Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-26 / 174. szám
2008. JÚLIUS 26., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 ALMANACH 2008 - CSIBRÁK HÍREK Közös falusi ünnep a gyermeknap A rendszerváltás óta május utolsó vasárnapján minden évben rendeztek gyermeknapot. A szülők és gyerekek közös programjában idén nagy sikert aratott a szekszárdi speciális mentők kutyás bemutatója, valamint Nemes László: Mesterségek című zenés gyermekszínháza. Visszatérő vendégek a kurdi tűzoltók. A gyerekeket emellett játékos vetélkedővel szórakoztatják: volt aszfaltrajzverseny, lufihajtogatás, Arcfestés, gyöngyfűzés, hennafestés. A népesség alakulása 1870 2001 2004 2006 2008 Több ülést tartanak, többet határoznak Rendkívül megnőtt az utóbbi években az önkormányzati testületek feladata, és ezzel együtt a hivatalok adminisztrációs terhei, miközben a létszámuk a kistelepüléseken általában nem nőtt. Csibrákon 1996 és 2003 között a képviselők évente hatszor üléseztek, tavaly már tízszer. 1996-ban 17 határozatot hoztak, tavaly 62-t. Hasonlóan nőtt a helyi rendeletek száma. Öt volt 1996-ban, 2004-ben már 14 rendeletet hoztak, tavaly pedig 16-ot. A tiszteletdíjas képviselő-testületi tagoknak is ekkora mennyiségű anyagot kell megismerni, sokféle témában dönteni, majd őrködni azon, hogy a határozatokat, rendeleteket be is tartsák. Felelevenítik őseik emlékét cél Megőrzik a helyi német kisebbség kultúráját A legutóbbi választáskor német kisebbségi önkormányzat is alakult a településen. Elnöke, Mohai Viktor elmondta, hogy összegyűjtötték a német nemzetiségű családokat. Negyvenen vallották magukat német származásúnak, ők választották meg a testületet, amelynek elnökhelyettese Kerner lános képviselő, a jegyzőkönyv-hitelesítő Mohai-Sipos Hajnalka, a képviselők Hurta János és János Béla. Az öttagú testület a kulturális hagyományok megőrzését tűzte ki célul. Az elnök csupán néhány éve települt a községbe, de tanulmányozta annak történetét. A németeket Kassel peremvárosába telepítették. A községből 1946. Mohai Viktor Szent Antal szobránál június 12-én 152 családot, 521 embert vittel el. Még ma is van, akivel tartják a kapcsolatot. A második nemzedék tagjai, akik már kint születtek, nem is igen beszélnek magyarul. Ennek ellenére előfordul, hogy hazalátogatnak megnézni, honnan származtak a szüleik. A kitelepítet- tekre és a helyükbe felépítettekre gondolva rendezik meg évente a nemzetiségi emléknapot. A hőgyészi nemzetiségi tánccsoport és énekkar lép fel rendezvényeiken. A program része a felnőtteknek és külön a gyerekeknek összeállított vetélkedő. A kérdések közt szerepelnek a falu történetére vonatkozó információk is. Kardos János polgármester szerdán 13-tól 15 óráig tart fogadóórát. Csütörtökön egy ügyintéző fogadja a lakosokat 8 és 12 óra között. Horváthné Tóth Valéria körjegyző csütörtökönként fogadja a hozzá fordulókat. Kilvinger György falugazdászt szerdán 10 és 12 óra között érhetik el. A könyvtár hétfőn 16-tól 18 óráig tart nyitva. A háziorvos csütörtökön 8-tól 12-ig rendel. A Gyermekjóléti Szolgálat hétfőn 8.30- tól 11.30-ig elérhető. Mise, vagy liturgia általában minden második vasárnap van. AZ OLDAL CIKKEIT IHAROSI IBOLYA ÍRTA, A KÉPEKET KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS A CSIBRÁKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. A körjegyzőnek kicsit mindenhez értenie kell Az önkormányzatiság kezdetétől, 1990-től körjegyzőségben működik a falu, 2004-től Horváthné Tóth Valéria a körjegyző. Igyekeznek megoldani, hogy a csibrá- kiaknak ne kelljen Kurdra utazni, ha el akarnak intézni valamit Egy körjegyzőnek elvileg minden államigazgatási és önkormányzati ügyhöz értenie kell. Néha a környezetvédelem kerül előtérbe, máskor a telephelyek engedélyezése. A testületi munka segítése kapcsán ko- nyítania kell a költségvetéshez, akkor is, ha vannak szakelőadók. Az építésügyi hatósági feladatokat a község társulásban látja el. Előfordulnak polgárvédelmi, vagy éppen vízügyi igazgatási témák a mindennapi adó-, szociális, vagy gyámügyek mellett. Az utóbbi években különös hangsúlyt kaptak a gazdálkodási kérdések, beleértve a pályázatokat is. A jogszabályok egyre szigorúbbak és bonyolultabbak, s folyamatosan módosulnak is. Némely normatív támogatás központi finanszírozására, akár 60 és 200 ezer forintokért is pályázni kell. - Az emberek minden olyan ügyes-bajos dolgaikkal az önkormányzathoz fordulnak, amit nem értenek. Az a jó, ha akkor jönnek, amikor még segíteni lehet - mondta Horváthné Tóth Valéria. ■ Ma már 60 ezer forintért is pályázni kell. Iskolabusz hozza és viszi Kurdra a gyerekeket Az idei tanévtől megszűnt helyben az iskola összevont 1-3. osztályos alsó tagozata és az óvoda is. Az előző tanévben még 17 alsós volt, óvodás pedig 14. Utóbbiak száma az idén már 10 alá csökkent. Az alsósok létszáma a jövő tanévben csökkent volna 15 alá, de az látszott célszerűnek, hogy együtt kezdjenek Kurdra járni. A községben szinte mindent társulási formában oldanak meg. Ez a működési mód számukra nem újdonság, már 1990- től közösen működteti Kurd és Csibrák a közoktatási intézményirányító társulást. Közösen üzemeltetik az iskolabuszt, hogy a kicsiknek ne kelljen menetrend szerinti járaton közlekedniük. A gyerekek utazása nem kerül a szülőknek pénzbe, az üzemeltetésben benne van a viteldíj is. A kurdi telephelyű iskolában a hagyományos német nyelvoktató pedagógiai program keretében német nemzetiségi oktatásban részesülnek a csib- ráki gyerekek is. Esős időben nyáron is jó szórakozást nyújt a pályázati támogatással épült ifjúsági ház. A fiatal azonban sajnos egyre kevesebb Sajnálják a fiatalokat jövőkép A helyi önkormányzatok nélkül leépülne a vidék Különleges a Jeszenszky-templom kálváriája Érdemes mindenkinek megnézni a csibráki templomot, aki érdeklődik az építészeti értékek iránt. Ezt az épületet is, éppúgy, mint a szintén nevezetes kastélyt leszenszky István neve fémjelzi, hiszen ő építette újjá az 1700-as évek végén. Kálváriája egyedülálló szépségű, valószínűleg 1792-ben készült el. A templom a kálváriával Szerencsés Csibrák fekvése, jó az út és a közlekedés. A legnagyobb gond a munkanélküliség és az önkormányzat pénztelensége. Ihárosi Ibolya Mint más kistelepülésen, Csibrákon is a legnagyobb gond a munkanélküliség és a pénztelenség. Ezért a jövőbe tolódik a régi terv: a vezetékes gáz bevezetése és a csatornázás. A falu előnye viszont, hogy szép, gondozott, és jó a közlekedés Hőgyész és Dombóvár irányába is. Többen be is járnak dolgozni a két településre. A munkanélküliségi ráta 28 és 32 százalék között mozog. Lassú, de folyamatos a lakosságszám fogyása. Mivel a fiatalok mennek el, tovább nő az átlagéletkor. 2001-ben még 13 két év alatti lakosa volt a településnek, tavaly már csak 4. A 61 év felettiek száma pedig 67-ről 75-re nőtt. Ők azok, akik sok szeretettel beszélnek a községről, és még akkor sem költöznének el, ha sokkal jobb körülmények várnák őket másutt. Nagy érvágás volt a falunak, amikor 1996-ban bezárta kapuit a Gyulaj Zrt. csibráki fűrészüzeme. Addig ott százharmincán dolgoztak két műszakban. Azóta több tulajdonosváltás is történt, de a fellendülés még várat magára. A társulási forma biztosítja az önkormányzat működőképességét. Az iskolain kívül a mozgókönyvtári rendszerhez csatlakozott a település. A tanulók veszik leginkább igénybe a szélessávú internetszolgál- tatást és az ifjúsági ház nyújtotta szórakozási lehetőségeket. Kényszerpályára került a község költségvetése is. Már csak a kötelező feladatok ellátását tudják biztosítani. A pénzügyi lehetőségekhez képest sokat költ a falu a jövőre, vagyis a gyerekek iskoláztatására, 2008-ban ez Önhikis támogatásra sem pályázhatnak. összesen 6,4 millió forint. Részben az úgynevezett dologi, részben a bérköltségek növekedése, valamint a gyermeklétszám csökkenése miatt idén már 225,3 ezer forint az egy iskolásra és óvodásra jutó áüagos költség. Ez az összeg tavaly 182 ezer forint volt. Ezt is csak úgy tudták biztosítani, hogy tavaly kettővel, az idén eggyel csökkent az iskola dolgozóinak létszáma. Az alsó tagozat 1-3. ösz- szevont osztálya, illetve az óvoda megszűnése ugyanakkor nem járt azzal, hogy a határozatlan időre kinevezettek közül bárkit is el kellett volna küldeni. A létszámleépítést nyugdíjazással, és a határozott idejű szerzőA nehézségek ellenére optimista a község vezetője KARDOS JÁNOS 1990 óta a település vezetője. Mint fogalmazott, még sosem fordult elő az a szégyen, ami most, hogy nem maradt pénz fejlesztésre. A nehézségek ellenére úgy vélekedik, hogy szükség van a gazdaságilag önálló önkormányzatokra. Mint elmondta, a hajdani járás és a társközségi rendszer nem volt egészséges.- Sosem az a község kapta a pénzt, amelyiknek szüksége lett volna rá. Az melegedett, aki közel volt a tűzhöz. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy utoljára 12 éve épült néhány ház községben. Most a Leader program keretében lát még esélyt a falukép szépítésére. dések megszüntetésével oldotta meg az iskola. A település idei 55,8 milliós költségvetését tízmilliós hiánynyal fogadta el, és likvidhitel felvételével igyekszik működőképességét biztosítani. Ötmillió forint körüli a működési hitelük. S bár a település az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek közé tartozik, idén már nem tudtak pályázni, mert olyan alacsony összegű volt a kimutatható működési hiány, amit már nem érdemes megpályázni. Kardos János polgármester
