Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-10 / 32. szám
7 2008. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP INTERJÚ magyar tenger Suchman Tamás a vendégek mellett a befektetők számára is vonzóvá akarja tenni a tavat. Több száz tervhez keres partnereket itthon, Amerikában, Angliában, Ausztriában. „A BAUTON GONDNOKA VAGYOK” A Balaton békebeli arculatát szeretné visszahozni, közben komoly fejlesztésekhez próbál befektetőket csábítani a magyar tengerhez, ugyanakkor védené a tó ökológiáját is. „A Balaton gondnoka vagyok” - mondja magáról a szocialista dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke. Fábos Erika-Újvári Miklós- Tényleg nagyon népszerű mostanában a Balaton, vagy csak többet írnak róla?- Mindkettő. Tavaly 6,5 százalékkal nőtt a Balatonhoz látogatók száma, a hazai turizmusban itt volt a legnagyobb a vendégforgalom-növekedés. Ez örvendetes, ugyanakkor az is igaz, hogy többet cikkezik a sajtó a Balatonról, mint eddig. Tudatos stratégia a részemről, hogy minél több olyan dolog történjen, ami felkelti a média érdeklődését, hiszen a fejlesztők és a beruházók is figyelik a híreket. Ha azt hallják, ide jönnek a vendégek, akkor az azt jelenti számukra, hogy itt érdemes befektetni. Ez természetesen az emberek kíváncsiságát is felkelti, érdeklődnek és tapasztalják, hogy javult a vízminőség, hogy kész az autópálya, hogy idén már több mint 1400 program van a Balatonnál, hogy egyre igényesebbek a szállások. Es jönnek.- Mindez azt is jelenti, hogy szeretnék megváltoztatni a Balaton arculatát?- Inkább úgy mondanám, hogy kialakítani. És ezzel megteremteni a Balaton reneszánszát. A Balatonnak ugyanis ma nincs arculata. Valamikor volt. A XIX. század végén, egészen a háború végéig nagyon jól eltalált fürdőhelyi hangulata volt a tó környékének. Gyönyörű épületek, villák, településközpontok épültek akkor. Aztán jött a szocreál, épültek a kockaházak, a szürke, jellegtelen épületek, a bungalók. Ezen változtatni kell, akár úgy, hogy a meglévő központokat újjáépítjük, akár úgy, hogy újakat alakítunk ki.- Vagyis a gazdagabb, igényesebb vendégkör számára szeretnék vonzóbbá tenni a Balatont?- A felmérések szerint azoknak a magyaroknak, akik nyaralni indulnak, a hetven százaléka szívesen pihenne a Balatonnál. A cél tehát, hogy minél szélesebb réteg jöjjön és töltse itt a szabadidejét. Ugyanakkor tény, hogy a külföldiek arányát jó lenne harmincról negyven százalékra feltornászni, amit csak úgy lehet, ha vannak igényes szálláshelyek, wellness-szállodák is a tó mellett.- Meg az sem rossz, ha nem drágább a Balaton a horvát tengerpartnál.- Már nem drágább. Az árak kiegyenlítődtek, és ma már sokan meggondolják, hogy érdemes-e egy napon át drága pénzért elautózni az Adriára. Lecsengett a horvát turistainvázió. Gyerekkoromban az volt a szórakozás, hogy felültünk a biciklire, és kitekertünk a partra. Azóta is minden nyarat a Balatonnál töltök.- Mitől lett olcsóbb a Balaton?- Attól, hogy a vendéglátók felismerték: ha három vendéget nézeget öt pincér, az drága mulatság. Rendszeresen kutatjuk, milyen árszínvonalon működik az idegenforgalom a Balatonnál, és jól láthatóan kevésbé emelkedtek az árak, mint a gazdaság más területén az elmúlt két évben. Ha úgy tetszik, a vendégek kikényszerítették.- A Balaton Fejlesztési Tanács mit akar kikényszeríteni a politikától?- Például azt, hogy az idegen- forgalom kapja meg a nemzet- gazdasági jelentőségéhez méltó helyet a kormányzati struktúrában. Ezzel ugyanis nem csak a Balaton nyerne. Szeretnénk azt is elérni, hogy az ágazat adóterhei csökkenjenek, mert ez szintén eléggé nagy gátja a fejlődésnek. Ezekkel az adókkal és járulékokkal ugyanis nem lehet versenyképes az idegenforgalom a térségben. Természetesen szinkronban kell ezt tervezni a most kidolgozás alatt álló adóreform-elképzelésekkel. Uniós forrásokból 163 milliárd forint jut a Balatonra. Persze ennél lényegesen többre, 400-500 milliárd forintra lenne azonban szükség, de ha a három régió ügyes, másfélszer több pénzt tudnak a térségbe vonzani. Az európai példák azt mutatják: a magántőke is megmozdul, ha ilyen szintű támogatás érkezik a térségbe. Ennek érdekében nagyon szeretnék egy nemzetközi befektetői fórumot szervezni: Washingtonban, Londonban, Párizsban, Münchenben, Frankfurtban és Bécsben. A roadshow-val a külföldi befektetőknek és befektetési alapoknak szeretnénk felkelteni az érdeklődését.- Túdnak olyat ajánlani nekik, amiért ide jönnek?- Elkészült a Balaton fejlesztési térképe. Ez a regionális fejlesztési tanácsok és idegenforgalmi bizottságok, önkormányzatok, a Balaton Szövetség, valamint gazdálkodó szervezetek együttműködésével készült A 2007-2013- ig várható és szükséges fejlesztések vannak rajta. Segít a fejlesztőknek, a befektetőknek, az önkormányzatoknak, a munkaügyi központoknak. Nem utolsósorban még a vendégek is köny- nyebben tájékozódnak, ha megnézik, arról nem is beszélve, hogy az együttműködésben is segít. Több mint nyolcszáz várható fejlesztés szerepel rajta, sosem volt tehát még ennyire vonzó a Balaton.- Ön miért szereti?- Tíz kilométerre születtem a Balatontól. Gyerekkoromban az volt a szórakozás, hogy felültünk a biciklire, és kitekertünk a partra. Azóta is minden nyarat a Balatonnál töltök, az elmúlt harminc évben talán négyszer voltam máshol nyaralni.- A BFT elnöki tisztségét is nosztalgiából vállalta el?- Volt benne nosztalgia is, számomra fontosak az érzelmek. Az azonban még fontosabb volt a döntéskor, hogy ez egy olyan feladat, ami nagyon kézzelfogható, viszonylag gyors visszacsatolással. Ráadásul engem - mivel szeretem a Balatont - nagyon bosszantott, hogy azt láttam, a rendszerváltás óta folyamatosan és minden szempontból csak veszít a presztízséből ez a terület. Mindent megteszek ez ellen, és nem viccből, komolyan mondogatom, hogy a Balaton gondnoka szeretnék lenni, minden kérdéssel foglalkozni akarok, amely ma „gazdátlan”.- A Balatonnál eUenben alig van baloldali önkormányzat. Hagyják ezt éppen a szocialisták egyik „fenegyerekének”?- Azt tapasztalom, hogy nem csak engem bosszantott az, hogy a politika sokáig elhanyagolta a Balatont. Éppen ezért nemcsak szerint azoknak a manyaralni indulnak, százaléka szívesen pihenne a Balatonnál. Névjegy SUCHMAN TAMÁS 1954. július 2-án született Marcaliban. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogászdiplomát 1975TŐL különböző tanácsi beosztásokban dolgozott Marcaliban. 1989- től 1994-iG a Budapest Bank marcali, keszthelyi, bogiári, csurgói fiókjainak térségi vezetője. Alapító reformkörös, az MSZP-alapító tagja. 1990- től országgyűlési képviselő. 1995-1996-ban a Horn-kabinet privatizációs, majd ipari minisztere. 2004-2006 fejlesztéspolitikai államtitkár. 2007- A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. nős, előző házasságából két gyermeke van. kedvenc könyve: bármi, ami József Attila. kedvenc étele: a vörösboros mar hapörkölt Suchman módra. amikor pihen: mindegy mit csinál, csak legyen otthon, Marcaliban. hogy hagyják, de hálásak érte. Sokat vagyok a Balatonnál különböző rendezvényeken, szinte az egész partot bejártam már idén, és reagálnak az emberek: odajön a lángossütő, a szállodás, és mondja, köszöni, hogy megint történik valami a Balatonnál. A fideszes önkormányzati vezetőkkel is csak szakmai vitáim voltak eddig, a politika szóba sem kerül.- Néha azért biztosan. Az, hogy a Balaton-törvény módosítását nem hagyta jóvá a köz- társasági elnök, az politikai kudarc?- Nem politikai és nem kudarc. Sólyom Lászlóról tudni lehet, hogy fontos számára a környezetvédelem. A Balatonról meg tudjuk, hogy egy kiemelt környezetvédelmi terület. Nem volt ez meglepetés. A víz védelme miatt helyes, ha a Balaton teljes térségében van csatorna. A BFT kidolgozta azt a koncepciót, amely segít megoldani, hogy a kormány vállalja be azt, hogy a következő három-öt évben támogatja a korszerű csatornarendszerek megépítését. Addig pedig garantálja, hogy az embereket ezért ne érje hátrány, vagyis azon a 43 felépülésen- ahol nines’ csatorna, ott ne büntesse az ott élőket azzal, hogy nem építkezhetnek. Ez az ősszel kerül a kormány elé, és azt követően a Balaton-törvény vissza a parlament elé. Ez a törvény nyolc év tapasztalata alapján készült, és három évig dolgoztak rajta a szakemberek, alkalmas arra, hogy az épített környezet és természeti egység egyensúlyát megőrizve az idegenforgalom érdekeit is szolgálja.- Keszthelyen egy szálloda építése miatt, Lellén a homokos part miatt tiltakoznak éppen a környezetvédők, de ön mindkettő mellett kiállt. Milyen viszonyban van a környezetvédőkkel?- Igyekszem, mégis azt mondják rólam, hogy a fejlesztők pártján állok, ami azért jó, mert a fejlesztők meg azt állítják, hogy környezetvédő vagyok. Egy biztos, ha a Balaton ökológiájára nem vigyázunk, az rossz a tónak. Ha pedig a tó pusztul, semmi értelme a fejlesztéseknek. Viszont fordítva is igaz: önmagában attól még, hogy gyönyörű a tó, nem lehet eladni. Fejleszteni kell és vigyázni rá.- Például a partjára is, de kié a Balaton part? Van ebben kimondott politikája a fejlesztési tanácsnak?- Az biztos, hogy Balaton-par- tot az elmúlt néhány évben senki nem szerzett magának, a sokat kritizált SCD fejlesztései az általuk megvásárolt idegenforgalmi cégek tulajdonában voltak eddig is. Azt is, hogy a Balatontól a jövőben nem lőhet elvenni újabb partszakaszokat, sőt amit lehet, vissza kell szerezni, és azt is támogatjuk, hogy jöjjön létre műiéi több parti sétány. Ézek kialakítására azonban az önkormányzatok önmagukban nem képesek. Hosszú távú koncepció kell hozzá és kormányzati segítség, de körbejárható, objektív okok miatt- sajnos - akkor sem lesz.
