Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-07 / 36. szám
14 MŰVÉSZBEJÁRÓ 2008. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Puritán lemez a lélek bugyraiból népzene Sebestyén Márta: sokat lehet tanulni a falusi közösségek zenéjéből Októberben jelenik meg Sebestyén Márta első önálló lemeze, Nyitva látám mennyeknek kapuját címmel. Az albumon a művésznő pályafutásának legkedvesebb dalai hallhatók. Hegedűs V. Rita- Hogy lehet, hogy ez az első saját albuma?- Több mint száz lemezen énekelek mint közreműködő. Egy japán cég igazgatója, felajánlotta, hogy szeretnének a támogatóim lenni. Az ő segítségükkel készült el ez a lemez.- Milyen szempontok alapján állította össze az albumot?- Felkérésre készült négy évvel ezelőtt. Több mint húsz éve gyűlnek a lelkem bugyraiban azok a finom dallamok, amelyeket most használhattam, persze a vidámak mellett. A népzene olyan sokszínű, mint az élet. Ahogy Sütő András megírta, ezek „gyermekkorom tükörcserepei”, különböző lelki és zenei élmények lenyomatai kezdő népdalénekesi koromtól. Ezekből alakult ki egy finom, puritán hangzású lemez. Egy pengetős és egy fúvós hangszer szerepel benne. Peter Gabriel nemrégiben megjelent lemezén Sebestyén Márta tizenkét évvel ezelőtt felvett dala hallható ni, hogy Rivers, vagyis folyók. Nem tudta, hogy a szöveg úgy kezdődik, hogy „A Tiszáról a Dunára foly’ a víz”. Azóta 12 év telt el, és most jöttél az alkalom, hogy felhasználja. Amikor 17 évesen megtanultam ezt a dalt, már addig is legalább évszázados volt. De 2008-ban is olyan lelkivilággal és tartalommal tudom elénekelni, hogy az még Peter Gábrielt is szíven üti.- Az István, a királyból Réka szerepével robbant be a köztudatba. A színpadra Kovács Ottüia lépett, miközben a háttérben ön énekelt. Miért alakult ez így?- Koltay Gábor, az előadás rendezője mindenképpen azt az arcot akarta. Szörényi Levente pedig ragaszkodott ahhoz, hogy csak én énekelhetek, így született meg ez a kompromisszum. A puska visszafelé sült el, hiszen mindenki kíváncsi volt rám, vajon hogy nézek ki. Emiatt később ezrek tódultak a népzenei koncertjeimre.- Követte a mostani Társulat előadásait?- Sok kiváló hang van, de személyiségben nem láttam igazán meggyőzőt. Még fiatalok. Mi más korban éltünk, bennünk több volt az ellenállás, a dac, ami passzolt a darab tematikájához. A zene, a téma ma is mindenkit szíven üt, de a hatás összehasonlíthatatlan.- Tavalyt önt választották Magyarország kulturális nagykövetévé. Mivel jár ez a tisztség? Sokat kell utaznia?- A lemeznek az az alcíme, hogy Istenes és világi énekek. Miért?- Minden dal azokról az emberekről szól, akiktől az énekeket gyűjtöttük. Ők általában falusi közösségben élő, hívő emberek, akik jobban tűrik az élet viharait, mert van valami kapaszkodójuk. A városban azt látom, hogy sokan feladják és depressziósak. Sokat lehet tanulni és meríteni ezekből a zenékből.- Vannak divatirányzatok a népzenében is?- Engem a divat soha nem érdekelt, a kortalan és szép dolgokban hiszek. 1996-ban Peter Gabriel meghívott az angliai stúdiójába, és improvizatív alapon felvettünk egy számot. Rám bízta, hogy mit énekelek, csak adott egy zenei szőnyeget alám. Én egy csángó népdalt választottam. A végén azt mondta, hogy ez egy gyönyörű dal, úgy fogjuk hívNévjegy 195? ben született Budapesten. édesanyja Kodály Zoltán- tanítvány, karnagy és énekzene tanár, így már gyerekkora óta népzenével, néptánccal foglalkozik. Az első lemezfelvételét hatévesen készíti el. Sebő Ferenc felfedezettje, a nyolcvanas évektől kezdve főként a Muzsikás együttessel lép fel, saját maga is foglalkozik népdalgyűjtéssel fontosabb OíiAi Népművészet Ifjú Mestere (1974), Liszt Ferenc-díj (1991), a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszttkeresztje (1994), Grammy-díj (1996), Oscar-díj Az angol beteg című fűm betétdaláért (1996), Kossuth-díj (1999), Prima Primissima Díj (2003), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005), Olasz Köztársaság lovagkeresztje (2005).- Ugyanazzal, mint amit már az elmúlt harminc évben is csináltam. Az ember bárhol is jár, országának a kultúráját képviseli. Az én személyemben Magyarországgal találkoznak. Most például Pekingben fogok koncertezni. A távol-keleti népek testvéri érzéseket táplálnak irántunk. Hihetetlen fogékonyak a kultúránkra. Kodály ázsiai örökségnek hívta népzenénk legősibb rétegét, például a dunántúli pentaton dallamokat Ezek egy kínainak, japánnak ismerősen csengenek.- A fiainak van közük a népzenéhez?- Nagyon szerettem volna, ha táncolnak és énekelnek velem, de ők úgy gondolják, hogy ez az én világom, így máshol keresik az inspirációt A kisebbik fiam, Szabolcs 14 éves, öt éve nagybőgőzik. Bob Marley-őrült, raszta haja van, és imád focizni. A nagyobbik fiam, Álmos 17 éves, nyolc évet csellózott Most breaktáncol. A nagyanyjával horgászhálóból varratott csíkot a sapkájára, hogy jobban tudjon a fején pörögni. Kérdezem én, ilyen ügyességgel nem lehetne egy kalotaszegi legényest megtanulni? Más dolgok mozgatják, ezt el kell fogadni. A billentyűsök hosszú éjszakája örömzenéléssel várják az érdeklődőket a Billentyűsök Éjszakáján szeptember 26- án a sportarénában, ahol hat zenész, Benkő László, Pálvölgyi Géza, Gidófalvy Attila, Berkes Gábor, Jankai Béla és Závodi Gábor szórakoztatja majd a közönséget. Lincoln-díj a magyar holokausztkutatónak A magyar származású Randolph Braham történész, több mint száz könyv szerzője nyerte az Abraham Lin- coln-díjat. Az elismerést az American Hungarian Foundation ítéli oda a kiemelkedő életművet alkotó amerikai magyaroknak. Olimpiai fotókiállítás a Mai Manóban A PEKINGI OLIMPIÁN hazai és külföldi fotóriporterek által készített képekből nyílt kiállítás a budapesti Nagymező utcában, a Feltételes Megálló Galériában. A tárlat szeptember 17-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban. Oscarra nevezték az Iszka utazását MAGYARORSZÁGOT a 2009. évi Oscar-díjért folyó versenyben a legjobb idegen nyelvű film kategóriában az Iszka utazása című film képviseli. A bizottságban Stőhr Lóránt kritikus, Márk Iván operatőr, Monory-Mész András rendező, Váradi Gábor és Temple Réka producer kapott helyet. Bollók Csaba filmje versenyez @ TOVÁBBI HÍREK: WWW. REGGEL. HU A menő üzletember élete az Elektrotechnikai Múzeumban technikai kellékek Sok a mindentudó kütyü, de a magánéletre nem koncentráltak a kiállítás szervezői Milyen a menő üzletember? Biztosan nem olyan, mint amilyennek az azonos című kiállítás - egyébként nagyon mutatós - lógóján ábrázolják: irodai székben terpeszkedő, koromfekete sziluett, amelynek csak úgy világít a fehér zoknija. Ma már ez a kiegészítő nem menő; ugyanúgy ciki, akár társa, a makkos cipő. A „menő üzletember” a kiállítás egyik alkotója, Képes Gábor szerint valóban megy, azaz mozgásban van. Ő is, akár a telefonja, mobil. Diktálja a divatot, hiszen miatta akar mindenki mobiltelefont, laptopot. Emlékeznek önök a kilencvenes évek közepére, amikor ha megszólalt valakinek a mobilja, az Illető szégyenlősen elbújt vele a legközelebbi kapualjban? Akkor ezt az eszközt a szájhagyomány nemes megvetéssel csak bunkofonnak becézte. És mindenki esküdözött, hogy ő nem lesz olyan, mint használóik. Aztán szép lassan mindenki beadta a derekát. Az Országos Műszaki Múzeum kiállítása az intézmény Elektrotechnikai Múzeumában látható a pesti Kazinczy utcában, és úgy tervezik, vándortárlatot csinálnak belőle. Következő állomása a Közlekedési Múzeum lesz, oda szállítják át majd a mára retrónak tekintett sok avíttas elektrotár- gyat. A téglányi maroktelefonok mellett a bőrönd méretű, hordoz! A hordozható telefonhoz a kezdetekben nem csak térerő kellett A technika története kiszolgált tárgyakban Szakmai bemutatók az elektrosztatikától az elektrodinamikáig. Többek között ezt kínálja az OMM Elektrotechnikai Múzeuma. Látható itt Jedlik Ányos villám- feszítője 1873-ból, ősdinamója 1861-ből. A múzeumban fizikaórákat, tárlatvezetéseket, kísérleteket rendeznek. Külön érdekesség, milyen szolgálatot tett a villamosság a háztartásban. Ezt mutatják be a kávéfőzők és az elektromos szivargyújtó. ható számítógép 1982-ből, aminek cipeléséhez nemcsak menőnek, de izmosnak is kellett lenni. A mikrokazettás diktafon, az öles Walkman, amit aztán követett miniatürizált változata, az iPod. A kiállítás külön csoportosítja az üzletember kommunikációs eszközeit, számítógépét, zsebirodáját, szórakoztató elektronikáját és otthoni kellékeit. Az egyik szlogen szerint „legjobb barátja a számítógép” - így nem csoda, ha a magánélet fejezet a legkidolgozatlanabb a többi közt. Naná, hiszen arra van menőkénknek a legkevesebb ideje. Nő sehol - a lakásban még bejárónő helyett is csak egy robotporszívó robotol. ■ Rados Virág t á i t
