Tolnai Népújság, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-08-10 / 32. szám
5 2008. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP SZTORI Magyar Mars-kutatók sivatagi kalandjai kutatóállomás Hat honfitársunk már ízelítőt kapott a marsi életből a utahi bázisközpontban Boros-Oláh Mónika hatodmagával élhetett az amerikai bázison két hétig. Itt a kutatók a vörös bolygón uralkodó környezetben élhettek. A Marson tevékenykedő Phoenix űrszonda szenzációs eredményei egyre jobban érdeklik a világot. Egy amerikai szervezet már „Mars-kolóniát” is létrehozott a utahi sivatagban, ahol hat magyar két hétig marsi körülmények között élhetett. Leszámítva a cowboyok támadását. Maros László „Van-e, vagy lehetett-e élet a Marson?” - ez a kérdés foglalkoztatja ma leginkább a kutatókat. Az amerikai űrügynökség (NASA) kutatórobotja, a Phoenix űrszonda egyértelműen kimutatta, hogy van víz bolygószomszédunkon. A május vége óta kutató robot a talajminta felmelegítése után mutatta ki a földihez hasonló élet kialakulásához nélkülözhetetlen folyadék meglétét. Az örömbe azonban később üröm vegyült: a Phoenix pár nap múlva egy klórból és oxigénből álló, erősen oxidáló hatású ve- gyületet fedezett fel. A perklorát gátolja az élet kialakulását, de a helyzet továbbra sem reménytelen, mivel vannak olyan mikrobák, amelyek ebből az anyagból táplálkoznak. Tovább borzolja a kedélyeket az a hír is, hogy a NASA a hónap végén „szenzációs bejelentést” kíván tenni, amiről már előre értesítették George Bush elnököt is. Várhatóan azonban az élet jelenlétére a vörös bolygón nem talál egyértelmű bizonyítékot az űrszonda. Ez sok civil szervezet szerint egy emberes expedíció feladata lesz, sőt az egyik legnagyobb Mars-kutatást pártoló amerikai szervezet és a Mars Society már két földi bázist is felépített, ahol a kutatók a vörös bolygón uralkodó környezetben ténykedhetnek. A közelmúltban hat magyar is megjárta a utahi sivatagban létesített állomást. „A utahi bázis bolygószomszédunk egyenlítői vidékéhez hasonlít. Sivatagos terület, ahol a szél és a hőtágulás folyamatosan aprítja kis kövekké a sziklákat. A mindennapjaink szinte teljesen úgy teltek, ahogy majd az asztronautáknak kell élniük az első kolóniában” - mondja a Mars Desert Research Stationt megjárt Boros-Oláh Mónika csillagász. „A napi munka általában a kutatásból állt. Akárcsak az űrhajósok, a környezetet vizsgáltuk, és az időjárás viszontagságainak megfelelően állítottuk össze a programot. Emellett természetesen - akárcsak majd a Marson az űrhajósok - mi is szkafanderben léptünk csak ki a bázisról, a köves talajon pedig négykerék- meghajtású Mars-járókkal mozogtunk. A kutatásokról pedig naponta kétszer be kellett számolni a Mars Societynak” - meséli. Speciális eszközökkel kutattak Mivel Boros-Oláh Mónika volt a csoport egyetlen hölgy tagja, ráosztották a bázison a háztartási feladatokat, a főzést is. „Az étkezés kicsit változatosabb volt, mintha valóban űrhajósokhoz hasonlóan éltünk volna. Nem tubusokból nyomtuk ki a vacsorát, hanem rizses-húsos-zöldséges egytálételeket készítettem. Több baj akadt azonban a vízellátással. Mivel a generátor kétszer is elromlott, a közelben lakó, a társasághoz tartozó szerelő érkezett ki, ami feledtette egy kicsit a marsi környezetet. Spórolnunk kellett továbbá a vízzel, így az újrafelhasználás miatt csak biotisztasági szereket használhattunk.” A hasonló kutatások eredményei a jövőben akár a marsi élet utáni keresésben is segítségünkre lehetnek. A vörös bolygón, ha élnek is mikroorganizmusok, valószínűleg csak olyan helyeken - földfelszín alatt vagy a kőzetlemezekben -, ahol védelmet találnak a gyilkos ibolyán túli sugárzástól. A sivatagban pedig a tudósok szélsőséges körülmények között a többi közt kutattak a mikrobák után is. A utahi bázis bolygószomszédunk egyenlítői vidékéhez hasonlít A szkafanderben közlekedő kutatók a kőzetaprózódást is tanulmányozták Cowboyok támadása BÁR A KÜLVILÁGTÓL MESSZE esik a utahi létesítmény, a magyaroknak voltak látogatóik. Egyik nap turisták lepték meg őket, miután kinyomozták az internetes térképen, hogy pontosan hol fekszik a bázis. A látogatók a fényképezés után hálálkodva tovább álltak. Másik alkalommal pedig három marcona marhapásztor állított be a magyarokhoz, és elkóborolt teheneiket keresték rajtuk. Végül csak hosszas bizonygatás után sikerült a cowboyokkal megértetni, hogy szkafanderben nehéz lenne marhát lopni Bizonyíték az életre? A marsi életben hívők tagadhatatlan bizonyítéknak tekintik az 1996-ban bemutatott, tizenkét évvel korábban az Antarktiszon talált meteoritot A marsi eredetű kőben olyan, 3,5 milliárd évesre becsült szerves anyagokat mutattak ki, amelyek a kutatók szerint 50 nanométeres kristályláncok magnetotaktikus baktériumok maradványai lehetnek. A szkeptikusok tábora azonban támadja a felfedezést Szerintük nemcsak a szerves anyag származása, de még az is kérdéses, hogy a nanobak- tériumokat egyáltalán élőlénynek lehet-e nevezni Álom a Mars-utazás A SZAKÉRTŐK SZERINT 2020- 2030 körül léphet az első ember a Marsra. A tervek azonban mit sem jelentenek, a hidegháború alatt az amerikaiak még a 2000 előtti Marsra szállást tervezték A küldetés meghaladná a 100-150 milliárd dollárt, ennyit pedig nemcsak az amerikai döntéshozók, de a közvélemény sem szívesen fizetne. A misszió ellen szól az is, hogy az összeg töredékéből 2018-ig meg lehet valósítani a marsi talajminta Földre hozatalát, amiből szintén elvégezhetőek a vizsgálatok Az emberi küldetést - akárcsak a Hold esetében - elsősorban a nagyhatalmi presztízsharc gyorsíthatná fel „A matematika nem természettudomány, hanem művészet” matekvilágbajnok A nemzetközi versenyen első helyezett lett Rácz Béla, aki úgy érzi, hogy még sokat kell tanulnia Kockafej, vastag keretes szemüveg, szűk érdeklődési kör - ezek jutnak eszünkbe először egy matekzseniről. Az idei egyetemisták nemzetközi matematikaversenyének első helyét elnyerő Rácz Béla azonban egyáltalán nem ilyen. Ugyanúgy izgul a vizsgák előtt, mint hasonló korú társai, őszintén, de gyengeségei teljes tudatában beszél tehetségéről, eredményeiről. A matekvilágbajnok érdeklődik a magyar oktatáspolitika, de a távoli kultúrák iránt is, szabad idejében pedig focizik és egy kórusban énekel. „Fizikailag és szellemileg is nagyon fárasztó egy ilyen verseny. Reggel nyolc órától délután egyig kell koncentrálni” - mondta. A tudáspróbát Blago- jevgrádban (Bulgária) rendezték, július 25. és 31. között. A versenyen 4 kontinens 38 országából 89 egyetem 238 diákja vett részt. Az egyéni verseny első helyén hármas holtverseny alakult ki: Rácz Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves matematika szakos hallgatója egy moszkvai és egy krakkói diákkal osztozik a dicsőségben. „Számológépet vagy szerkesztési eszközöket nem kell használni, a verseny nem a számolási képességeket méri fel, hanem az elméletit. Az alapokat persze már az egyetem első két évében megtanítják, de a Rácz Béla nem Ijed meg a bonyolultabb összefüggések kibogozásától Névjegy 1985.június 5-én született Budapesten. 1992-től 1996-iG a Jókai Mór Általános Iskolába járt. 1996 És 1998 között a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója volt 1998-tól 2004-iG a Fazekas Mihály Gimnázium matematika tagozatos osztályában tanult 2004-ben kezdte egyetemi tanulmányait az ELTE természettudományi karán. érdeklődési KÖR: komolyzene, karének, labdarúgás, olvasás. találékonyság sokkal fontosabb- szerénykedett a kiemelt első díjas hallgató. - A tizenkettőből tizenegy jól megoldott feladattal is elsőnek lehetett lenni, de a sebesség is számított, nemcsak a tudás” - folytatta. Elmondta, már háromévesen is foglalkoztatta a matematika, első országos versenyén pedig tízévesen vett részt, középiskolában háromszor indult a diákolimpián is. Ezek után természetesnek tűnt, hogy az ELTE matematika szakára jelentkezzen. „Van még mit tanulnom, más a feladat- megoldás és más az egyetemi tanagyag. A kutató matematika egészen új kihívásokat tartogat”- tette hozzá.
