Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-05 / 156. szám

ALMANACH 2008 - KAJDACS TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JÚLIUS 5., SZOMBAT Pályázati támogatással rendezik programjaikat A reneszánsz év Fókuszban a közművelődés című pályá­zaton félmillió forintot nyert az önkormányzat hagyomá­nyos programjai megszerve­zésére és egy kiadvány meg­jelentetésére. A prospektus­ban a település értékeit mu­tatják be. A pénzből jutott a nyugdíjasok megyei dalos ta­lálkozójára, a gyermeknapra, az elszármazottak találkozó­jára és a kistérségi néptánc-, fogat- és lovasbemutatóra, amit október 4-én tartanak. A lakosság korösszetétele 19 65 éves 828 65 év felett 225 0-18 éves 306 ­Díjmentesen kap ebédet harminc gyerek nyáron harminc napig ingyen ét­keztetést biztosít az önkor­mányzat rászoruló gyerekek számára. A támogatottak köréről a szociális bizottság döntött, eszerint a rendsze­res gyermekvédelmi támo­gatást kapó családok tíz éven aluli gyermekei ré­szesülhetnek ebben a jut­tatásban, mintegy ötvenen. Az ötéves klub megyei eseményeken is fellép megyei kulturális sereg­szemlén mutatkozott be a héten Gyönkön a kajdacsi nyugdíjas dalkör. Öt éve alakult a kórus 10 taggal, ma pártolókkal együtt 23- an vannak. CsaÜakoztak a Nyugdíjasklubok Orszá­gos Szövetsége Tolna me­gyei szervezetéhez. IDŐPONTOK Boda János polgármester a hi­vatal ügyfélfogadási idejében a lakosság rendelkezésére áll. Dr. Wéber László körjegyző kedden és csütörtökön fogadja a kaj- dacsiakat 8-tól 16.30-ig. Hor­váth Imre falugazdász szerdán 8-tól 13 óráig tart fogadóórát, Madarász Hajnalka, a gyermek- jóléti szolgálat vezetője kedden­ként 9-től 15-ig. Dr. Keresztes Mihály háziorvos minden hét­köznap rendel 8-tól délig, hétfőn és csütörtökön pedig 17 és 19 óra között is fogadja betegeit. Katolikus misét minden vasár­nap 9.30-kor, református isten­tiszteletet 11 órakor tartanak. AZ összeállítást vida tünde ÍRTA, a FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJE­LENÉSÉT A KAJDACSI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. A teleház előtt Nagy Józsefné (balról), Stemler Istvánná, unokája, ifj. Stemler István és Varga Ibolya. Az asszonyok a daloskor tagjai Együtt keresik a kiutat megélhetés Kell az iskola, hogy jó helyen tudják gyerekeiket A megélhetés nehéz, a kö­zösség jó Kajdacson. A gyerekek ugyan hely­ben járhatnak általános iskolába, a felnőtteknek viszont ingázni kell, kevés a munkahely a faluban. Vida Tünde Ha kitör a szünidő, ifj. Stemler István első útja Kajdacsra vezet a nagymamájához. A tizenhét esztendős fiú Budapesten él, de a falut második otthonának te- kintí. Ha tehetí, nemcsak a nyá­Boda Já­nos polgár- mester ri szünetben utazik oda, hanem hétvégenként is. Megesik, hogy a mamát a daloskörbe is elkísé­ri. Úgy látja, jó a közösség, min­dig buzdítja nagyanyját a prog­ramokra. Marikának nem sok ösztökélés kell, mert jól érzi ma­gát. Sorolja a jobbnál-jobb ren­dezvényeket. Nagy lózsefnével egyetér­tésben mondja, hogy a szilveszter fergeteges volt, reg­gelig mulattak. Nagyon büsz­kék a nemrégiben tartott me­gyei dalos találkozóra, tizenegy faluból jöttek, kétszázhatvanán voltak. Az öt éve alakult dalos­kört Varga Ibolya vezeti. Nem­csak énekelni szeretnek együtt, hanem például kirándulni, nya­ranta nagymama-unoka túrá­A kajdacsiak többsége tős­gyökeres. kát tartanak. Ibolya vezeti a teleházat is, amire méltán büsz­ke ő is és a település vezetői is. A terveik szerint bővítik egy rendezvényteremmel, hiszen a kuitúrház elég rossz állapotban van, s egyébként is a teleház lett a közösségi élet központja. Bő­vítésre csak egy lehetőség van, ha pályáznak, hiszen saját forrása nincs az önkormányzat­nak, elég teher az intézmények fenntartása. Miután a normatív támogatások nem fedezik a ki­adásokat, saját bevétele pedig, eltekintve a kommunális adó­tól, nincs a falunak, nehéz idők járnak Kajdacsra. Tovább sú­lyosbította a helyzetet, hogy el­veszítettek egy munkaügyi pert Nagyon nehéz anyagi helyzetben van a település- ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között alig merünk gondolni fej­lesztésre. Ezek kizárólagos forrását számunkra a pá­lyázati lehetőségek kiakná­zása jelenti - fogalmaz Boda János polgármester. Hozzáteszi, szerencsére a la­kosság és a helyi vállalko­zók sokat segítettek és segí­tenek. Sokszor az anyagi eszközök hiányát az összefogás pótolja. Az önkormányzat igyek­szik takarékosan gazdálkodni, hogy költségeiket csökkentsék, feladataik nagy részét társulás­ban látják el Boda János el­mondta, márciusban Kölesddel és Kistormással hoztak létre körjegyzőséget, ami reményei szerint megnyugtatóan lezárja a korábbi problémás időszakot a volt jegyző ellen. Idén 38 mil­liós hitellel számolnak, a taka­rékossági intézkedéseken túl vannak, egy reményük maradt, az úgynevezett ÖNHIKI pályá­zat. Abban bízunk, hogy meg­kapjuk - mondja Horváth Ti­bor alpolgármester, aki szerint vigaszt egyebek mellett az je­lent, hogy helyben tudták tar­tani a nyolcosztályos iskolát. Ez szerintük azért nagyon fontos, mert ha egy szülő ingázik, de biztonságban tudja otthon a gyermekét, nem gondol az el­költözésre. A Nagydoroggal kö­tött intézményfenntartó társu­lás jól működik, és valóban a kölcsönös előnyök alapján köt­tetett. Kajdacson a többség olyany- nyira tősgyökeres, hogy már a szülei és nagyszülei is itt éltek. Talán éppen ennek köszönhe­tő, hogy remekbe szabott prog­ramokat rendeznek. Adventkor a két egyház - a katolikus és a református -, a daloskor és még sokan mások közösen gyújtot­tak gyertyát minden vasárnap a falu központjában. A szüreti nap, amit újabban néptánc- és lovas találkozónak hívnak, leg­utóbb olyan népesre sikerült, hogy még a szervezők is el- ámultak, hetvenhét táncos, ti­zenhat fogat és tucatnyi csikós alkotta a menetet. Tizenötmillió forintot költenek az iskolára Arról a tervről, hogy eladják a volt Sztankovánszky-kastélyt, és an­nak árán egy új iskolát építenek, le kellett mondania az önkor­mányzatnak. Azt a célt azonban, hogy jobb körülményeket teremt­senek az oktatás számra, nem ad­ták fel. Pályázatot nyújtottak be az iskolaépület tetőszerkezetének felújítására és a gyermekmosdók korszerűsítésére. Az igényeknél ugyan kevesebbet, 13,7 millió fo- rintot nyertek, de a település ve­zetői bíznak abban, hogy ez ele­gendő lesz. Az önerő biztosításá­ban 1,5 millió forint erejéig a Pak­si Atomerőmű Zrt. volt a község segítségére. A munkát azonnal elkezdik, mihelyt megkötik az oktatási tárcával a szerződést. Hogy ez mikor történik meg, még nem tudják, a hírt, hogy si­kerrel járt a pályázatuk, a napok­ban tudták meg. Nem ez az egyetlen sikeres pályázat, nem­régiben 250 ezer forintot nyert parlagfű-mentesítésre az önkor­mányzat. A pénzből nagyteljesít­ményű fűkaszát vettek. A kor leghíresebb építésze tervezte a kápolnát Kajdacs több nemesi család birto­ka volt. Közülük kiemelkedett a Sztankovánszky család, amely­nek leghíresebb tagja, Sztan­kovánszky Imre Tolna megye fő­ispánja is volt. Fia, János építtet­te 1876-ban a családi mauzóleu­mot, amibe apja sírja is került Az épület terveit a kor legelismer­tebb mesterénél, Ybl Miklósnál rendelte, aki Ney Bélával közö­sen készítette el. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus dombormű Sommer Ágoston aJkotása, az ab­lakokat Münchenből hozatták. A Sztankovánszky család kápolnája Szívesen segíti az iskolát virágbolt Három állandó alkalmazottnak jut munka Lassan húsz esztendeje nyitotta meg virágboltját Tibai Gizella. Előbb néhány évig szülei házá­ban, immár sajátjukban várja a vevőket. A gyönkl gimnázium el­végzése után döntött úgy, virág­kötő képesítést szerez, és virág­boltot nyit. - Mindig a magam ura akartam lenni, és a csalá­domtól végig nagyon sok segítsé­get kaptam - mondja a vállalko­zó, aki igyekszik vevőit a lehető legszélesebb körben kiszolgálni. Ide futnak be a gyerekek is isko­lába menet, ha kiderül, nincs fü­zet, vagy toll a táskájukban. Tibai Gizella vállalkozása nem­csak őt és három alkalmazottat tart el, többeket kiegészítő jövede­lemhez is juttat. Szárazvirág­kompozíciókat készítenek, szük­ség esetén alkalmi munkavállaló­kat foglalkoztatva. Gizella soha nem mond nemet, ha jó célra kér­nek tőle segítséget. - Három gye­rekem az óvodában, iskolában nőtt fel, szüleim a kórusban talál­tak kikapcsolódást, társaságot, természetes, hogy segítem ezeket a közösségeket mondja. Tibai Gizella közel húsz esztendeje nyitotta meg virágboltját A templom felszentelését ünnepli a közösség Idén lesz 255 éve, hogy felszen­telték a katolikus templomot. A barokk stílusban készült épület ma műemlék. Horváth Tibor kántor elmondta, a kajdacsi írá­sos emlékek, anyakönyvek ko­rábbiak, mint a szekszárdiak. Hozzátette, az 1930- as években, majd 1974-75-ben folyt ko­molyabb felújítás, de nagy szükség lenne templomuk külső-belső renová­lására. Ha a templom állapota hagy is némi kívánnivalót maga után, a közösségi élet nem. A ka­tolikus egyházközösség aktív, ti­zenöt tagú testületé összetartó. Hitoktatás pénteken van, az ide­járó gyerekek minden helyi Igazi közösségi napot tartanak ilyenkor. programból kiveszik részüket ugyanúgy, mint a felnőttek. Horváth Tibor számos példát sorol, külön is kiemelve a bú­csút, amire most is készülnek. Öt éve döntöttek úgy, hogy visz- szaállítják a búcsúnak az erede­ti jellegét, azaz a sát- ras-vásározós prog­ram helyett igazi kö­zösségi napot tarta-. nak, ahol templo­muk felszentelésére emlékez­nek. Ez mostanra a Kajdacsról elszármazottak találkozója is, és nagyon népszerű, rendszerint több százan gyűlnek össze a templomkertben. Idén még in­kább szíwel-lélekkel dolgoznak, a 255 éves évforduló miatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents