Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-02 / 205. szám

2008. SZEPTEMBER 2., KEDD 7 FÓKUSZ békefenntartók Jelenleg nyolcvannégy katonánk szolgál a sziget tűzszüneti zónájának negyedik szektorában. Egyre nagyobb a magyarok nemzetközi elismertsége. MISSZIÓ A CIPRUSI SENKIFÖLDJÉN Menetgyakorlat a ciprusi terepen. A kettéosztott szigeten összesen nyolcvannégyen szolgálnak. Fő feladatuk a megfigyelés, a járőrözés és a tapasztalatgyűjtés a jövő nagy feladataira. Magyar katonák külföldi terepen MAGYARORSZÁG 1973-ban kapcsolódott be a modem kori békefenntartói feladatok­ba, amikor hazánkat is fel­kérték a vietnami háborút le­záró párizsi egyezmény betar­tására létrehozott nemzetközi ellenőrző bizottságba. A KILENCVENES ÉVEK közepén hazánk csatlakozott az ENSZ Erők Cipruson (UNFICYP) és a Sínai-félszigeten állomáso­zó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) missziók­hoz. Kiemelkedő volt a bosz­niai (IFOR/SFOR), a koszo­vói (KFOR) válság rendezésé­ben való részvételünk. 2003- ban csatlakoztunk az Afga­nisztánban tevékenykedő Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőhöz (ISAF). az iraki stabilizáló erők kötelékében 2004 végéig tevékenykedett egy magyar szállító zászlóalj. Az egyik oldalon görög ciprióták, a másikon törökök. Figyelik egymást. Középen a 91. számú meg­figyelőtorony magyar kato­nákkal. Cipruson a helyzet változatlan. Takács Zoltán Az egyik legnagyobb létszámú magyar békefenntartó misszió je­lenleg Cipruson teljesít szolgála­tot. Összesen 84 magyar katona napi rutinja a járőrözés a sziget két részét elválasztó területen. Ugyanis mint ismeretes, az egy­kori brit gyarmat déli kétharma­da az uniós Ciprus, míg az észa­ki egyharmad a csak Törökor­szág által elismert „Észak-cipru­si Török Köztársaság”. Miközben a Havril András vezérezredes ve­zette delegáció magyar katonái­val zötykölődünk a demarkációs vonal sziklás-poros terepén egyik bázisról a másikra, kísérőnktől megtudom: az UNFICYP misszió­ban Magyarország szerepvállalá­sa 1993 augusztusában kezdő­dött. Jelenleg a magyar század a szlovák-magyar zászlóaljban lát­ja el feladatát, így nem meglepő, hogy a magyar honvédség vezér­kari főnökének kísérője a szlovák Lubomir Bulik vezérezredes. Bajzák Mónika beosztott tiszt- helyettes készséggel magyaráz­za, hogy a szlovák és magyar ka­tonák 2001 júniusa óta teljesí­tenek közös szolgálatot az UNFICYP által ellenőrzött tűzszü­neti zóna negyedik szektorában. A nyolcvannégy magyar katona a nicosiai főparancsnokságon, a famagustai szlovák-magyar keleti szektorparancsnokságon, Ahienouban, az ütközőzónán be­lül található Szent István-tábor- ban, valamint a 91. számú meg­figyelőponton szolgál. A katona­családból származó Mónika mos­tanra mindenütt otthon érzi ma­gát, hiszen az egyenruháján vi­selt 8-as szám jelzi: immár a nyol­cadik félévét szolgálja Cipruson. Meg is kérdezik tőle gyakran, hogy mikor kapja már meg a ket­tős állampolgárságot. Régi ismerősként üdvözli a nicosiai táborban Handó Péter szakaszvezetőt, aki éppen a szál­láson piheni ki a britek egyik át­lagosnál is keményebb testneve­lésóráját. A fiatal katona az ünne­pi állománygyűlésre készülődve elárulja: eredetileg Afganisztába készült, de nem bánta meg, hogy végül Ciprusra került. A járőrö­zés mellett a kapuszolgálatot és különféle szárazföldi katonai biz­tosítási feladatokat kellett ellát­nia, de pár héten belül lejár a két­szer féléves szolgálata, így haza­térhet. Büszkén mutatja a Fülöp Péter alezredes által megálmo­dott és a nemzetközi katona­csapat egyik kedvenc helyévé vált magyar bárt, ahol a karikás ostor és a kulacs mellett hatalmas ma­gyar zászló jelzi a hely „identitá­sát". Nemrég tartották a magyar napot a táborban, ahol végelátha­tatlan sorok nézték és hallgatták az élő zenét játszó bandát a fris­sen betonozott előteraszon. Ám még mielőtt bárki azt hin­né, hogy a ciprusi békefenntar­tók élete tengerparti koktélszür­csölés és könnyed nyári muzsi­kaszó, annak érdemes lenne el­néznie a 91. számú megfigyelő­pontra. A „sivatag” közepén, a senkifóldjén áll a nyolc itt szolgá­latot teljesítő missziós által csak Big Brother-háznak titulált komp- lexum, amely egy távcsöves meg­figyelőállomásból, pár konténer­szobából, egy félig kész bunker­ból és egy helikopterleszállóból áll. Utóbbira állítólag azért van szükség, hogy gyorsan érkezhes­sen a segítség egy esetleges vipe­ramarás vagy skorpiócsípés után. Kajdl Tamás rajparancsok szerint azért nem is olyan rossz ezen a bázison, hiszen könnyen tehet szert barátokra az ember fia. Tény, hogy nagyfokú tolerancia és összefogás nélkül nem is le­hetne kibírni a megfigyelések és járőrözések monotonitását a leg­alább negyvenfokos, szinte ki­bírhatatlan páratartalmú ciprusi nyárban. A csak magyarok lakta Szent István-táborban tartott állomány­gyűlésen szóba is kerül, hogy ki­csit vastagnak érzik a sivatagi gyakorlót a katonák, de hát ennél vékonyabbat egész egyszerűen manapság nem gyártanak. Min­denesetre szolgálaton kívül azért lenne mód a felfrissülésre a misz- sziósoknak, hiszen a táborban megépítettek egy kisebb meden­cét. Csak a víz hiányzik belőle a szigeten szokásos krónikus víz­hiány miatt. így hát Gazda Zol­tán törzszászlós felvilágosít: a szabadidő értelmes eltöltésére marad a konditerem, esetleg una­loműzésként lehet építeni két Ki­állást homokzsákokból az új vész­kijárat mellé. Esténként pedig az éhes katonát várja a „Jó estét placc” egy kis szalonnasütésre, hogy jólessen a pihenés a konté­nerlakásokban. Ám miközben a konténerek felé megyünk, vonz­za a tekintetet a tábor központi részében néhány különböző for­májú és méretű kőtömb, rajtuk nevek és évszámok. A ciprusi misszióban szolgálók nevei a szolgálati idejükkel. Valószínűleg már készül a leg­újabb „sziklarajz”, rajta a misz- sziós feladatukat szeptember­ben befejező magyar katonák neveivel. Béketámogató műveletek V, ..... Rn s7nia-Herr.pí>nvina Tampa, Florida, USA Központi-parancsnokság, Nyugat-Szahara, _ Ko ngó —x Á. ■j c Grúzia I Egyiptom, Sínai-félsziget Csád Havril András: a magyar katonát elismerik az egész világon missziós célok A koszovói Pecben már vezető szerepet töltenek be katonáink a szlovénokkal közös zászlóaljban- Cipruson dicsérték a magyar katonák felkészültségét. Mindenütt ez az általános tapasztalat missziós tevékeny­ségünkről?- A magyar katonát az egész világon elismerik - kezdte Havril András vezérezredes. - Ami kü­lön dicséretes, hogy a jó teljesít­mény szerénységgel is párosul. Persze ahhoz, hogy legyen mire szerénynek lenni, fontos a meg­felelő színvonalú kiképzés és az, hogy a különféle missziókban másokkal együttműködve min­dig tanulunk, fejlődünk. Nagyon jó érzés, hogy a magyar társada­lomban is elismerik a missziós feladatokat végző katonát, és ezáltal a Magyar Honvédséget.- Nem kell nagyobb elismerés, mint hogy szerették volna emelni a ciprusi magyar kon­tingens létszámát. Ön azonban nemet mondott. Miért?- Azért, mert van egy parla­menti felhatalmazásunk, amely alapján egyszerre ezer magyar katona szolgálhat külföldön. Ek­kora létszámot engednek meg a lehetőségeink. Ez éppen annyi katona, amennyivel színvonal­esés nélkül el tudjuk látni felada­tainkat. Ráadásul a Magyar Hon­védség békemissziókban szol- ■§ gáló erőinek nagy részét lekötik | balkáni és afganisztáni felada- | taik, így kijelenthető, hogy ha- | zánk nem tervezi az UNFICYP s missziójának bővítését. Havril András vezérezredes a 91. számú ciprusi megfigyelőponton- Akkor miről szól az az új missziós koncepció, amelyben meghatározták a következő esztendők feladatait?- Az egyik fontos cél teljesült, eljutottunk arra a szintre, amikor vezető szerepet is képesek va­gyunk betölteni egy nemzetközi zászlóaljban. A koszovói Pec vá­ros térségében felállítandó, zászlóalj szintű katonai szerve­zetben a magyarok mellett szlo­vén katonák is szolgálnak. A kö­vetkező lépcsőfok egy önálló ma­gyar zászlóalj felállítása lesz.- lúd olyan részterületet mon­dani, amelyben minden kétsé­get kizáróan a világ élvonalá­ban vagyunk?- Abban mindenki egyetért, hogy a magyar műszakiak és egészségügyiek elismertek.- Az elmúlt időszak afganisztá­ni halálesetei nem vetették vissza katonáink érdeklődését a missziós feladatok iránt?- Nyugodtan állíthatom, hogy nem. A katona ugyanis pontosan tudja, hogy mit vállal, ha ilyen fel­adatra jelentkezik. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ilyen esetek nem elrettentők, hanem inkább az összefogást erősítik. Ilyenkor azokat a megoldásokat keresik a katonák, hogy egymást segítve miként lehet talán ki­kerülni, megelőzni az életveszé­lyes helyzeteket. *

Next

/
Thumbnails
Contents