetése tartott egy előadást. JEGYZET VENTER MARIANNA A bácsi és a csiga A görbebotos, alacsony, so­vány, öreg bácsi - kezében nejlonszatyorral - óvatosan kerülgeti a Korzó sétány egyik drótból hegesztett utcai szemetesedényét Végül is, legtöbben éppen erre a csen­des, már-már szégyenlős ol- dalazásra figyelnek fel, ahogy a kisöreg a kuka körül ténfereg. Aztán nem tétová­zik tovább, célzott mozdulat­tal belekotor, és kivesz egy formátlan, jókora papírgala- csint. A papír - mint azonnal kiderül - egy hamburger föl­di maradványait rejti, de hosszas szemlélődésre nincs idő, mert a bácsi, nem törőd­ve a koradélutáni népes járó­kelő és pádon üldögélő né­pességgel, hamm, bekapja. Nagyon éhes lehetett. akik eddig kíváncsian figyel­ték, ugyan mit is csinál, egy emberként kapják félre a te­kintetüket. Néhány halk, utálkozó hang is belevegyül a döbbent csendbe. Bátran ál­líthatom, a mintegy húsz szemtanú még sohasem lá­tott ilyet. Ki-ki vérmérséklete szerint reagála dologra. Van, aki döbbenten, van, aki szá­nakozva, de a többség szé­gyenkezve. Szégyellik, hogy ilyet kell látniuk, pedig nem nekik van okuk a szégyenre. Mint ahogy a bácsikának sincs. Mert egyszerűen nem lenne szabad megtörténnie, hogy egy idős embernek a kukából kell étkeznie. A dermedtség lassan oldó­dik, zavart mozdulatok, kí­nos pillantások. A bácsi pe­dig, úgy téve, mintha mind­ezt nem vette volna észre, át- botozik a másik szemetes­edényhez. Itt nagy „fogása” van, egy jókora kakaós csiga, a zacskón át látszik, hogy ta­lán ha egyet harapott bele va­lami finnyás gyerek. A bácsi nejlonszatyra elnyeli a csigát, és a kisöreg lassan elhagyja a sétányt.- Legalább megvan a vacso­rája - dörmögi egy testes, kö­zépkorú férfi, és lesüti a sze­mét Az ősz gyümölcseit ünnepük fesztivál Eckentali vendégeket is fogadott Hőgyész Sütöttek is, főztek is a paksi szüreti fesztiválon Csak az idő volt borongós a Forgó Fesztiválon závod Harmadik alkalommal tar­totta meg a Forgó Fesztivált a ha­gyományőrzés jegyében Závodon a Váradi Antal Értékmentő Egye­sület. A hangulatra nem lehetett panasz, a borongós idő ellenére is 800-1000 emberre becsülte a lá­togatók számát Szász János pol­gármester. A nap kiemelkedő eseménye volt a bográcsétel-főző- verseny, melyen Sági József, sióagárdi nevező teljesített a leg­jobban a 25 versenyző közül. Aki nem a bogrács körül sürgött-for- gott, az megtekinthette a hagyo­mányőrző együttesek műsorát, a vásári bódék kínálatát, a kiseb­bek pedig kézműves foglalkozá­sokon vagy népi játszóházban tölthették idejüket. ■ É. H. hőgyész Díszes búcsúfa állításá­val kezdték az ünnepet tegnap a hőgyészi Alma-Szőlő Fesztivál és Búcsú keretében. A települési és a német kisebbségi önkormány­zat rendezvénye idén is kétna­pos. A német testvértelepülés, Eckental harminc fős küldöttsége is részt vett a programokon. A vendégek pénteken már belekós­tolhattak a Csicsó-szőlőhegy pin­céinek kínálatába, szombaton pe­dig a település központjában fel­állított sátraknál szemezgethet­tek a környék szőlőinek, almása­inak terméséből, illetve a gyümöl­csökből készített termékekből. » Délután német, székely, roma ha- 1 gyományőrző csoportok valamint £ a nyugdíjasklub tagjai és mo­derntánccsoportok szórakoztat­ták a nagyérdeműt. A nap talán legizgalmasabb része este jött el, amikor megnyitották a szőlős sát­rat, ahol taposás, préselés, majd mustkóstolás alapozta meg a han­gulatot az utcabálhoz. A fesztivál ma is folytatódik, gyermekprogra­mokkal, ünnepi szentmisével és hangversennyel. ■ H. É. Paks A helyi Reform Főzőklub készítette a legjobb siller borhoz illő ételt a tegnapi szüreti napon. A csapat sült tarját készített siller­mártással. Az ezüstérmet Százúj Istvánná vitte haza birkasültjé­ért, harmadik pedig Takács Péter marha-lábszárpörköltje lett. Ahány nevező, szinte annyi étel­fajta közül kellett kiválasztania a legjobbat a Kovács János mester­szakács vezette zsűrinek. Itt 18 je­lentkező volt ugyanúgy, mint az első ízben hirdetett pogácsasütő versenyen. Az utóbbi abban is ha- jazott az előbbire, hogy szinte nem volt két egyforma fajta. Sü­töttek zsírosat, tepertősét, krump­lisat és mandulásat, édeset és saj­tosat is. A pálmát Varga Rozália remekbe szabott krumplispogá­csája vitte el, második Bernáth Gyuláné lett, harmadik pedig a Kiss Pince. A siller borok verse­nyében 58 mintát értékelt a zsű­ri még pénteken, majd szomba­ton a nagyközönség is. A legjobb­nak Takler Ferenc (Szekszárd) bora találtatott. Aranyérmet még négyen kaptak, köztük Kungl Zsolt, aki a legjobb paksi lett. 18 ezüst és 12 bronzminősítés is gazdára talált a pályázók között, akik Győrtől Villányig tucatnyi települést képviseltek. A Sárgödör téren a szüreti fel­vonulást követően a színpadon késő estébe nyúló műsort látha­tott a több száz fősre duzzadt kö­zönség. ■ V. T. A fesztiválon többek között a település német vendégei is részt vettek

Next

/
Thumbnails
Contents