Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-26 / 199. szám

5 2008. AUGUSZTUS 26., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP Tolmácsnak jött, végleg maradt életút Egy embernek úgy 20 ezer napja van az életben, nem mindegy, mire használja Szakképesítést és munkát ad a Péró lakóinak a program Szlazas Witold, a len­gyel, közel harminc éve él a családjával Pak­son. Magyarországi éle­tének története össze­forrt a paksi atomerőmű építésével. Mára pedig ő egy híd a két ország között, ahogy szokta mondani. Mauthner Ilona Legalább tíz éve ismerjük egy­mást, de se a nevét nem tudom hibátlanul kimondani, sem első­re megérteni, amit mond. így az­tán egyszerűen csak Witinek szólítom, ami egyébként magya­rul Pityut jelent.- Hogyan került Paksra?- Közel harminc éve kerestek meg azzal, hogy lennék-e tol­mács a paksi atomerőművet épí­tő lengyel munkásoknál. Kezdet­ben négyen voltunk tolmácsok, egy házaspár, akik pár hónap után abbahagyták a munkát és egy fiatalember, aki viszont a ö vodkát jobban szerette, mint a | munkáját. Fél év után azt vettem | észre, egyedül maradtam. Nem- | csak a munka volt sok, de az em-1 berekkel is tudni kellett bármi. A ! különböző tájegységekről érke­zett lengyel munkásoknak egy­mással is sok bajuk volt. Gyako­ri volt a balhé, szinte minden éj­szaka kihívták a környékbeli la­kók a rendőrséget. Akkor talál­tam ki, hogy le kell kötni őket, különben baj lesz. Több lengyel klubot is alakítottam, Zakopanéi, varsói, krakkói, stb. így estén­ként az emeletes házak alagso­rában gyűltek össze a munká­sok, és ott tombolták ki magu­kat. Kirándulni mentünk Sze­gedre, Debrecenbe, Kecskemét­re, Budapestre, lengyel filmeket vetítettünk, klubfoglalkozásokat szerveztünk, és helyre állt a rend. Végre több időm jutott a magyar nyelven elkészített ter­vek lefordítására is.- Miért pont a lengyeleket hívták meg a magyar atomerő­mű építéséhez?- Az egész szocialista tábor­ban a legjobb hegesztők a gdans­ki hajógyárban voltak. Onnan jöttek a legtöbben, hiszen itt há­romszor annyi fizetést kaptak, mint otthon. Szlazas Witold paksi otthonában. Még ma is bejár a paksi atomerőműbe, legutóbb egy lengyel diákokból álló csoportnak tolmácsolt- Honnan tudott magyarul?- Furcsa kötődésem van Ma­gyarországhoz. Édesapám a Ja­gelló Egyetem professzora volt, amikor kitört a világháború, és behívták katonának. A háború alatt Szolnokra vezényelték, és itt ismerkedett meg az édes­anyámmal, Kovács Zsófiával. 1944-ben költöztek együtt Krak­kóba, anyám nem beszélte a len­gyelt, apám alig tudta a magyart, de ennek ellenére megértették egymást, három fiúgyermekük született. Én vagyok a legidő­sebb. Hatéves voltam, amikor az édesanyám meghalt.- Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy megtanulja a magyart?- Igen, bár később voltak gond­jaim. Anyám halála után nem na­gyon beszéltünk magyarul, majd elvégeztem a főiskolát, matemati­ka-fizika szakos tanár lettem, és tanítottam. Még kitüntetést is kaptam a lengyel oktatási minisz­tériumtól a jó munkámért. Ebben az időben kerestek meg azzal, hogy lennék-e tolmács a paksi atomerőművet építő lengyel munkásoknál. Közel tízezer len­gyel érkezett akkor Paksra.- Hogyan ismerte meg a fele­ségét, Erzsébetet?- Egy gyönyörű, fekete hajú, igazi szépség volt a paksi igazga­tó titkárnője, akivel napi kapcso­latom volt, hiszen mindig alá kel­lett valamit íratni a főnökével, és sokszor voltam rászorulva a jóin­dulatára is. Hálából mindig apró ajándékokkal kedveskedtem ne­ki, majd elvettem feleségül- Ma is gyönyörű szép asszony, a 24 éves Kinga lányom édesanyja.- Kinga beszél lengyelül?- Amikor óvodás volt, nagyon jól beszélte az apanyelvét. Az ál­talános iskola alsó tagozatában, az egyik szülői értekezleten azt mondta nekem a tanára, hogy Kinga nagyon okos kislány, kivá­ló matematikából, fizikából, de borzalmas magyarból. Akkor el­kezdtünk több figyelmet fordíta­ni ennek a hiányosságnak a ki­küszöbölésére, és háttérbe szo­rult a lengyel. Mára egy lengye­lül nagyon jól értő hölgy lett, aki fél megszólalni, mert a kiejtése nem tökéletes. Ha szükség van rá, legyőzi a félelmét, annál is inkább, mert a lányom kiválóan beszél angolul és olaszul is. Bu­dapesten, egy vendéglátóipari cégnél dolgozik. A családommal egyébként gyakran utaztunk Lengyelországba, ma is élnek ott rokonaim.- Az erőmű felépülése után is­mét meg kellett találnia a helyét - Kerestem a helyem, és a lengyel mezőgazdasági gépek forgalmazásában találtam ma­gamnak feladatot. Azóta is eb­ben munkálkodom, így gyak­ran utazom Lengyelországba. Fantasztikus érzés, hogy mára már nincs határ. Nagyon sok gazdálkodónak segítettem, és segítek abban, hogy a búzáját, kukoricáját, dinnyéjét a lengyel piacon értékesíteni tudja. Ezért Névjegy szlazas witold 60 éves, Krakkóban született, itt sze­rezte a tanári diplomáját ma­tematika-fizika szakon, a Ja­gelló Egyetemen. Egy általa alapított lengyel-magyar cég ügyvezető igazgatója Pakson. nős, egy lánya van, Kinga, aki 24 éves. sosem kaptam, és nem is kér­tem pénzt.- A felesége, Erzsébet hogyan viseli, hogy szinte állandóan úton van?- Nekem a család és a munka az első. Egy embernek átlagosan úgy 20-25 ezer napja van az élet­ben, nem mindegy hogyan és mi­re használja ezt fel. Nekem nem a pénz számít, hanem az emberi kapcsolatok, szeretek segíteni, ad­ni, amennyit tudok. A feleségem jól ismer, remélem, nem bánta meg, hogy mellettem kötött ki. váralja Szeptember elsején in­dul a Péró elnevezésű szegényte­lep felszámolási programjának újabb fázisa, amelyben 11 nő szerezheti meg a szakképzett ta­karító képesítést - mondta el la­punknak Filczinger Ágnes pol­gármester. Az önkormányzat a romatelep felszámolására nyert korábban 54 millió forintot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályá­zatán, amelynek a lakhatási kö­rülmények javítása mellett célja a résztvevők képzése is. A mate­matikai és ábrázoló geometriai felzárkóztatás után tíz férfi tíz hónapig falazó-kőműves, illetve vakoló-kőműves OKJ-s bizonyít­ványt nyújtó tanfolyamon vesz részt. A gyakorlati képzésük meg­kezdődött, ez alatt közintézmé­nyeket, illetve a Péróból áttelepü­lők számára megvásárolandó házakat újítják fel. - Már két ház felújítását megkezdték - tette hozzá a polgármester. ■ R. T. Ha kell, bővítik a szelektív hulladékgyűjtést szekszárd A múlt héten még nem szállították el az Alisca ut­ca 7. számú társasház, pontosab­ban a trafóház melletti szelektív gyűjtőből a hulladékot, panaszol­ta olvasónk Pánczél Károlyné. Mint elmondta, megértik hogy a családi házas övezetből is oda hordják a papírt, üveget és a mű­anyag flakonokat. Annak azon­ban nem örülnek, hogy nem­csak a szelektív gyűjtő, hanem esetenként a saját 1100 literes konténerük környékét is ellepi a szemét. Amíg fér, addig ugyanis abba dobálják bele a külön gyűj­tött hulladékot, ha megtelt a sze­lektív gyűjtő. Kijelölt útvonalon és időben gyűjtik be a szelektív hulladé­kot, válaszolta kérdésünkre Artim Andrásné, a szolgáltató Alisca Terra Kft. igazgatója. A konkrét esetnek utánanéznek. Annak azonban örülnek, tette hozzá, hogy a lakosság egyre in­kább szelektíven gyűjti a hulla­dékot. Már van, ahova második gyűjtőt helyeztek ki. A panaszolt esetben is megvizsgálják ennek lehetőségét. ■ 1.1. Gazdag a kínálat, de drága a tankönyv iskolatáska Sok múlik azon, hogy a tanárok milyen tankönyvet választanak Tavaly tizenöt százalékkal, idén újabb tíz-húsz százalékkal emel­kedett a tankönyvek ára. A me­gyében az a gyakorlat, hogy a tan­könyveket még februárban meg­rendelik a szaktanárok, melyeket a forgalmazó augusztus utolsó napjaiban juttat el az iskolákhoz. A kínálat gazdag, az árak nagy el­téréseket mutatnak. Sok múlik azon, hogy a szaktanár melyik ki­adóhoz ragaszkodik. A megye egyik legnagyobb tankönyvforgal­mazója a szekszárdi Tankönyv- Ker Bt., ügyvezetője Balogh Ist­ván. Ők negyven iskolával állnak kapcsolatban, tízezer tankönyv­csomagot állítanak össze ezekben a napokban. A nyelvkönyvek, ü­letve a szakkönyvek a legdrágáb­bak, hiszen ezekből viszonylag keveset kémek az iskolák. Egyre nagyobb az érdeklődés a használt könyvek iránt is. Szekszárdon, a Mészáros Lázár utcai könyvboltban minden nap 8 és 16 óra között lehet vásárol­ni régi és új könyveket, ugyanitt átveszik a használt tankönyve­ket is - mondta Balogh István. Az idén a támogatásra szorulók ingyen kapják a tankönyvet. Aki támogatást kérhet: három vagy több gyermeket nevel, egyedül­álló, tartósan fogyatékos, beteg gyermeknél, illetve szociálisan rászorult. Aki nem tartozik egyik kategóriába sem, annak a teljes összeget kell kifizetnie, fej­kvótás támogatás már nem jár. Botos Hona, a szekszárdi Ba­bits Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese elmondta, a tanulók 25 százaléka jogosult in­Általános iskolás osztályok és a tankönyvárak 1. osztály 12 015 Ft 2. osztály 11 795 Ft 3. osztály 13 840 Ft 4.osztály 13 980 Ft 5 osztály 20 075 Ft 6. osztály 19 160 Ft 7. osztály 21195 Ft 8. osztály 21 825 Ft ISKOLÁNKÉNT NÉMILEG VÁLTOZHATNAK AZ ÁRAK 1 ORRÁS: TANKÖNYV KÉR RT, SZEKSZÁRD gyen tankönyvre. A többség elő­re megrendeli az új könyveket, egy szűk réteg pedig maga vásá­rolja meg. A gyerekek már meg­szokták, hogy az első tanítási na­pon jutnak hozzá a könyveikhez. Nem a világvége, hogy nincse­nek előre bekötve a könyvek, jut idő erre az első héten is - mond­ta az igazgatóhelyettes. A Szent László középiskolá­ban napi beosztással, osztályok­ra bontva vehetik át a könyveiket a diákok. Az előző év végén csek­ket kaptak a gyerekek, ezt kellett befizetni amiért most jogosultak a tankönyvekre. A helyzetet bo­nyolítja, hogy nyolcféle tankönyv nem érkezett meg időre. ■ M. I. A háza után a pénzét is elveszítheti az adós 4 fácánkert Elvileg visszakaphat­ja a pénzét Fritz József. Gyakorla­tilag a bíróság jogerős végzését meg kell várni, s az­tán kiderül, hogy a végrehajtás során gazdát cserélt házá­nak árából marad-e akkora összeg, hogy kártalanít­sák. így összegzi a tényeket Bozsár Kálmán végrehajtó. Mint korábban megírtuk, a fá­cánkerti férfi nem fizette rende­sen a házvásárlás részleteit, de - állítása szerint - a 2,5 milliós hi­telből körülbelül félmilliót törleszt- getett S most az érdekli: mi lesz azzal az összeggel. A végrehajtó szerint elvi akadálya nincs a befi­zetett összeg visszaigénylésének akkor sem, ha a hitelező bank idő­közben átadta a követelésbehaj­tást egy arra szako­sodott cégnek. Egyébként meg­lepően sok a felszá­molási és a végre­hajtási eljárás. Felszámolás cégek ellen indítható, végrehajtás min­denféle adós, magánszemély el­len is. Somogyi Ferenc felszá­molóbiztos adatai szerint Tolna megyében tavaly 174 felszámolá­si ügy indult A végrehajtások szá­ma ennél jóval több. Bozsár Kál­mánhoz évi 6-700 ügyirat kerül. Rajta kívül még öt végrehajtó dol­gozik a megyében. ■ W. G. ■ Sok a felszámo­lási és végrehaj­tási eljárás.

Next

/
Thumbnails
Contents