Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-07 / 36. szám
4 2008. SZEPTEMBER 7., VASARNAI A HÉT TÉMÁJA hizlalás Egy civilszervezet nyomására a szentesi Hungerit Zrt. leállt a hízott szárnyasok feldolgozásával, ezzel eltűnik a világ hízott libamájainak harmada. Az állatvédőknek ez nem elég. it A LIBÁK ES A TENYÉSZTŐK REMALMA A hizlalás eddig maga volt a kiszámíthatóság, most azonban minden bizonytalanná vált a szektorban sok embernek nyújt megélhetést egy hízott liba, amíg eljut a feldolgozóhoz. Első- ként annak hoz hasznot, aki kis libaként eladja. A libanevelők nyolchetes koráig tartják maguknál, a jószágok innen kerülnek a tömőkhöz. A tömési időszak 21 nap, ez idő alatt nő meg a liba mája akkorára, hogy már feldolgozható. Mivel az ólak takarítása, fertőtlenítése egy hetet vesz igénybe, a tömőknél havonta cserélődik ki egy-egy A szentesi feldolgozóban félnek, hogy nyugati vevőik elpártolnak tőlük szállítmány. Bánszki László 25 éve dolgozik tömőként, mint mondja, eddig ez a tevékenység maga volt a kiszámíthatóság. Mostantól azonban ennek vége. „Havonta 540 libát hizlalok, s most először fogalmam sincs, hogy a jövő hónapban hová vigyem őket - mondta. - Mindenki próbálkozik, de azt a mennyiséget, amit eddig a Hungerit feldolgozott, a többi felvásárló nem tudja maradéktalanul átvenni. ” Bojkottot hirdetett a Négy Mancs Állatvédő Alapítvány a szentesi Hungerit Zrt. ellen, mondván, a cég által feldolgozott libákat kínozzák. A vállalat meghátrált, ám az állatvédők nem veszik le a magyar céget a feketelistájukról. Dián Tamás „Hát így néz ki egy állat, amelyik szenved? - kérdezi Piti László, miközben a térdéhez húz egy libát. A férfi a földön ül, előtte egy dobozszerű gépezet, amelyből gumicső lóg ki. Egy simítás az állat fején, majd a csőrébe vezeti a puha csövet, egy nyomás a pedálon, és a szárnyas már mehet is vissza a többiekhez. Az egész nem tart tovább öt-hat másodpercnél. „Hiába szórnék ki takarmányt, ezek a libák már le sem hajolnak érte - mondja a tömő. - Megszokták, hogy naponta négyszer én etetem őket. Ha meghallják a hangomat, már gyűlnek is körém. Gondolja, ha kínoznám ezeket a jószágokat, így reagálnának?” Az Újkígyóson dolgozó Piti László egyike annak az ötszáz libatömőnek, akitől eddig a szentesi Hungerit Zrt. vette át a hizlalt jószágot. Ám ennek vége: az osztrák székhelyű Négy Mancs Állatvédő Alapítvány a vállalat termékeinek teljes körű osztrák és német bojkottját helyezte kilátásba, ha nem szüntetik be a kényszertöméssel nevelt libák és kacsák feldolgozását. Magyar József vezérigazgatónak választania kellett: teljesíti az állatvédők követelését vagy azt kockáztatja, hogy a tiltakozástól megrettent nyugati áruházláncok lemondják a rendeléseiket. A cégvezető döntött: szeptember elsejétől nem vesznek át hízott jószágot, és az év végéig 200 embert elbocsátanak - ennyien dolgoztak a leállásra kény- szerített részlegen. „Ha kizárólag hízott állatot dolgoznánk fel, nem törődnék a Négy Mancs fenyegetésével - közli Magyar. - A hízott libamájat ugyanis francia éttermeknek, szállodáknak szállítjuk, amelyek mindenképp megvásárolják az első osztályú árut. Ám a hízott jószág feldolgozása csak kapacitásunk harmadát teszi ki. A többi pecsenyekacsát és libát a kereskedelmi láncoknak értékesítjük, és egy bojkott ezekre az árucikkekre is kiterjedt volna. Döntenem kellett: kétszáz embert bocsátók Kínzás-e a líbatömés? A NÉGY MANCS ÁLLATVÉDŐ Alapigény feltett a világhálóra eg}'filmet, amely a libatömés kegyetlen eljárását mutatja be. Azt azonban a munkatársaik is elismerték, hogy a felvétel nem köthető a Hungerit Zrt.-hez, még csak nem is Magyarországon készült. Ám ennek a jelentősége szerintük elhanyagolható, mivel tömés és tömés között nincs különbség. Ezt Papp Lajos, a Lúdszövet- ség elnöke másképp látja: „Szó sincs barbár eljárásról. A libák nyelőcsövébe egy puha gumicsövet vezetnek be, amelybe gép adagolja a pár dekányi tápot. Az eljárás néhány másodpercig tart Ha az állatok szenvednének, tömeges lenne az elhullás, ám ilyenről szó sincs. A tömőknek is az az érdekük, hogy a libák minél jobb állapotban legyenek. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a tömött és a hagyományosan táplált állatok hormonszintje között nem mutatható ki semmilyen különbség, ami arról árulkodik, hogy a tömött szárnyasok nincsenek stressznek kitéve. ” papp lajos szerint a kény- szertömés szó rosszul hang zik, de azt tudomásul kell venni, hogy a haszonállattartás mindig együtt jár bizonyos fokú kényszerrel „A ló sem önszántából húzza a kocsit, és vélhetően a kutyák sem szavaznák meg a pórázt - jelentette ki - Egyébként az állatvédőknek az a követelése, hogy' a libatömést felejtsük el, éppen az állatokra nézve lenne hátrányos. Ez ugyanis egy külön erre a célra kitenyésztett libafajta, amely csak felhizlalva értékesíthető, hagyományos etetés esetén a húsa, a bőre élvezhetetlen. Vajon belegondoltak a Négy Mancs emberei, hogy mi lesz a sorsa sok tízezer libának, ha nem lehetne őket tömni? Szerintem ez az igazi állat- védelmi kérdés. ” A tömő szerint a libáknak nem szenvedés a tömés: azt mondja, az egész nem tart tovább néhány másodpercnéL Az állatvédők tiltakoznak. *■védelmi, hanem piacszerzési szempontok is lehetnek - állítja Magyar. - A bojkottot hirdető szervezet ugyanis a libatömés elleni harcban Magyarországra szállt rá. A szintén libamáj-előállító Franciaországba be sem tették a lábukat Vajon miért?” Amikor ezt a kérdést mi is feltesszük a Négy Mancs Állatvédő Alapítvány programvezetőjének, Gergely Zsófia azt feleli: már a feltételezés is mélyen sértő. „A szervezet húsz éve működik, és olyan eredmények fűződnek a nevéhez, mint a medve- táncoltatás betiltása. Ilyen háttérrel senki sem gondolhatja, hogy gazdasági előnyökhöz juttatunk cégeket A gazdálkodásunk megtalálható a honlapunkon, bárki ellenőrizheti a hozzánk befolyó pénzek forrását.” Gergely azt is cáfolja, hogy a francia libatömő cégekkel kesztyűs kézzel bánnak. „Ők is fenn vannak a feketelistán - mondja. - Az már más kérdés, hogy kijátsszák az EU most formálódó álláspontját, amely állatkínzásnak minősítené a libatömést. A gallok pár hónapja kiadtak egy kódexet, amely nemzeti hagyománynak minősíti az eljárást, és ez védettséget biztosít számukra. De mi az ő módszerüket is állatkínzásnak tartjuk.” A Hungerit Zrt. és az állatvédők háborúja - a magyar feldolgozó meghátrálása ellenére - mostanra eléggé elfajult. Képviselőik már csak levelezés útján érintkeznek, így a tárgyalások helyét átvették az üzengetések. Erre mondhatnák azt, hogy patthelyzet, ha az egymás után pergő napok és hetek nem rendítenék meg sok ezer ember megélhetését. A mostani helyzetben csak egy biztos: a libamáj ára máris elkezdett emelkedni. el most, vagy az egész vállalat jövőjét kockáztatom.” Mindez nem csak az állás nélkül maradt dolgozókat érinti. Magyarország a hízott libamáj előállításában nagyhatalom: ha az önellátó Kínát nem számoljuk, az évente vüágszerte piacra kerülő 2300 tonna libamájból 1800 tonnát nálunk állítanak elő. Ennek csaknem 40 százalékát, 700 tonnát - a világ libamájainak csaknem harmadát - a Hungerit Zrt. forgalmazta. Azzal, hogy a legnagyobb felvásárló kiszállt, az összes, hízott szárnyas tenyésztésében érdekelt vállalkozó - tenyésztők, tömők, takarmánygyártók - megélhetése vált bizonytalanná. Ők nagyjából ötezren vannak, a családjaikkal együtt 15 ezer ember egzisztenciája került veszélybe. Ám ez még nem a történet vége. A Hungerit Zrt. ugyanis annak ellenére, hogy leállt a hízott szárnyasok feldolgozásával, nem került le a Négy Mancs Alapítvány feketelistájáról. Gergely Zsófia, a szervezet magyarországi irodájának programvezetője szerint nyomós okuk van a bojkottfelhívás fenntartására. „Volt egy-két kérdésünk, amelyre a mai napig nem kaptunk választ - mondja. - Nem tudjuk, mi a helyzet azokkal a kis libákkal, amelyeket a vállalat egyes telepeiről kényszertömést folytató vállalkozóknak is értékesítenek. Magyar József további tevékenysége sem makuláüan: részesedése van a Komlósi Lúd Kft.- ben, ahol a libákat még mindig kínzással hizlalják.” A Hungerit vezetője mindezt mondvacsinált érvnek tartja. „Hogyan ellenőrizhetném, hogy ki mit csinál a tőlünk vásárok libákkal? - teszi fel a kérdést. - Ez olyan, mintha azért akarnának bojkottálni egy autókereskedőt, mert a tőle vásárolt járművekkel szabálytalankodtak. Magánemberként folytatott üzleti tevékenységemnek pedig semmi köze a Hungerithez, erre lú- vatkozva tartani a céget a feketelistán, nevetséges.” Az igazgatónak vannak elképzelései arról, mi állhat a háttérben. „Egyre több jel utal arra, hogy a történtek mögött nem csupán állatLibaoles a Hungeritnél. A cég az állatvédők feketelistáján maradt. i
