Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-30 / 203. szám

V 2008. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG BULVÁR - HIRDETÉS Újabb aranyhasú majom született egyhazai állatkertben Újra kismajom született a bu­dapesti állatkert aranyhasú mangábé családjában. Ez a ha­todik kölyök, amely a kifutó­ban hancúrozik - mondta el Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője. Az esemény és a magyar állatkert sikeres szaporítóprogramja azért megy szenzációszámba, mert a Nyugat-Afrikában őshonos aranyhasú mangábé ve­szélyeztetett állatfaj. Az egész világon csak kilenc állatkertben találkozhatnak ve­le a látogatók. Kevesebb helyen tehát, mint a közismerten ritka óriáspanda. Ráadásul a jelek szerint Budapesten szaporod­nak a legjobban. ■ Az aranyhasú man­gábé Budapesten szaporodik a legjobban. Helga, a tizenhét éves anya­állat már eddig is sok kölyök- nek adott életet, sőt ő maga is nálunk látta meg a napvilágot. Az aranyhasú mangábét a kihalás veszélye fenyegeti. Csak a Kongói Demokratikus Köztársaság területén lévő sű­rű erdőségekben él. A kölykök hat hónapos vemhesség után jönnek világra, és négy-öt éve­sen lesznek ivarérettek. Állatkerti körülmények kö­zött lényegesen tovább élnek, mint a természetben, akár a harminc esztendőt is meg­érhetik. ■ R. V. Filmet készített Bachról varnus Xaver A zeneszerző életének minden helyszínén forgattak Kilencrészes sorozatot forga­tott Johann Sebastian Bach éle­téről Varnus Xaver. Az ml-en szeptember másodikától látha­tó produkció készítői az eise- nachi szülőháztól pályájának utolsó állomásáig, a lipcsei Ta­más-templomig keresték fel a zeneszerző életének fontosabb helyszíneit. „Amióta gyermekkoromban kapcsolatba kerültem a zené­vel, azóta úgy gondolom, hogy Johann Sebastian Bach zseni - mondta Varnus Xaver. - Ami az irodalomban Shakespeare, az a zenében Bach. Én már ed­dig is, koncertjeim során igye- | keztem kóbor prófétája lenni a I zeneszerzőnek, ezzel a sorozat- Varnus Xaver eddigi koncertjein is igyekezett Bach prófétája lenni tál azonban méltó emléket állít­hattam számára, amivel egy ál­mom is valóra vált. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, és a munka minden percét él­veztem.” Varnus Xaver leginkább azt tartja meglepőnek, hogy mi­lyen körülmények között szüle­tett meg Bach páratlan életmű­ve. A kisfilmekből ugyanis ki­derül: a komponista hat gyer­meket nevelt fel. Névjegy VARNUS XAVER 1964-ben szüle­tett Budapesten. pályája: Budapesten Kistétényi Melindánál és Lehotka Gábornál tanult, majd Párizsban a Notre-Dame orgonistájának növendéke lett; rajta kívül a lipcsei kon­zervatórium professzora, Lorenz Stolzenbach volt a mestere. 1977 óta koncertezik, eddig csaknem háromezer hangversenyt adott. 2007 elején a Sony BMC által kiadott cd-je négyszeres plati- naleme: lett. Johann Sebastian Bach életéről forgatott filmet Varnus Xaver. Ebből az is kiderült, a zene­szerzőnek volt magyar felmenője is. Fábos Erika Ahhoz, hogy ezt megtehes­se, egy iskola pedellusa és egy templom karnagya volt, így jobbára éjszakánként volt ide­je komponálni. Életművének csak a harmada maradt fenn, de arról is azt mondják, meg­ismételhetetlenül gazdag. „A legérdekesebb szerintem az lesz, hogy bemutatjuk Bach családfáját. Tudósok kimutat­ták: a világhírű zeneszerző szépapja magyar volt. Pozsony­ban molnárként dolgozott, de maga is muzsikált, hárfán ját­szott. Bach családjában a zene évszázadokon keresztül jelen volt, olyannyira, hogy Német­országban a név már-már a muzsikus szinonimájává vált. Egy dokumentum szerint ami­kor egy fejedelem udvari mu­zsikust keresett magának, azt írta: Bachot keres. Czeizel End­re genetikussal is beszélgettem erről, valóban genetikai csodá­nak tartom, hogy egy család­ban, ahol generációkon keresz­tül sok-sok átlagos képességű zenész van, hogy születik egy­szer csak egy zseni” - tette hozzá Varnus Xaver. Az eredeti helyszíneken for­gatott filmben olyan muzsiku­sok szólaltatják meg a zene­szerző műveit, mint Helmuth Rilling,a „Beszélgetős kon­cert” program kialakítója, Vásáry Tamás, Millenniumi Kölcsey-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Tamás-templom világhírű fiúkórusa. Gyaloglás az életért: hírességek is felvonulnak kovács Kati, Pécsi Ildikó, Tóth Vera és még sok is­mert nő vonul fel a korábbi hagyományokat követve szeptemberl3-án a Városli­getben. Az emlőrák elleni harcra hívják fel a figyel­met, amely a nők leggyako­ribb daganatos megbetege­dése. Ha időben felfedezik, gyógyítható. Csodás mozaikos épületet találtak a régészek Aquincum polgárvárosából utoljára több mint száz éve került elő hasonló mozai­kos épület, mint most. A területen sűrű a római kori beépítettség. Az egyik teremben egy színes moza­ikpadló részleteire buk­kantak. Kiállítások a Magyar Fotográfia Napján tegnap volt a Magyar Foto­gráfia Napja. Idén három ország több mint hatvan te­lepülésén várják kiállítá­sokkal és szakmai rendez­vényekkel a fotográfusokat és az érdeklődőket. A fővárosban szeptember 17-ig látható a Magyar Fo­tóművészeti Alkotócsopor­tok Országos Szövetsége XXV. Szalon című tárlata a Magyar Művelődési Inté­zetben. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Seite des Verbandes der Deutschen f Bp Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau Hírek, közlemények a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége házatájáról AUSZEICHNUNG: FÜR DAS UNGARNDEUTSCHTUM IN DER TOLNAU - A TOLNA MEGYEI NÉMETSÉGÉRT NÍVÓDÍJ Der Verband der Deutschen Min­derheitenselbstverwaltungen der Tolnau hat,geleitet von der Absicht, die Bürger, die sich im Dienst für das Deutschtum im Komitat Tolnau herausragende Verdienste erworben haben, einer angemessenen Aner­kennung teilhaben zu lassen, sowie ihre Person und Arbeit als beispielhaft für die Gegenwart und die Zukunft hinzustellen und damit zu würdigen, den Niveaupreis „Für das Ungarn­deutschtum in der Tolnau” geschaffen. Der Verband der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau verleiht den Niveau­preis des Jahres 2008 an: Frau Margaretha Krász und an Herrn Daniel Krähling KRÄHLING DÁNIEL: „Hatalmas termetű és humorú ember, akivel atyai kapcsolat­ban álltam” vallotta róla egyik fiatal lelkész munkatársa. Mé­lyen zengő hangja, amely erősí­tő nélkül is betölti a templomot, nagy műveltségről tanúskodó prédikációi, amelyeket egyaránt élvez az iskolázottabb és a ke­vésbé művelt hívő is, mindig ka­tarzisra késztetnek, mindig utalnak a mai helyzetekre, fel­mutatják a választás lehetősé­geit és a jóra irányítanak. Számtalan helyzetben ismerjük: Krähling Dániel autót vezet az időseket szállítva a templomba, utolsó útjukra kí­séri az életükben nem hívőket, de halálukban mégiscsak az Is­tenhez megtérőket, énekkarban énekel, hittant oktat, rádióban, televízióban szerepel, társadal­mi eseményeken szentel meg műalkotásokat, intézményeket. Járja a szórványt, a pár hívős kis­településeket, kirándul a kon­firmandusokkal. Édesapja a németajkú paraszt­ivadék, a népes gyönki gyüle­kezet, majd 1962-től a bonyhá­di egyházközség lelkipásztora volt. 1946-ban született fia a pé­csi gyülekezetnél kezdte szol­gálatát, ám édesapja korai halá­la után Bonyhádon lett előbb helyettes, majd megválasztott lelkész. Tekintélye, ismertsége, társadalmi kapcsolatai a rend­szerváltás első önkormányzati képviselő-testületében is helyet biztosítottak számára. 1992- 2006-ig a Tolna-Baranya Evan­gélikus Egyházmegye espere­se, a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium Igazgató tanácsá­nak elnöke. Tolna Megyei Ön- kormányzata 1998-ban Be- zerédj-díjjal, Bonyhád város 2000-ben Perczel-díjjal ismerte el tevékenységét. Külön vonulat életművében a hazai németségért való önfelál­dozó, folyamatos munkássága. Az 1990-es évek kezdete óta a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának „Wort zum Sonntag” című műso­rának állandó szereplője, a Bonyhádi Német Kisebbségi Ön- kormányzatnak 1994-es megala­kulása óta annak képviselője, ami a helyi németség iránta ér­zett tiszteletét és bizalmát jelzi. A Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium német nyelvű szép­kiejtési versenyének iniciátora és lelkes támogatója, immár több mint egy évtizede. Amikor 1970-ben Bonyhádra ke­rült, még minden vasárnap tar­tott német istentiszteletet, német bibliaórát és német imaórát. Az akkori 60-70 évesek mára már kihaltak, a látogatottság csök­kent, de így is minden harmadik vasárnap a szertartás németül vagy két nyelven zajlik. Sokan örülnek ennek a kisebb telepü­léseken pl.: Hidason, vagy Bátapátiban is. Különös hangsú­lya van a lelkigondozásban, a családi eseményeken, esküvőn, keresztelőn, temetésen, ahol igény szerint németül szól a csa­ládhoz, főképp, ha német meghí­vottak is vannak. A nagy klasszikus műveltségű lelkész munkásságát a német ki­sebbséggel kapcsolatosan Vö­rösmarty Mihály örökbecsű sza­vaival jellemezhetjük: „Csak az a közösség teremti meg magát és jelenét, amelynek gondja van a múltra.” KRÁSZ LŐRINCNÉ: 1968-tól 1975-ig a nagymányoki községi tanácson dolgozott. 1975-től a 2004. évi nyugdíjazá­sáig a nagymányoki általános is­kola pedagógusa. Német-bioló­gia szakos nevelőként elsősor­ban az általános iskola német nemzetiségi nyelv oktatásában vett részt. Szakmai tudása, a nemzetiség hagyományainak mélyreható ismerete alapján az intézmény német munkaközös­ségének vezetőjeként dolgozott. Tanítványai sok megyei és orszá­gos német nemzetiségi és egyéb tanulmányi versenyen sikerrel szerepeltek. Rengeteget tett Nagymányok németországi test­vérkapcsolatainak kialakításá­ban, ápolásában. Kezdeményezte és nevéhez fű­ződik a kéttannyelvű oktatás be­vezetése Nagymányokon. Szak­mai elismertségét jelzi, hogy hosszabb ideig megyei német szaktanácsadóként is dolgozott. Munkája során mindig nagy fi­gyelmet fordított a fiatalabb kol­légák segítésére. Jó néhány pá­lyakezdő fiatal nemzetiségi té­májú gyűjtő- és kutatómunkáját segítette és irányította. Számos német nyelvtanfolyamot vezetett a településen, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt lehetősé­get kaphattak a nyelvvizsgákra történő felkészülésre. A helyi nemzetiségi hagyomá­nyok ápolásában, gyűjtésében nagy érdemei vannak. Össze­gyűjtötte a kismányoki lakoda­lom és a búcsú szokásait. Ezen munkákat használta fel a „Glück Auf’ Német Nemzetiségi Hagyo­mányőrző Egyesület a népszoká­sokat bemutató zenés-énekes- táncos produkciók színpadra ál­lításához. A helyi német kisebb­ségi önkormányzat munkájában annak tagjaként is hosszabb ide­ig tevékenykedett. Nyugdíjasként ma is aktív tag­ja a Nagymányoki Német Nem­zetiségi Hagyományőrző Egye­sületnek. Most állítják színpad­ra a kismányoki evangélikus ke­resztelő szokásait feldolgozó gyűjtését. A település határain messze túl­mutató német nemzetiségi munkásságáért és ezirányú életműve elismeréseként része­sül a Tolna Megyei Németségért Nívódíjban. PROGRAMMVORSCHAU: A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége második alkalommal rendezi meg a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Gálaműsort! A rendezvény időpontja: 2008. AUGUSZTUS 31. (vasárnap) 16.30 óra. A rendezvény helyszíne: Szekszárd, Babits Mihály Kultúrcentrum Színházterme. A BELEPES DÍJTALAN ! k t k I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents