Tolnai Népújság, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-09-07 / 36. szám

2008. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP 2 KÖZÉLET | > *•* r’t» f I Az Országgyűlés őszi ülés­szakának első ülése. Gyur- csány Ferenc ismerteti programját, amelyre nyilván éles ellenzéki bírálatok érkeznek. A pártok álláspont­ja ismert: a Fidesz előre hozott választást szeretne, az SZDSZ szakértői kormányról tárgyalna, az MDF az ellen­zékkel egyeztetne. Az MSZP- nek nem lesz könnyű meg7 szerezni a parlamenti több­ségtámogatását. A Rendszerváltó Fórum vonulása az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének második évfordulóján. Bár hangsúlyozottan békés ren­dezvénytakarnak, mégsem zárható ki a rendbontás. Tavalyi vonulásuk éjszakába nyúló tüntetéssel végződött, deákkor nem volt balhé. A Corvin közből mennek a Kossuth térre. Zavargásesé­lyes nap még október 23., vagy annak előestéje. Elnököt választ az MDF. Kérdés, marad-e Dávid Ibolya, vagy kihívója, Almássy Kornél lesz a párt új elnöke. A demokrata fórumban sokáig nem volt más jelölt az elnökválasztá­son Dávid Ibolyán kívül. Ezúttal viszont Almássy Kornél személyében fiatal és ambiciózus jelölt jelentkezett be, ám a megyei szervezetek többsége az MDF mostani elnökét támogatja. December A költségvetés zárószavazá­sának első lehetséges napja. Politikailag talán a legfonto­sabb dátum, mert ha a parlament nem szavazza meg a jövő évi büdzsét, újabb kormányválság jöhet, és a miniszterelnök lemond­hat. Az MSZP-nek 194 szavazat kell a többséghez, jóformán egész ősszel ennek a megszerzéséről fognak tárgyalni, mindenekelőtt az SZDSZ-szel. poRtó:FAWass4jrDrrts - europressísafika Zsúfolt ősz a naptárban események Zavargásokra és kormánybukásra is van esély Négy halott Lövőnél egy vasúti átjáróban NÉGY ÉMBER MEGHALT, egy életveszélyesen megsérült egy vasúti balesetben Győr- Moson-Sopron megyében. Lövőnél egy szlovák rend­számú autó a piros jelzés ellenére hajtott a sínekre és a mozdony oldalába csapó­dott. Az autó utasai koreaiak voltak, a vonaton senki nem sérült meg. Halott csecsemőt találtak Mocsán HALOTT CSECSEMŐT TALÁLTAK egy emésztőgödörben szom­baton Mocsán, azt követően, hogy a komáromi kórház egy mocsai nőhöz riasztotta a rendőröket. A többgyere­kes, 33 éves nőt őrizetbe vették, és további vizsgála­tokra kórházba szállították. Tüntetők az előrehozott választásokért MINTEGY SZÁZ, a kormány távozását és új választás ki­írását követelő tüntető vo­nult a Nyugati és a Blaha Lujza térről, a Hősök teréről és az Oktogontól szombat délután, jelentős rendőri kí­séret mellett, a Vértanúk te­rére. A demonstrációt a Ma­gyar Nemzetért Mozgalom és a Rendszerváltók Orszá­gos Szövetsége szervezte. Bhutto özvegye az új pakisztáni elnök aszif ALI ZARDARi, a decem­berben meggyilkolt Benazir Bhutto özvegye nyerte a pa­kisztáni elnökválasztást. Pervez Musaraf utódját nagy többséggel választotta meg a pakisztáni képviselő­ház, a szenátus és a négy tartományi parlament tagjai. Államfővé választották Jövő héttől beindul a poli­tikai ősz, amelynek nyitá­nyát és talán legfonto­sabb témáját a Gyurcsány Ferenc által bejelentett cselekvési terv jelenti. Pártok közötti egyezteté­sek, demonstrációk és nagygyűlések, elnök- választás, parlamenti vi­ták - eseményekben nem lesz hiány ezúttal sem. Ambrus Vilmos Tanácskozó frakciók, kormány- párti és ellenzéki nagygyűlések. A parlamenti szezonkezdet előtt mindkét nagy párt frakció­ja megbeszéli országgyűlési stra­tégiáját Szinte bizonyos, hogy a Fidesz továbbra is kivonul Gyurcsány napirend előtti felszó­lalásairól, és minden lehetséges alkalommal támadni fogja a ki­sebbségi kormányt vezető mi­niszterelnököt. Az MSZP ener­giája nagyobb részét arra kell hogy fordítsa: legyen meg a tör­vények, mindenekelőtt a költség- vetés és az adótörvény támogatá­sa, de például az sem lehet mel­lékes számukra, hogy ne szavaz­zák le interpellációkra válaszoló minisztereiket. Gyurcsány le­mondása vagy maradása pedig egész ősszel napirenden marad­hat, különösen, ha az SZDSZ markánsan a kormányfő szemé­lye elleni álláspontot képviseli. Nem lesz hiány demonstrá­ciókban és nagygyűlésekben sem. Az egykori Kossuth téri cso­portok már-már hagyományos demonstrációja biztosra vehető, mint ahogy a szélsőségesek sem hagyják szó nélkül az olyan al­kalmakat, mint a tévéostrom év­fordulója vagy október 23. Nagygyűléssel ezúttal a kor­mány is készülődik. Gyurcsány még nyáron hirdette meg az erő­szak és a kirekesztés elleni char­táját. A rendezvény jó alkalom a kormánypárti szimpatizánsok egybentartására, megerősítésé­re is. A Fidesz október 23-i nagy­gyűlése biztosra vehető. Orbán Viktor október 23-án idén is felszólalhat a fővárosban Fodor: a választás nem Gyurcsány vagy Orbán, hanem szakértői kormány Ma Magyarország politikai patt­helyzetben van, amelyből a szakértői kormány jelentheti a kiutat - mondta Fodor Gábor li­berális pártelnök Kecskeméten. A szabad demokraták elnöke úgy véli, az SZDSZ választási le­hetőséget kínál az ország és a parlament számára. „Világossá kívánjuk tenni, hogy a liberális választás nem Gyurcsány Fe­renc, nem Orbán Viktor, hanem egy olyan felelős kormányzás ki­alakítása, amelyet szakértői kor­mánynak nevezünk” - mondta. Fodor Gábor hangsúlyozta: egy ilyen kormány meghatáro­zott céllal, meghatározott időre jön létre. „A meghatározott idő a következő választások, termé­szetesen a meghatározott cél a költségvetési egyensúly megtar­tása és az ország gazdasági növe­kedése feltételeinek a megterem­tése” - tette hozzá. Beszámolt ar­ról is, hogy kezdeményezte a töb­bi politikai pártnál, találkozza­nak és beszéljenek a kialakult helyzetről, illetve a szakértői kor­mányzás lehetőségéről. Arról, hogy Gyurcsány Ferenc programját miért utasították el, annyit mondott: a javaslattal tar­talmi és bizalmi problémák is vannak, illetve a program arról nem szól, hogy az állami szerep- vállalás túlsúlyával mit kíván kezdeni Magyarország. „Az ország jelenlegi helyzeté­ben széles körű politikai köz- megegyezést kell kialakítani. Helyre kell állítani a közbizal­mat a politika és a kormányzás iránt - fejtette ki Fodor -, csak utána lehet az előre hozott vá­lasztásokról beszélni." Eörsi: demokráciában nincs szakértői kormány EÖRSI mátyás szerint demok­ráciában nem létezik szakértői kormány. Az SZDSZ ország- gyűlési képviselője - aki nem vett részt a párt ügyvivői ülésén - úgy fogalmazott: minden pártnak a politika tartalmáról kell vitát folytatnia, arról kell tárgyalni, milyen javaslatok vannak az ország előtt álló gaz­dasági és szociális kihívásokra. A képviselő szerint senkit nem érdekel, hogy a pártok egy­máson milyen fogást keresnek, milyen fogással akarnak hata­lomra kerülni. Az őszi politikai naptár további lapjai szeptember 8.: az MSZP frak­ciójának első ülése a parla­ment őszi ülésszaka előtt Napi­rendje a Gyurcsány-féle cselek­vési terv és a szabad demokra­tákkal folytatandó tárgyalás. szeptember 12.: a Fidesz frakcióelnöksége ülésezik, a legfontosabb politikai és törvényhozási kérdésekkel foglalkoznak. szeptember 20.: a Magyar Charta demonstrációja. Gyur­csány Ferenc a júliusi meleg- felvonulást ért támadás után hirdette meg a demonstrációt. Még nem tudni, lesz-e ellen­demonstráció, várhatóé rend­bontás. szeptember 30.: a költségve­tés benyújtásának határideje. október 23.: nemzeti ünnep megemlékezésekkel, várha­tóan az ilyenkor szokásos Fidesz-nagygyűléssel november 4.: az 1956-os for­radalom leverésének évfor­dulója. Volt már példa arra, hogy ezen a napon is balhéz­ni próbáltak a szélsőségesek. NOVEMBER KÖZEPE, MÁSODIK fele: népszavazás lehet a több-biztosítós egészségügyi rendszerről. A referendum fel­tétele, hogy az Alkotmánybíró­ság szabad utat adjon a kez­deményezésnek, majd a nép­szavazást kiírja az államfő. Demokratikus összefogás a kirekesztés és az erőszak ellen szövetség Közéleti személyiségek jelenlétében megalakult a Magyar Demokratikus Charta A társadalmi kirekesztés elleni fellépés jegyében tegnap megala­kult a Magyar Demokratikus Charta Budapesten. A felhívás szerint a kirekesztés járvány­ként terjed, egyes csoportok újra meg újra elvitatják a kisebbség­hez tartozóktól, a másként gon­dolkodóktól, hogy egyenrangú polgárokként a nemzet tagjai le­hessenek. A charta újjáalakítá­sával az alapítók tiltakoznak az erőszak és a rasszizmus ellen, hogy „együttes erővel megvéd- hessék a magyarok szabadságát, a fiatal magyar demokráciát”. Az eseményen részt vett a charta kezdeményezője, Gyur­csány Ferenc, de nem szólalt fel. A kormányfő mellett száznál is több közéleti szereplő, értelmisé­gi, valamint néhány politikus és tucatnyi újságíró volt jelen. Vitányi Iván szocialista politi­kus elmondta: a rendszerválto­zás óta eltelt 18 évben most a leg­nagyobb a veszély, hiszen a radi­kális szélsőjobb katonai egyenru­hában masírozik, és egyre több a fegyveres, bombás atrocitás. A politikus beszéde után több jelen­lévő is elmondta, hogy miért írta alá a chartát. Mizsei Béla, aki 1945-ben és 1990-ben is volt kis­gazda képviselő úgy vélte, „a Ma- | gyár Gárda akciói termékeny ta- g lajra találtak Magyarországon, 1 mert nagyon sokan viszolyognak J a cigányságtól a magatartásuk x miatt”. Szerinte a megoldás az, Vitányi Iván mindenkit összefogásra szólított fel, Gyurcsány hallgatott hogy a romákat „ki kell művel­ni”. Mizsei Béla arra kérte a ci­gányság vezetőit, hogy „kicsit re- gulázzák meg őket, talán akkor változtatnak a magatartásukon”. Erre válaszolva Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnö­ke közölte: „megregulázom ma­gam, és rendkívül visszafogott le­szek a magyar politikusokkal és értelmiségiekkel szemben”. Sze­rinte a magyarországi romák a második vüágháború óta most élik történetük legdrámaibb korszakát A felhívást aláírta, de nem volt jelen Göncz Árpád volt államfő, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor metodista lelkész. A char­ta első nagygyűlése szeptember 20-án lesz. ■ Németh Márk Tojászápor után született kezdeményezés a magyar charta megalakításá­nak napját a kormányfő július 6-án, a melegfelvonulást ért, tojászáporral fűszerezett szélső­jobboldali támadás után egy nappal szeptember 6-ára hirdet­te meg. A kezdeményezés Gyurcsánytól való visszavétele, a kvázi elhatárolódás érdekében gondolták fölvenni nevükbe a Demokratikus jelzőt, és felhívá­sukban is kifejteni, hogy ez nem új mozgalom, hanem az 1991 őszén, főként az akkori MDF és SZDSZ között kirobbant média­háború idején alapított Demok­ratikus Charta újjáalakítása. 4 <

Next

/
Thumbnails
Contents