Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-11 / 187. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ ALMANACH 2008 - SZÁRAZD Nyílászárót cserélnek, és tetőt szigetelnek LEKI pályázaton több mint egymillió forintot nyert az önkormányzat. A támoga­tással és a 20 százalékos önrésszel együtt mintegy 1,5 millió forintból a közös­ségi ház pala tetejét szigete­lik, valamint a művelődési ház nyílászáróit cserélik le. Alakosság kérésére építenek urnafalat Urnafalat épít a közeljövő­ben az önkormányzat a te­metőbe. Az 1,2 millió forin­tos költségekhez CÉDE pá­lyázaton nyertek támoga­tást, amelyhez 20 százalé­kos önrészt tesznek hozzá a költségvetésből. A temető ilyen jellegű bővítését a la­kosság igényelte. A népesség számának alakulása Közmunkások felvételére pályázik a település Közmunkások alkalmazásá­ra pályázott Regöly gesztor­ságával az önkormányzat. Amennyiben sikerrel jár­nak, négy embert alkalmaz­hatnak szeptembertől há­rom hónapon keresztül. Jelenleg egy közcélú és két közhasznú munkást alkal­maznak. Budai Mária polgármester fogadóórája hétfőn valamint szerdán 14-től 16 óráig tart. A jegyző szerdán 8-tól 16 órá­ig fogadja a hozzá fordulókat. A gyermekjóléti szolgálat munkatársa kéthetente ked­den délelőtt, a családsegítő szolgálaté minden héten kedden délelőtt érhető el. A teleház és könyvtár hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között tart nyitva. A háziorvos ked­denként és szerdánként 9.30 és 11 óra között fogadja bete­geit. Evangélikus istentiszte­let kéthetente vasárnap 14 órakor kezdődik. Református istentiszteletet havonta min­den második vasárnap 14 órakor tartanak. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST HARGITAI ÉVA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁR- TONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A SZÁRAZDI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. Az önkormányzat munkásai is a falunapra készültek, a színpadot állították fel, hogy a fellépőknek legyen min ropniuk a táncot Elfeledték a gondjaikat •• intézmények Ot gyerekkel nem tudják fenntartani az óvodát Szárazd legnagyobb ün­nepe a falunap, amelyet most szombaton tartot­tak. Ez idő alatt is feled­ték a problémákat. Hargitai Éva Nagy volt a készülődés a hétvé­gi falunapot megelőzően Szárazdon. A sportpályán munkások dolgoztak a színpad felállításán, a teleházban a gye­rekek gyakorolták produkció­jukat, a tájház szépítésén pedig Szalontai Józsefiné dolgozott. A nagy munkával nem csak a * ' * Budai Ma- *■* =* ria polgár­helybelieknek akartak örömet szerzni, hanem vendégeiknek: az elszármazottaknak, akik ilyenkor visszalátogatnak a fa­luba, a testvértelepülésükről, a felvidéki Perbetérői érkezők­nek, és a fellépő tánccsoportok­nak. A nagy napot koszorúzás­sal és focimeccsek­kel kezdték, majd aki akarta, a bogrács mellett is megmutat­hatta, mit tud. Dél­után a táncosok birtokba vet­ték a színpadot: a helyiek mel­lett a perbetei mazsorettek, a fácánkerti, a miszlai, a kölesdi, a kistormási, a pincehelyi tánc­csoportok ropták a közönség örömére. Az ünnepség érde­kessége két öregfiú csapat ösz- szecsapása volt: az 1974-es me­gyebajnok Szárazdi Flamenco, valamint a szekszárdi Sárszeg- Áfész tagjai rúgták a bőrt. Emellett korosztálynak megfe­lelően egész nap lehetett arcot pingáltatni, légvárban ugrálni, hintózni, sörivásban vagy éppen szkanderban megmér­kőzni, majd hajna­lig táncolni. Mostanra azon­ban a falu lakossága visszatért a hétköz­napokhoz, azok örömeihez, bá­nataihoz. Az örömök közé tar­toznak a pályázati sikerek, me­lyek révén előrébb tudnak lép­ni. A legszomorúbb esemény pedig most az óvoda megszű­nése. A gyermeklétszám olyan mértékben csökkent az elmúlt években, hogy az önkormány­■ Az óvodából közösségi tér lenne. Működési hitelre még nem szorulnak Az óvoda idén kétmillió fo­rint hiányt termelne a falu­nak, ha továbbra is fenntar­tanák. A költségvetés pedig már így is mínuszban van, de szerencsére nem lépték át folyószámlahitel keretü­ket. Azt nagyon fontosnak tartja Budai Mária polgár- mester, hogy ne kelljen mű­ködési hitelt felvenniük. A pályázati önrészek előterem­tése már így is nagy feladat elé állítja az önkormányzatot, ezért sajnos a lehetőségek kö­zött is szanálniuk kell. A közös­ségi tér kialakítására is pályáz­ni fognak, ám pontos összegről még nem lehet beszélni. Annyi bizonyos, hogy 10-15 millió fo­rintból már meg tudnák oldani az átalakításokat. zat kénytelen volt meghozni ezt a nehéz döntést. Az intéz­ményt eddig is csak félnapos rendben tudták működtetni, ami a dolgozó szülőknek nem volt megfelelő megoldás. Szep­tembertől pedig már csak öt gyermekre kellene gondot vi­selniük, akik így a szomszédos településre járnak majd. Az óvoda épületében egy kö­zösségi és szolgáltató teret sze­retnének kialakítani. Ameny- nyiben sikerrel jár pályázatuk, ott kap majd helyet a teleház, a könyvtár, a foglalkoztatási in­formációs pont, egy szociális blokk, ahol például a családse­gítőt érhetnék el a hozzáfordu­lók, valamint a falugondnok és a házigondozó irodája. Fontos szempont az új épület akadály- mentesítése. Okultak abból, hogy a jelenlegi könyvtárat és teleházat, amely a polgármes­teri hivatal emeletén működik, az idősek nehezen tudják meg­közelíteni. Vígh Gabriella a teleház és könyvtár vezetője is úgy látja, hogy főként ezért nem látogatják az intézményt a nyugdíjasok. Egyébként a forgalommal nincsen gond, hi­szen a gyerekek, fiatalok rend­szeres vendégek, egyrészt a számítógép, a számukra szer­vezett programok valamint a könyvtár kínálata vonzza őket. Az időseknek kedveznek a településen Az aprócska településen az idősellátás az egyik legjobban működő szolgáltatás, ami nem utolsó sorban a remekül, a gyönki módszertani otthon gesztorságával működő házi­gondozásnak köszönhető. Ko­vács Józsefné házigondozó és ifj. Szabó László falugondnok minden feladatot ellát, ame­lyekben az időseknek segítség­re lehet szükségük. Elintézik a bevásárlást, a ház körüli mun­kákban is besegítenek, minden nap kiszállítják az ebédet a módszertani otthonból és orvos­hoz viszik az időseket, ha szük­séges. Mindebben sokat segít a falugondnoki busz, amelyre ta­valy nyert pályázati támogatást az önkormányzat. Működik a házi jelzőrendszeres szolgálat is, így bajban is időben érkezik a segítség a rászoruló szépkorú- akhoz. A mozgalmasabb közös­ségi életről pedig a nyugdíjas­klub gondoskodik, amely a falu rendezvényeinek is aktív részt­vevője. Ismét együtt emlékeznek a katonákra A második világháborúban éle­tüket vesztett katonáknak 1994- ben emeltetett emlékművet a község. A polgármesteri hivatal mellett álló kőtáblára hatvankét szárazdi férfi nevét vésték fel. Az avatóünnepség óta csak a még élő hozzátartozók vittek koszo­rút, gyújtottak gyertyát rokona­ik emlékére. Az idei falunapon azonban 14 év kihagyás után 9 órakor az emlékmű megkoszo­rúzásával nyitották meg az ün­nepet. Hatvankét férfi nevét őrzi a tábla Tárgyakba zárt történelem tájház Tíz éve őrzi a régiek emlékét a papiak A termés sokat ígér, a felvásárlók keveset Számos kincset, emléket rejt az egykori papiak három szobája. Ha a tárgyak mesélni tudnának, elmondanák, hogy milyen ke­mény munkával készült fonal a környéken annak idején a gaz­dagon termő kenderből. Azt is, hogy ha keresztszülőnek kértek fel valakit, akkor ajándékba ételt vittek, a keresztanyák pedig ké­sőbb a gyermek házasodásakor ellátták saját készítésű kelengyé­vel. Hogy a horgolt, gyöngyös netzkappe egészen kiskortól a nők fejdísze volt, természetesen mindig a korhoz illő formában. Helyettük azonban Szalontai Józsefné mesél, akinek a kezde­ményezésére 1998-ban a német kisebbségi önkormányzat létre­hozta a tájházat. A gyűjteményt az ő családi emlékei alapozták meg, de összeállításához sokan járultak hozzá padlásaik rejtett kincseivel. Van olyan ruhadarab is, amely Németországból érke­zett vissza: egy elszármazott fér­fi - aki a falu történetét is meg- írtra -, édesanyja ruhájával gya­rapította a gyűjteményt. Szalontai Józsefné saját családi emlékei is a tájházat gazdagítják A kukorica- és a búzatermés várhatóan jó lesz, de az árpával volt némi gond - mondta Várkonyi Henrik mezőgazdasá­gi vállalkozó. Családi összefo­gással 14 hektáron őszi árpát vetettek, amelyet megtámadtak a kártevők, majd mi­után lepermetezték, a gomba tett benne károkat. így az átla­gos hektáronkénti 50 mázsa termés helyett csak negyvenet tudtak betakarítani. A11 hektáron elvetett naprafor­gó és az 55 hektáron termesz­tett kukorica viszont sokat ígér, azaz hektáronként akár 80-80 mázsát is hozhatnak. Az árak azonban lefelé tendálnak, ezért inkább kivárják majd a megfe­lelő alkalmat az eladáshoz. A bevételektől, de méginkább a támogatási lehetőségektől függ a további fejlesztések sorsa. Ta­valy vásároltak egy új traktor, amelyhez most munkagépeket is vennének. A kö­vetkező évben bőví- teniük kell majd a termesztett növé­nyek körét, de azt egyelőre még nem tudják, me­lyik fajtával próbálkoznak majd. Várkonyi Henrik amel­lett, hogy 17 éve foglalkozik gazdálkodással, könyvelőként is dolgozik: jelenleg hat cég pénzügyeinek nyilvántartásá­ról gondoskodik. ■ Könyvel is a gazdálkodás mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents