Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-21 / 195. szám
2008. AUGUSZTUS 21, CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 ALMANACH 2008 - ÉRTÉNY A korábbi évekhez képest idén több a pályázati siker Kifejezetten sikeresnek mondható az idei év az önkormányzat pályázatainak szempontjából. Például a községháza akadály- mentesítésére és nyílászáró cseréjére 1,7 millió forintot, számítógépre 650 ezer forintot nyert a község idén. A régi iskolaépület környékének parkosítására 1,5 milliós TEKI-támogatást kaptak. A művelődési házban vizesblokkot fognak kialakítani, amelyre 1,75 milliót nyertek a LEKI- pályázaton. Idén a falunap mellett romanapot is rendeztek. Utóbbi anyagi forrását szintén pályázati pénzből, félmilliós támogatásból teremtették elő. A falunapon használt két, nagy méretű sátrat ugyancsak központi forrásból vásárolták. Idén fejeződött be az eMagyaror- szág Pont kialakítása, amelyhez közel háromszázezer forint támogatást nyert el a község. Még nem biztos, de jó esély van rá, hogy az idősek napközi otthonának akadálymentesítésére is sikerül megszerezni mintegy 2,5 milliós támogatást. A környék egyik legszebb temploma az értényieké A faluban mindig is hithű katolikusok éltek. A községnek önálló plébániája a XVIII. század közepén lett. A mostani, barokk stílusú templomot 1749-ben kezdték építeni. A szentély 1753-ban készült el, akkortól miséznek az épületben. Az értényi templom védőszentje Szent Márton. Az épületet a múlt század hatvanas éveinek elején újították fel belülről. Nemrégiben kívülről tatarozták és a tetőt is felújították. Az értényi a környék egyik legszebb temploma. Nemrég újították fel kívülről Jó célra adták felajánlásaikat az elszármazottak A korábban Boda Sándorné, jelenleg Bati Tamásné elnökölte Értény Községért Közalapítványt elsősorban azért hozták létre, hogy össze tudják gyűjteni a faluból elszármazottak adományait. Mivel a községből nagyon sokan szakadtak el, közülük pedig sokan viselik szívükön egykori lakhelyük sorsát, az alapítvány számlájára is sok pénz, hozzávetőleg másfél millió forint gyűlt össze. Az összeget az ifjúsági ház mintegy hatmillió forintba kerülő kialakításának önrészeként használták fel. Az intézményt tavaly adták át, az eseményre meghívták az elszármazottakat is, hogy lássák, jó célra adták felajánlásaikat. HÍREK ,:v:..vXv.Ä5x«SSS»:* Máj Zoltán polgármester munkanapokon 8-tól 16 óráig fogadja az állampolgárokat. Fábián Péter körjegyző ügyfélfogadása kedden, szerdán és pénteken 8-tól 12 óráig tart. A polgármesteri hivatal munkanapokon 8-tól 12 óráig fogadja az ügyfeleket. Dr. Kakucs Sándor háziorvos rendelése hétfőn, kedden 8-tól 11 óráig, szerdán, csütörtökön 8-tól 10 óráig, pénteken 11-től 13.30-ig tart. Tempfli Ferenc falugazdász kedden 9-től 12-ig fogadja a gazdákat. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST STEINBACH ZSOLT IRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES ÉS KISS ALBERT KÉSZÍTETTE AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÉRTÉNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Az egykor virágzó település lakosainak nagy része ma hátrányos helyzetű munkanélküli. Előrébb jutni még a legtörekvőbbek számára sem egyszerű. Steinbach Zsolt- Nem a lakcímkártya teszi az értényi embert, hanem mindaz a kultúra, erkölcsiség, tudás, amit ebben a faluban szerzett meg. - így gondolja ezt Ékes László, elszármazott értényi pedagógus, újságíró, aki az idei falunap alkalmából az évszázadok emlékfáját adományozta szülőfalujának. Az emlékfa motívumai az „értényiség” összetevőit jelképezik, olyan értékeket, mint a hétköznapok hősiessége, a tudomány, a gazdag népi kultúra, a föld eltartó ereje. Más kérdés, hogy mennyit sikerül mindebből megőrizni. Érténynek története során volt kétezer-ötszáz lakosa is, most nem egészen nyolcszáz. Hajdan gimnázium működött itt, most általános iskola sincs. Az egykor virágzó település lakóinak igen nagy hányada ma hátrányos helyzetű munkanélküli. Ügy tűnhet, a falunak inkább múltja van, mint jövője. Az értényiek azonban nem feltétlenül gondolják így. Köztük Máj Zoltán polgármester sem, aki egyébként szintén elszármazott, de harminc év után, a rendszerváltást követően visz- szatért Érténybe. Ugyan esze ágában sem volt polgármesternek lenni, de ötletei voltak, mit lehetne másképpen csinálni. Aztán addig- addig unszolták, amíg elindult a választáson, és két éve ő a falu első embere. A település helyzetét persze ő sem látja rózsásnak. A legnagyobb gond a munkanélküliség. Jelentős számú, jobbára képzetlen roma kisebbség él a községben, ők még nehezebben jutnak munkához. Helyben gyakorlatilag nincs állás, aki dolgozni akar, az általában ingázásra kényszerül. De így Nem a lakcímkártya teszi az értényi embert. sem mindenki talál magának munkahelyet. Az önkormányzat pedig korlátozott lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy segíteni tudja a rászorulókat. Az intézmények fenntartása sokba kerül, erre az állami normatíva nem elég. Bár iskolát nem tart fenn a község, így is évente közel nyolcmillió forintot fizetnek az iskolatársulásba. A társulásokat egyébként a polgármester nem tartja jó iránynak. Ha pedig ezen törekvés nyomán felszámolnák a kistelepülések polgármesteri hivatalait is, az szerinte még küátástalanabb helyzetbe sodorná a hátrányos helyzetű embereket - Akad, aki még egy csekket sem tud kitölteni - magyarázta Máj Zoltán. - Helyben mindenkit ismerünk, de egy városi hivatalban ki követné nyomon az ügyes-bajos dolgaikat? Főleg, hogy sokaknak még Tamásiba beutazni sincs pénzük. Itt kétszázforintos gondok vannak - érzékeltette a helyzetet a polgármester. Vannak azonban biztató jelek is. Nemrég ért véget például az a képzés, amelyen az általános iskola 7-8. osztályát lehetett elvégezni. ÉrténybóT mintegy húszán vettek részt a tanfolyamon, és tettek sikeres vizsgát, dicsérettel. Vannak tehát, akik szeretnének feljebb jutni, de ez a legtörekvőbbeknek is nagyon nehéz. Máj Zoltán: „Sok minden elkészül még a hátralevő időben.” Jó a kapcsolata a cigány kisebbséggel is- sokan értik már a faluban, hogy mit szeretnék elérni, és ennek én örülök - magyarázta a polgármester.- A ciklus félidejében úgy látom, hogy ötven-hatvan százalékban megvalósultak az elképzeléseim. Sok dolog elkészült, mióta én vagyok a polgármester. Es úgy tűnik, sok minden elkészül még a hátralevő időben. Jó A kapcsolatom az idősebb értényiekkel és a helyi cigány kisebbséggel is. Támogatom őket, hiszen valószínűleg ők lesznek Értényben a jövő nemzedéke. Dupla annyi terményt tárolnának szövetkezés Előny a piacon, ha nem kell rögtön eladni a betakarított gabonát Öregdiák találkozó, négy osztállyal négy hajdani általános iskolai osztály öregdiákjai találkoztak nemrégiben Értényben. Az 1962-ben, ’63-ban, ’68-ban és ’72-ben végzettek közül hatvanan jöttek össze a művelődési házban. Értényben a hetvenes években szűnt meg az általános iskola. Az itteni gyerekek, mintegy nyolcvanan, Nagykónyi- ba, Tamásiba, Iregszemcsé- re és Törökkoppányba járnak iskolába. A lakosság kor szerinti megoszlása ■ 0-18 éves: 251 fő ■ 19-60 éves: 397 fő □ 61-120 éves: 138 fő Összesen: 786 fő Hollandoktól kapott támogatást a község az elmúlt időben Hollandiából többen is vásároltak házat a településen. Az egyik holland család közbenjárására öt ottani település polgármestere gyűjtést szervezett, amelynek eredményeként ezen a nyáron egy kamionnyi adomány érkezett Érténybe. Az ajándékok között voltak játékok és bútorok is, amelyeket az óvodában, a művelődési házban és a polgármesteri hivatalban használnak fel. Keresztfelújítás társadalmi munkában A településen több jó példa van arra, amikor a helyiek saját kezűleg is tesznek valamit falujukért. Legutóbb Ignácz László a budavári lakosok segítségével önszorgalomból felújította az egyik keresztet A köztéri szobrot lemosták, lefestették, hogy ismét a régi formájában díszítse a falut. Idén a falunappal együtt romanapot is rendeztek a községben. Ekkor avatták fel az Ékes László (jobbra) által adományozott emlékfát Nem könnyű feljebb jutni értényiség Szeretnék, ha nem csak múltjuk, jövőjük is lenne Folyamatosan szállítják ki a búzát és a tritikálét a Tamási környéki gazdák értényi magtárából. ígért lózsef tulajdonos elmondta: külföldi és magyar partnereiknek egyaránt adnak el gabonát. A szállítást úgy ütemezik, hogy a hamarosan kezdődő napraforgószezonig kiürüljön a magtár és legyen hely az olajos magvaknak, később pedig a kukoricának. Az értényi telep egykor a nagykónyi szövetkezeté volt. Hat éve vásárolták meg a cégtől a Tamási környéki gazdák, akik tizenkét taggal új típusú szövetkezetét alakítottak. A saját magtárral és szárítóval elsősorban a piacnak való kiszolgáltatottságukat kívánták csökkenteni. Ám a telep nem csak a tagok összesen 600-700 hektár szántójáról betakarított saját termését, hanem nagyobb részben a környékbeli gazdálkodók terményét is fogadja. A telepet folyamatosan fejlesztik, a szárító immár napi harminc vagonnyi gabonát képes feldolgozni. A magtár tárolókapacitása ötszáz vagon, amit hamarosan legalább a mostani duplájára szeretnének növelni. Áz értényi telep egyébként négy alkalmazottnak ad munkát, közülük kettő értényi. ígért József tájékoztatása szerint a betakarítási munka dandárjában további két-három, helybéli munkaerőre lesz szükségük. ígért József: a telep a környékbeli gazdálkodók terményét Is fogadja
