Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-24 / 34. szám
2008. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP OLIMPIA 2008 Bajban ismerni meg, ki az igazi barát kézilabda Az olimpia elején rapszodikusan játszó magyar lányok igazi csapatot alkottak Pigniczky Krisztinát nem kímélték a koreai védők. A magyar csapat nagyszerűen küzdött, de a hajrában nem bírta el a kettős emberhátrányt. Negyedik helyen végzett a magyar válogatott, miután a bronzmérkőzésen 33-28-ra kikapott a koreai válogatottól. Dénes Tamás Álomszerűén kezdődött a meccs, a hetedik percben 6-2-re vezetett a magyar válogatott. Ugyan az első gólt An Dzsung Hva lőtte, utána perceken keresztül csak a magyarok voltak a pályán. A koreai edző a hetedik percben időt kért, ezzel valamelyest sikerült rendezniük soraikat. Lőttek is rögtön két gólt (6-4), de még mindig azt mondtuk, mennyivel más ez a kezdés, mint a csoportmeccsek 0-6-ja. Akkor tíz perc alatt elment a meccs, most partiban voltunk. Persze sejtettük, hogy a neheze még hátravan. A koreaiak kiegyenlítettek, miután kétszer is belemenést fújtak a bírók a magyarok ellen. Gyorsan elfogyott az előny. All. percben már az ázsiaiak vezettek, Hajdú János időt kért, szokott nyugalmával, kulturált stílusában mondta: „semmi gond”. Ha ezt vesszük, tényleg nem volt, a magyar csapat tartotta a lépést, egy nála jobb csapattal. Sajnos az emberelőnyünkből a koreaiak lőttek gólt a félidő felénél, először a mérkőzés folyamán, két gólra elmentek. Aztán háromra. Sajnos ez a realitás. Szerencsére a lányok ezt nem akarták elfogadni, Ferling Bernadett góljával megint csak kettőre csökkent a hátrány. Hajdú János nagyot húzott Borbás Rita beállításával, a beállós két gólt is lőtt, majd aztán Ferling szétlőtte a felső sarkot, s megint a magyar csapatnál volt az előny. Sőt az újabb emberhátrány „jót tett" nekünk: az extázisbán játszó Ferling, s Hornyák Ágnes góljával növeltük az előnyt. A félidőt záró koreai hetesgól sem csökkentette meglepetéssel vegyes örömünket: az ezer sebből vérző magyar válogatott 15-13-ra megnyerte az első 30 percet. Sajnos a második félidő rosz- szul kezdődött, három perc alatt kiegyenlített a koreai csapat. Volt azonban tartás a magyarokban, Ferling és Kovacsicz egy-egy góljával megint kettővel vezettünk (17-15). A koreaiak két találata után a 37. percben Hornyák Ágnes a balszélről lőtt gólt. Akkor vezettünk utoljára. De még sokáig nyüt volt a mérkőzés, a következő majdnem húsz percben egyesével estek a gólok, igaz, mindig az ázsiaiak voltak előnyben. Közben Borbás Rita szenzációsan kézilabdázott, egymás után lőtte a beállós helyéről a gólokat. A találkozó kulcspillanata 53.55-nél jött el: az orosz bírók kettős emberhátrányba rendelték az egyébként is vesztésre álló magyar csapatot. Ezzel már nem sikerült megbirkózni: ebben a két percben elment a meccs. 33-27-re húztak el a koreaiak. Az utolsó percben Túl szigorúan ítéltek a végén a bírók hajdú János szövetségi kapitány: Jól játszottak a lányok, csak dicsérni tudom őket. Jól kezdtünk, aztán kicsit visszaestünk, de kijöttünk a hullámvölgyből. A végén az egyébként két kiváló orosz játékvezető talán kicsit tál szigorúan ítélt velünk szemben”. GÖRBICZ ANITA: „úgy érzem, hogy a bírók döntően befolyásolták a mérkőzést. Szép lett volna bronzzal befejezni, de az elődöntő jó teljesítmény ettől a csapattól. Sokat tanultunk az olimpián, például láttuk, hogy kevés, ha egy-egy meccsen csak egy-két ember nyújt kiemelkedőt”. FERLING BERNADETT: „én Úgy érzem, mindent megtettünk, emelt fővel búcsúztunk az olimpiától. De nagyon hiányzik az érem”. még a pádról sírva bejövő Tóth Tímea bevarrt egy hetest, ez lett a mérkőzés utolsó gólja. A magyar válogatott a negyedik helyen végzett - a torna egészét és a hátráltató körülményeket figyelembe véve, erején felül teljesítve. A bajban látszott, ki az igazi barát: a lányok példásan küzdöttek egymásért és a szurkolókért. Tavaly nem voltunk még szegények? értékelés Nehezen hihető, hogy csak a pénztelenség a magyar sport baja Bár ma még megszerezheti a remélt medáliát a vízipólócsapat, - az ellenkezőjére ne is gondoljunk - tény: a magyar küldöttség a már megszerzett aranyérmek számát tekintve csak egyszer, 1900-ben szerepelt gyengébben. Nem egy sportág, nem egy-két sportoló, nem néhány esélyes mondott csődöt. De mik vezettek ehhez a szerepléshez? A leggyakrabban elhangzó érv a pénztelenség. Ele- gánsabban fogalmazva: a sport alulfinanszírozottsága. Az állami sportirányítás szereplői azt állítják, minden pénz rendelkezésére állt. A felelős miniszter, Gyenesei István szerint „a versenysportban benn lévő pénznek 10-15 százaléka az állami forrás, tehát ilyen szempontból nem meghatározó az állam szerepe. Lehetne több, akárcsak az oktatásban vagy a kultúrában, de nem jutott rá több. Reálértéken számolva a sportszövetségeknek adott éves támogatás Sydneytől Pekingig 136 százalékkal emelkedett. Abszolút értékben ez 2000-ben 1,164 milliárd, 2004-ben 1,669 milliárd, idén pedig 2,531 milliárd forint volt. Ugyanilyen háttérrel, néhány hónappal ezelőtt Európa- vagy világbajnokságon jól szerepeltek azok a sportágak, amelyek itt dobogó közelébe sem tudtak kerülni. Ennek nem a nyolc-tíz éve tartó, a szükségesnél alacsonyabb támogatás az oka." Ugyanakkor a MOB és néhány szakszövetség vezetői úgy gondolják, az utóbbi évek központi (sport)politikájának tulajdonítható a mostani csalódás. Kovács Tamás, az olimpiai bizottság igazgatója keményen fogalmazott a Magyar Rádiónak adott interjújában: „a MOB nem több egy utazási irodánál, amelynek feladata a kiutaztatás az olimpiára. Rossz a sporttörvény, míg az ötpárti támogatást élvező nemzeti sportstratégia mögött nincs pénz, ezért semmit sem ér.” Hozzátette, a magyar sportélet szereplői tisztában voltak azzal, hogy a tehetséges versenyzői és edzői gárda csak egy adott pontig lesz képes tolni a szekeret, és előbb-utóbb bekövetkezik a hidegzuhany. Megemlítette a miniszterelnök felelősségét, akinek a döntése nyomán szűnt meg a magyar sportirányítás, amelyet először sporthivatalra, majd szakállamtitkárságra fokoztak le. Schmitt Pál, a MOB elnöke is úgy látta, a magyar sport már évek óta erején felül teljesít. A pénzügyi helyzettel kapcsolatban leginkább azt nehezményezte, hogy annak ellenére, hogy a kormány a költség- vetés egy százalékát tervezte a sportra fordítani, ennek mindössze húsz százaléka realizálódott. Citálta, hogy a sportból több folyik be az államkasszába, mint amennyit a sport kivesz belőle. Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnöke, szocialista politi■ A sportból több folyik be az államkasszába, mint amennyit a sport kivesz. Cseh László szerezte a legtöbb érmet: hármat. A 200 m pillangón szerzett ezüsttel magát is meglepte. kus is úgy véli, több pénzt kellene kapnia a sportnak, noha szerinte a felkészülésre volt elégséges pénz. A kérdés persze, hogy ha több pénz kell, milyen forrásból teremthető elő. Közgazdászok és politikusok is úgy vélik, nem feltétlenül állami forrásból lehetne növelni a rendelkezésre álló ösz- szegeket - amiből következik, hogy az üzleti, a vállalkozói szférának kellene nagyobb szerepet vállalnia. Egyetértek, s ennek kapcsán még élesebben vetődik fel a kérdés: szükségünk van-e élsportra? Persze, hangozhat az evidens válasz, legalábbis azoké, akik most szurkolnak érte. Akiknek talán nehéz most megemészteni, hogy a magyar sport, amely Sydneyben és Athénben is nyolcnyolc aranyat, s összesen 17 érmet nyert, ettől messze elmaradt. Csak az a rossz érzésem van, hogy ugyanezek asszisztálnak a magyar társadalom teljes értékvesztéséhez és tévesztéséhez. Most üt vissza az (is), hogy nálunk nincs becsülete a teljesítménynek, percemberekből lesznek sztárok, ők kapják az elektronikus média figyelmét - s így aztán a szponzorokét is. Bevallom, én egyetlen faktor miatt vagyok kifejezetten szomorú az olimpiai szereplést látva. A rossz szereplést hivatásos szurkolóként meg tudtam emészteni, lehetnek gyengébb napok, hetek. De a motiválatlan, kedv nélküli teljesítményt nem. ■ Dénes Tamás HIRDETÉS „ A fokhagymás-tejfölös pizzalészfáia görögös füszerezésu jércemel! szeleteket helyeztünk, mozzatellaval gazdagon megszórtuk, uborkaszeleteket helyeztünk rá, majd sütés után triss tejtöllel megbolonditottuk, Akció időkifkímeti «LHH1. au$ 15 srepf. 14 www.donpepe.hu
