Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-10 / 212. szám
7 HÍRSÁV A magyar feldolgozók újra tárgyalnának A BUDAPEST! MEGYERI HIDAT minimum öt ellenzéki önkormányzat támadja. A jelek szerint hirtelen fontos lett számukra a környezetvédelem, a tiszta víz és a csönd. Pereskedésükkel azonban valószínűleg nem tudják megakadályozni, hogy a terv szerint szeptember végén, az MO-s körgyűrű új szakaszaival együtt átadják a dunai közúti átkelőt. A BUDAPESTEN ÉPÜLŐ 4-ES metrót nyíltan egyik kerületi önkormányzat sem akadályozza, de civil- szervezetek szinte valamennyi leendő állomását támadták. Néha arra panaszkodnak, hogy az alag- útfúrás miatt leereszt egy tó, néha pedig arra, hogy a nyomvonal mellett beomlanak a házak. Csődközeiben lévő kisboltok is csak drágán voltak hajlandók elköltözni az építési területről. A KŐRÖSHEGYI VÖLGYHÍDRÓL nemrég mondta ki az Állami Számvevőszék, hogy felesleges pénzkidobás volt a megépítése. Ennek ellenére a gazdasági minisztériumnak elég sok pénzébe és idejébe került, mire a környező településeket - az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzatot - meggyőzte a nyomvonalról. A PÉCS! TUBES radarmentességének megőrzése érdekében éppen a napokban tettek újabb jogi lépéseket a pécsi civilszervezetek. Elfogultsági indítványt nyújtottak be a Fővárosi Bíróság bírája ellen, valamint új eljárást kezdeményeztek az Alkotmánybíróságnál az építési törvény módosításainak megsemmisítése érdekében. A Honvédelmi Minisztérium és a NATO tehetetlen. a megállapított 9 eurócen- tes ipari almafelvásárlási ár ellen tiltakozó magyar tulajdonú feldolgozócégek tárgyalási lehetőséget kértek a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől. Az agrártárca hétfőn közölte, hogy kész megvizsgálni a hazai almafeldolgozók kormányzati beavatkozást sürgető javaslatait, ha azokat eljuttatják a tárcához, és nem ellentétesek európai uniós, illetve magyar jogszabályokkal. A vártnál kisebb az államháztartási hiány augusztusban az államháztartás - önkormányzatok nélkül - 91,2 milliárd forint hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium augusztusra 94,1 milliárd forintos deficittel számolt. Az első nyolchavi hiány 672,5 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka. Júliusban az államháztartás 140,6 milliárd forint többlettel zárt, az első hét hónap összesített deficitje 581,3 milliárd forintot tett ki, ez a GDP 2,1 százaléka. Folytatódik a panelprogram „megvan A fedezet a panel- felújítások folytatására, az idei költségvetésben tízmilli- árd forint áll rendelkezésre erre a célra, további 1,5 milliárd forint pedig az ökoprogramra és a kémények rekonstrukciójára” - jelentette be Gyenesei István ön- kormányzati miniszter. Magyarországon mintegy 820 ezer panellakás van, ebből a tavalyi esztendő végéig 190 ezret újítottak fel. A panelprogramról beszélt MÁV Cargo: a vezető távozik, a vevő marad „A Rail Cargo Austria továbbra is jogilag érvényesnek tekinti a MÁV Cargo megvételére kötött szerződést, és biztosan teljesíteni fogja azt” - ezt tegnap közölte az Osztrák Szövetségi Vasút leányvállalata, cáfolva azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint az osztrákok ki akarnak lépni a több mint százmilliárdos megállapodásból. Közben a MÁV Cargo közgyűlése visszahívta tisztségébe Kovács Imrét, a társaság vagoneladási ügybe keveredett vezér- igazgatóját. A szakember azonban nem élt a visszahívással, a személye körüli feszült helyzet okozta nyomásra hivatkozva nem fogadta el a kinevezést. ■ 2008. SZEPTEMBER 10., SZERDA GAZDASAG&KOZELET Elhárulni látszik a Megyeri híd átadása előtt álló egyik legnagyobb akadály, Szigetmonostor vezetése ugyanis feltételekkel bár, de elfogadná azt a hárommilliárd forintos kompenzációs csomagot, amelyet az eredetileg tervezett nyolc-tíz milliárd forint értékű MO-s leágazás helyett kapna a település. Vég Márton Különböző okokból, de egyelőre nem adják meg az érintett ön- kormányzatok a használatbavételi engedélyt a hivatalosan három hét múlva átadandó Megyeri hídhoz. Szigetmonostor korábban azt kérte, hogy a beruházás részeként építsenek egy lehajtót, amely a hídról a Szentendrei-szigeten fekvő településre vezet, de a környezetvédelmi okokból elutasított nyolctíz milliárdos beruházás helyett ma már megelégednének egy hárommilliárdos kompenzációs csomaggal. A lehajtó helyett egy kis hidat szeretett volna a település, amelyről azonban komoly vita alakult ki Szentendrével. A kompenzációs csomagban a kis híd mellett a belső ütés komphálózat fejlesztése, egy mentő- és egy tűzoltóállomás kialakítása, továbbá egy kerékpárút építése is szerepel. „Megegyezésre törekszünk, de nem tartom valószínűnek, hogy erre sor kerül” - mondta Molnár Zsolt. Szigetmonostor polgármestere szerint ígéretük van már bőven, ezért csak egy pénzügyi garanciavállalást tartalmazó kormányhatározat esetén engedélyezik a híd használatbavételét, márpedig erre az idő rövidsége miatt nem lát sok esélyt. „Biztosan megindul a forgalom szeptember végén, de utána nem riadunk meg attól, hogy bírósághoz forduljunk” - fogalmazott. Szintén nem adja meg a használatbavételi engedélyt a hídhoz Újpest önkormányzata - itt lenne a pesti hídfő -, de egészen más okból. Derce Tamás polgár- mester szerint Budapest IV. kerületének azzal van problémája, hogy a híd lehajtója körül négy csomópont már most is rendkívül balesetveszélyes, ami csak rosszabb lehet, ha még nagyobb forgalom zúdul ezekre. Egyelőre nem adta meg a Megyeri hídhoz a használatbavételi engedélyt a szintén érintett óbudai és budakalászi önkormányzat sem. Mindenesetre a Nemzeti Közlekedési Hatóság szeptember 15-én tart helyszíni szemlét az érintettek (önkormányzatok, hatóságok, civilszervezetek) bevonásával. „Fő szabály, hogy az önkormányzattal mint helyi közhatalommal és jogalkotóval és mint ingatlantulajdonossal kötelező tárgyalni. Ez zsarolási jogot ad nekik, mert egyrészt megkérik a terület árát, másrészt húzhatják az időt” - mondta Kolláth György. Az alkotmányjogász emTöbb vasúti kábelt is elloptak és elvágtak hétfőn éjszaka Tatabánya és Szárliget között, a Buda- pest-Hegyeshalom vonalon. Tavaly több mint 800 hasonló bűn- cselekmény történt a MÁV 7600 kilométernyi vasúthálózatán idén eddig több mint négy- százszor tett feljelentést a vasúttársaság. A tavalyi nyolcszázból mindössze 45 esetben sikerült elfogni az elkövetőket. A kábelek azért ilyen kapósak, mert rézhuzal van bennük. Sigulinszky Tibor, a MÁV szóvivője azt mondta lapunknak: ahova lehet, kamerákat szerelnek fel, ahol tudnak, járőröznek, és folyamatosan cserélik a kábeleket is - olyanokra, amelyekzetékek többségében azonban nem egy kábel fut A most levágott Tatabánya-Szárliget közötti szakaszon például nyolcféle kábel volt a vezetékben, tehát ott több mint egymillió forint kárral kell számolnia a társaságnak. Az utasoknak pedig sok bosz- szúsággal. Ilyenkor ugyanis a vonatok csak fokozott biztonsági előírások mellett közlekedhetnek, óránként 15-20 kilométeres sebességgel. Vasúti kábelt lopni nemcsak bűncselekmény, de veszélyes is. Egy áram alatt lévő felső vezetékben 25 ezer voltos feszültség fut. Ez már akkor is halálos lehet, ha valaki egy méterre megközelíti a vezetéket. ■ Fábos E. ben már nincs színesfém. Mégsem mennek semmire: van olyan szakasz, ahol annak ellenére többször ellopták az optikai kábeleket, hogy azok nem tartalmaznak rezet. Leginkább Somogy, Pest, Jász- Nagykun-Szolnok, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében történnek hasonló lopások. Több helyen emiatt nem a földbe, hanem betonba fektették a kábeleket. így ha bármi javítanivaló lesz, gyakorlatilag ki kell cserélni az egész szakaszt, de még így is olcsóbb, mint havonta pótolni. A kábeltolvajok évente milliárdos kárt okoznak a MÁV-nak. Egyetlen kábel pótlása ugyanis 100-200 ezer forintba kerül. A veidén már több mint négyszázszor tettek feljelentést kábellopás miatt Az önkormányzatok csapdájában nagyberuházások Időnként zsarolással is akadályozzák és drágítják a fejlesztést Késést és súlyos károkat okoznak a kábeltolvajok rongálás Van, ahol bebetonozzák a vezetékeket, hogy ne kelljen háromhetente pótolni lékeztetett: számos korábbi eset miatt már az Alkotmánybíróságnak is ki kellett mondania, hogy az országos, nemzetgazdasági érdek fontosabb az egyéni, illetve lokális érdekeknél. Ez vonatkozik a helyi népszavazásokra is - amelyeknek eredménye csak a polgármestert kötelezi -, az Országgyűlésre nem. Zongor Gábor sem lát komolyabb hibát a jelenlegi szabályozásban, szerinte természetes, hogy egy demokráciában nem lehet figyelmen kívül hagyni a települések érdekeit. „Én ott látom a bajt, hogy felgyorsultak a fejlesztések, ezért kevés az idő az érdekegyeztetésre. Az önkormányzatokkal sokszor csak formálisan tárgyalnak, és kész tények elé állítják” - mondta Zongor Gábor. A Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a kisa- játításos ügyekben az önkormányzatok nem zsarolnak, csak alkudoznak. Ebbe a kategóriába sorolta a Zamárdi-Szárszó sztrádaszakasz építését is, amelyre nagyjából tíz év alatt összesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A főváros az MO-s újabb szakaszának és a Megyeri híd forgalomba helyezése után nem sokkal, januártól már kitiltaná az átmenő teherforgalmat Budapestről. Tavasszal a kamionosok tiltakozó akciót tartottak, a Fővárosi Közgyűlés egy decemberi rendeletével ugyanis tízszeresére, havi ötszázról ötezer forintra emelte a behajtási díjat. A Közigazgatási Hivatal utóbb jogszerűtlennek minősítette a behajtási díjat, amelyről azonban a főváros nem kíván lemondani. Van is behajtási díj meg nincs is
