Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-17 / 33. szám

2008. AUGUSZTUS 17., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Világsiker: Womex-díjat kapott a Muzsikás együttes A Womexet, azaz a World Music Expót 1999-ben alapították az­zal a céllal, hogy a világzenében nyújtott, nemzetközi szinten ki­emelkedő teljesítményeket jutal­mazzák. Minden évben rendez­nek egy világzenei szakvásárt, amelyen az összes lemezkiadó, szakújságíró és zenész jelen van. „Fantasztikus meglepetés. Európából még senki nem kap­ta meg ezt a díjat. A díj nemcsak a Muzsikás együttesnek szól, hanem a magyar népzene el­ismerése is egyben - mondta el Hamar Dániel, a Muzsikás tagja, akit nyaralás közben ért a hír. - Horvátországban hívott fel Joe Boyd, aki a lemezeink kiadója, és mellesleg épp könyvet ír a Womexről. Tőle tudtam meg, hogy megnyertük a díjat, és ne­ki kell a laudációt mondania.” A Womexet eddig olyan híres­ségek kapták, mint például Juan de Marcos Gonzalez, akit a Buena Vista Social Clubból is­merhetünk, a dél-afrikai The Mahotella Queens, a pakisztáni Nusrat Fateh Ali Khan. „Novem­ber másodikán lesz a díjátadó Sevillában, ahol mi is fel fogunk lépni” - tette hozzá Hamar. ■ A magyar népzene erős, modern, a lélekről és az életről szól. A Muzsikás együttesnek ez a nyara felettébb jól sikerült. Jú­liusban jelölték őket a Príma Primissima Díjra, majd meghí­vást kaptak a BBC PROMS Fesz­tiválra Londonba. „Ez a világ egyik legfontosabb és legrégibb komolyzenei eseménye, 114 éve minden évben megrendezik. Idén fordult elő először, hogy az egyik koncertjüket a népzené­nek szentelték” - mesélte Ha­mar Dániel. A Muzsikás a Lon­don Sinfoniettával közösen Bar­tók Román népi táncát adta elő. A koncertet a BBC és a Bartók Rádió is élőben közvetítette. „Idén lett 35 éves a Muzsikás együttes. Kevés olyan zenekar van, amely ennyi időn keresztül dacolva a divathullámokkal ugyanazt a zenét játssza, és még mindig jelen van a fesztiválokon. A magyar népzene erős, mo­dern, hatékony, a lélekről és az életről szó. Nekünk ehhez nem kell semmit hozzátenni. Ez volt a célunk, és a világ elfogadta” - tette hozzá Hamar Dániel. A tanulás, amely örökké tart koreográfia Bozsik Yvette munkával ünnepelte 40. szünnapját Bozsik Yvette a héten lett negyvenéves. Pályája és magánélete is csúcson van, ötéves kisfia a leg­fontosabb az életében. Hegedűs V. Rita- Megünnepelte a kerek év­fordulót?- Tavaly megünnepeltem a 39. születésnapomat, most nem éreztem azt, hogy ünnepelni akarok. Ráadásul a kisfiam pont beteg lett, így a születésnapo­mon nem volt túl jó a hangula­tom. Idén munkával ünnepelek. Próbálok az új darabomnak, a Traviatának a bemutatójára.- A Varázsfuvola után ez a második operafeldolgozása. Hasonló lesz?- Arra törekszem, hogy ne ugyanazt csináljam. A Varázs­fuvolánál eredeti zenét használ­tam, itt viszont egy svájci zene­szerző átírta Verdit, és így zenei­leg is egy újszerű feldolgozás született. Nem a történetet szán­dékozom követni, mint a Varázs- fuvolánál, hanem a belső konf­liktusok, a szerelem, a férfi és nő közötti párharc érdekel.- Hároméves korában kezdett balettozni. A kisfia is táncol?- Nem, ő tornázni jár. Azt sze­retném, hogy tanuljon tajcsizni vagy kungfuzni. Nyáron pedig úszótáborban volt. Mivel sport- tagozatos iskolába jártam, a sport felé irányítom. De ha tán­cos akar lenni, nem akadályo­zom meg. Számos gyerekelő­adásom mindegyikén ott van. Az összesét tudja kívülről. A tán­con nő fel.- A Lélektánc a fogyatékos­ságról szólt, A vagina monoló­gok a nőkről, aztán pedig csecsemőknek készített elő­adást. Tudatosan keresi a cél­csoportot?- Mindegyik darabnak külön története van. Volt, amelyre fel­kérést kaptam, de előfordult, hogy meghallottam egy zenét, és darab lett belőle. Úgy érzem, a sors akarja őket. A kamaszkori olvasmányaimból születtek pél­dául az irodalmi vonatkozású da­rabjaim, mint az Állatfarm vagy a Júlia kisasszony. A következő darabomnak az alapja egy kép, Bozsik Yvette-nek most az a fontos, hogy átadja a tudását 1968-ban született Szolnokon 1988-ban szerzett balett- művész-diplomát az Állami Balettintézetben 1988 ÉS 1992 KÖZÖTT a Fővárosi Operett Színház táncművésze volt 1993-tól a Katona József Színház rendezője, koreográfusa 1993-tól a Bozsik Yvette Társulat művészeti vezetője 2000-től a Magyar Táncművészeti Főiskola meghívott tanára, majd 2008-TŐL művész tanára amelyen én vagyok nyolcévesen. Egy lugas előtt állok nagyon hosszú nyári ruhában. Hihetet­lenül jó hangulata van. Most ezt szeretném megrendezni.- Számtalan elismerést ka­pott. Melyikre a legbüszkébb?- Talán kiemelném a Kossuth- díjat, amelyet fiatalon, 37 éve­sen kaptam, de a Francia Lovag­rend is nagyon fontos. Az, hogy sok díjam van, nem jelenti azt, hogy a mesterség a kezemben van. Folyamatosan tanulni kell. A koreografálást nem lehet isko­lában elsajátítani.- Ön mégis tanít a táncművé­szeti főiskolán.- Igen, és próbálom rávenni a hallgatókat, hogy mindenki ta­lálja meg a mondanivalóját, hogy nem érdemes formákat kö­vetni. Sajnos a kortárs tánc is kezd kiüresedni, mint a klasszi­kus balett. Meg kell találni azt a témát, amelyről az ember őszintén tud beszélni. Ennél többet nem tehetünk.- Tavaly szerezte meg koreog- ráfusi diplomáját. Miért érezte fontosnak ennyi darabbal a háta mögött?- Indult egy „elit osztály”, amelyben Juronics Tamástól Keveházi Gáborig az összes ve­zető koreográfus részt vett. Él­veztem, hogy tanulhatok drama­turgiát, művészettörténetet, esz­tétikát. De megint tanulni fogok: a klasszikus balettművész mes­terfokot fogom megszerezni. Ta­nulni mindig kell, ha másból nem lehet, akkor a saját hibáinkból. A koreografálás abból áll, hogy az ember ügyel önmagára, a vi­lágra, és ebből összerakja a mo­zaikokat. Ez minden művészeti ágra vonatkozik, a rendezésre is.- Látjuk még önt táncolni, vagy csak a koreografálásra, rendezésre fog fókuszálni?- Vannak még olyan szólók és duettek, amelyeket én táncolok. Nekem most az a fontos, hogy át­adjam a tudást. Sok tehetséges táncos van a társulatomban, azt szeretném, ha ők táncolnának, mert egy táncosnak rövid idő áll rendelkezésre, hogy bemutat­kozzon. A próbákon bemutatom a lépéseket. Ilyen szempontból egész életemben táncolni fogok, amíg csak dolgozom. Remake készül a Rocky Horrorból ÚJRAFORGATJÁK a Rocky Horror Picture Show-t az 1975-ös, kultikus musical alapján. Azonban kisebb botrányt okozott, hogy ezt a darab szerzője, Richard O’Brien is csak a lapokból tudta meg. A Rocky Horror Picture Show új verzióját a brit Sky Movies és az ame­rikai MTV fogja gyártani. Fenyő Miklós sztárvendégeket hív film, színház, muzsika cím­mel Fenyő Miklós koncertet ad legnagyobb slágereiből augusztus 23-án a Margit­szigeti Szabadtéri Színpa­don. Sztárvendégek: Lola és Mészáros Árpád Zsolt. Fenyő Miklós koncertezik Eltemették Mahmúd Darvis palesztin költőt államfőnek kijáró pom­pával temették el szerdán Ramalláhban Mahmúd Danist, a legelismertebb palesztin költőt, aki hangot adott népe függetlenségi vá­gyának. Halálakor Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke háromnapos nemze­ti gyászt rendelt el. Magyar diákok a legjobb dizájnerek között PÜSPÖKI APOR E-BAG és Sáfrány Attila Stratosphere című munkáját több mint 600 terv közül választotta ki a zsűri az egyik legran­gosabb háztartásigép-terve- zési pályázaton. Püspöki munkája egy hűtőtáska, amely a lóbálásból nyeri az energiát. A Stratosphere pedig egy olyan szobainas, amely eltávolítja a ruhákból a baktériumokat. Dokumentumfilm készül a fotós Szipál Mártonról Egy érző művész lázadása a Ludwigban provokál Keith Haring Amerika egyik legismertebb képzőművésze A hazai fotózás kiemelkedő alak­járól, Szipál Mártonról forgat szerteágazó életrajzi dokumen­tumfilmet Oláh László Olivér Fényképész munkacímen, ami akár fotóművészeti sorozattá is kinőheti magát. A rendezőt Szipál izgalmas, fordulatos élete mellett az élet- és munkaülozóüája is megragadta. Az elsősorban színházi projektek ülmezésével foglalkozó Filmworks berkeiben készülő Blmben az alapvetően életrajzi elemek mellett láthat­juk majd az idős fotográfust munka közben is, majd elmagya­rázza, mit miért tesz és ezalatt rengeteg történetet is mesél. A filmből kiderül ezenkívül, hogy az Amerikába emigrált és ott re­pülőtisztként századosi rangban szolgált Szipálból miként lett fo­tós, és az is, miért jött vissza, mi­ért vonzza őt Budapest. Az idén február­ban kezdődött mun­ka során 30-40 órá­nyi anyagot rögzített Oláh és csapata, és digitálisan feldolgozták Szipál Márton fotóarchívumát is, amelynek darabjai szintén lát­hatóak lesznek a filmben. Sőt még az is lehet, hogy a 40-50 perces dokumentumülmből ké­szül egy hozzávetőlegesen két­perces részekből álló művészfo­tós oktatósorozat is. ■ Ilyen lehet, amikor Walt Disney találkozik Pablo Picassóval - mondta Julia Gruen, a fiatalon elhunyt művész barátja, a Keith Haring Alapítvány igazgatója az 1980-as évek legismertebb grafikus alkotójáról, akinek életmű-kiállítása pénteken nyílt meg a Ludwig Múzeumban. A Haring-gyűjtemény egészen no­vember közepéig látogatható. A mindössze 31 éves korában AIDS-ben elhunyt Haring idén ünnepelné ötvenedik születés­napját. Ha így tenne, bizonyosan fergeteges bulit csapna, hiszen a tehetséges képzőművész - ahogy Juha Gruen fogalmazott - imádta „érezni” az életet. Szeret­te New York pezsgő közösségi életét. Haring, aki soha nem tit­kolta homoszexualitását, korá­nak legfontosabb, legproblema­tikusabb közösségi kérdéseihez nyúlt műveiben. A szexualitást, az agressziót, a szeretetet, a rasszizmust, a boldogságot, a há­borúkat jelenítette meg merész eszközökkel, a média világához kötődő izgalmas szimbólum- rendszerével. Egyedi művészi formanyelvét élénk, homogén színek és vastag, fekete körvona­las rajzok jellemzik. A budapesti kiállítás szerve­zői nem ünomkodtak, amikor a tárlat provokatív képeit válogat­ták. Az ifjú zseni legmerészebb alkotásai köszönnek vissza, rá­kényszerítve a közönséget a gon­Keith Haring és a kalapja dolkodásra. A Haring által fel­vetett társadalmi kérdések mit sem veszítettek súlyukból a mű­vész halála óta eltelt húsz évben. Keith Haring közvetlensége visszatükröződik abban, aho­gyan ezeket a populáris, de sú­lyos témákat közérthető módon tálalja. Haring nem csak rajzai­ban volt közvetlen. Szeretett kap­csolatot tartani rajongóival. Ez az oka annak, hogy mára városi legendák övezik személyét New Yorkban. így nem véletlen, hogy a Nagy Almában bóklászva nem­egyszer botlunk lázadó szellemi­ségű fiatalokba, akik Haring- rajzos pólóikkal hívják fel a fi­gyelmet az alkotó máig aktuális kérdéseire. ■ K. T. ■ Digitálisan fel­dolgozták a fo­tóarchívumot is, > L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents