Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-18 / 167. szám

10 A Nebáncsvirágot nézték meganémetkériek németkér Simontornyán jártak a Németkéri Nyugdí­jas Egyesület tagjai. Minden évben többször szerveznek színházi látogatást, ezúttal a simontornyai várszínház­ban nézték meg a Nebáncs- virág című háromfelvonásos darabot. A kiránduláson negyvenen voltak, (vt) Klubtársuk tanyaavatójára mennek a Platán tagjai szekszárd Tanyaavató bu­lin vesznek részt a szek­szárdi Platán Nyugdíjas­klub tagjai Harcon július 28-án. Egy ötven tagú cso­port megtekinti a klubtár­suk építette tanyát, és egy kellemes napot tölt el a sza­badban. Természetesen a vendéglátás költségeibe a klub is beszáll, (hé) A nyáron sem maradnak program nélkül a tagok öcsény Az őcsényi nyugdí­jasklub vezetője, Dávid Kál­mán elmondta, az elmúlt hetekben a tamási termál­fürdőben csobbantak, a na­pokban pedig Harkányba készülnek. A nyárra beter­veztek még egy igéül és egy mórahalmi fürdőzést is. Emellett a helyi mulatságok sem maradnak el. Nemrégi­ben kerti partit tartottak, amelyen 75 fő lakhatott jól Tanner Mátyásné babgulyá­sával, majd mulathatott élő­zenére éjfélig, (hé) Dávid Kálmán A belecskaiak Igalba és Pannonhalmára mennek belecska A belecskai nyug­díjasok a ház körüli teen­dők és az unokák mellett utazásra is szakítanak időt. Legkedveltebbek a különbö­ző fürdőhelyek, júniusban Gunarasban töltöttek el egy napot, szombaton pedig Igáiban mártóznak egyet. Szeptemberi úticéljuk Pan­nonhalma. Korábban részt vettek a barcsi nyugdíjas- -találkozón is. (he) Tiszta klubhelyiség várja az időseket högyész lúnius 11-én egye­sületi névnapozással zárták a félévet a hőgyészi nyugdí­jasok, azóta takarítás és me­szelés helyszíne volt a klub- helyiség. Az új programokat 23-án egyeztetik. Ezek kö­zött szerepel dunai hajóki­rándulás, almafesztivál és nyárbúcsúztató is. (he) @ további hírek: www.teol.hu nyugdíjasok :w*wu' i '♦»« TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JULIUS 18., PÉNTEK Értelmes célért jó dolgozni alsóvárosiak Összefogással mentik meg a kórház melletti kápolnát Vasárnaponként újra szól a harang a Donát-patak menti településen A civil szervezetek akkor működnek jól, ha értel­mes cél érdekében, segí­tőkész emberek összefog­nak és kitartó, áldozatos munkával megvalósítják elképzeléseiket, vallja Kovács Józsefné, a Szek­szárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület elnöke. F. Kováts Éva lön, megy, nyüzsög, intézkedik. Mióta két éve nyugdíjas, azóta ke­vesebb szabadideje van, mint előtte, állítja Kovács lózsefné. Ami azért figyelemre méltó, mert „aktív korában” is mindig olyan munkakörökbe törekedett, ahol nem kellett egy helyben ülnie. Nyolc munkahelyen, tucatnyi be­osztásban dolgozott. A megyei ta­nács ösztöndíjasaként revizor­ként kezdte, nyugdíjba 14 év ön- kormányzati osztályvezetői mun­ka után, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságától ment. Nem kö­szönt el, ma is több mint tíz civil szervezet munkájában vesz részt Nagy megtiszteltetés számára, hogy feladatokat kap, használhat­ja tapasztalatait, részt vehet a vá­ros életében.- Leginkább kedvemre való a pedagógus pálya volt Pedagógus­nak lenni hivatás, nem munka. Közgazdász tanárként szakmai tárgyakat oktattam a szekszárdi kertben, több volt tanítványommal még most is tartjuk a kapcsolatot Sosem szerettem ölbe tett kézzel várni a sült galambot, három gye­rek mellett szereztem közgazdász tanári másoddiplomát levelező szakon. Ez nagy kihívás volt, csa­ládi összefogás nélkül nem sike­rült volna, sokat segített a férjem, édesanyám, édesapám. A szüleim mindig biztattak, tanuljak. Ami­kor elsőre sikerült a felvételim Bu­dapestre a Számviteli Főiskolára, nagyon büszkék voltak rám, de nem csak ők, hanem még a szom­szédok is. Erre az összetartó közösségre emlékezve állt élére tíz éve Kovácsné Lengyel Klári a Szek­szárd Alsóvárosi Római Katoli­kus Egyesület elnevezésű civil szerveződésnek. Egyszeri talál­kozónak indult, Bíró László püs­pök mint egykori alsóvárosi la­kos felvetette, milyen jó is lenne !>:-• •• ti ; |H / 1 Névjegy a szerteszóródott régi barátokkal, szomszédokkal találkozni. Klári néhány volt Alsó utcaival meg­szervezte az első összejövetelt, amit követett a többi, egyre na­gyobb létszámmal, egyre több programmal, segítővel, akiknek ■ Élete során a pedagó­gus pálya volt leginkább kedvére való. munkáját ezúton is köszöni. Az egyesület egyik célkitűzése az ér­tékek mentése, ezért a ma 90 éves tanítónő, Mártonfainé Kató néni és lánya felvetését - szé­gyen, gyalázat, hogyan néz ki a keresztelő kápolna, fel kellene újítani - az egyesület felkarolta. Több mint két éve kezdték el a szervezőmunkát, támogatókat kerestek. Sokan segítenek, társa­dalmi munkában készült többek között a felújítási terv és a talaj­tani vizsgálat.- A tagjaink nagyon lelkesek, sokat dolgoznak Heimann Zolitól kezdve Baka Feriig mindenki, so­rolja. Szeretnék, hogy 2010-re, amikor 250 éves lesz a kápolna, elkészülnének a rekonstrukció­val. Ehhez még nagyon sok ösz- szefogásra, adományra van szük­ségük. Csak az állagmegóvásra 20 millió forint kellene. Szívesen veszik bárki segítségét, a hasznos javaslatokat. Ahhoz, hogy a rekonstrukció elkezdőd­hessen, alá kell írnia az együtt­működési keretmegállapodást a megyei önkormányzatnak, mint tulajdonosnak, az egyháznak és az egyesületnek. kovács józsefné (59 éves) közgazdász, szaktanácsadó. Iskolák: Garay János Gim­názium, Szekszárd 1966, Pénzügyi és Számviteli Főis­kola, Budapest 1969, Köz- ■ gazdaságtudományi Egye­tem Budapest 1981. MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK: Tolna Megyei Adóhivatal, re­vizor 1969-71, K1SZÖV, ügyvi­telszervező 1971-77, Bezerédj István Kereskedelmi Szakk& zépiskola, tanár-közgazdász 1977-1988, Tolna Megyei Ta­nács terv osztály, közgaz­dász 1988-1991, TÁKISZ 1991-92, OTP Tolna Megyei Igazgatósága, önkormányza­ti osztályvezető 1992-2006. család: férje cégvezető, 3 fel­nőtt fiuk van, rendszergaz­da, programozó matemati­kus, vegyész végzettséggel Budapesten, Szegeden élnek hobbi: olvasás, túrázás, ke­rékpározás, jóga, kertészke­dés, Cavinton helyett nyelvta­nulás, civil szervezetek A szekszárdi szülészet melletti úgynevezett keresztelő kápolna fel­újításra szo­rul, ennek érdekében Kovács Józsefné is sokat tevé­kenykedik Kalaznón, a Donát-patak menti zsáktelepülésen az elmúlt évek­ben csak akkor kondiüt meg a harang, ha valaki távozott az élők sorából. Most azonban újra megszólal a harang vasárnaponként Megszó­lalt húsvétkor, pünkösdkor és jú­niusban kétszer is. Köszönhető ez a nemrég alakult Elekes Dé­nes Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület támogatóinak, elnöké­nek és Gáspár Katalin tanárnő­nek, aki gondoskodott arról, hogy havonta ökumenikus istentiszte­let legyen a faluban. Eddig Donáth lordánka és Kovács Lász­ló lelkipásztorok hirdették az igét, amely egyre többeket vonz a templomba. Együtt vannak a bu­kovinai székely katolikusok, er­délyi reformátusok, németorszá­gi evangélikusok. A mai harang nem veszedelmet jelent, hanem jelzése egy összefogásnak, amely erősíti mindannyiunk hitét Re­méljük, a szervezők és támogatók kitartása nem lankad továbbra sem, és ezek az alkalmak elősegí­tik, hogy újabb oldaláról mutat­kozhasson meg Kalaznó. Ehhez a falu népének és elöljáróinak, va­lamint a cselekedni akaró újon­nan idetelepedtek nagy összefo­gására van szükség. Adjon az Is­ten ehhez mindannyiuknak erőt! ■ Morvái Zoltán nyugdíjas újságíró, Kalaznó Révfülöpi kirándulás lesz a tagok jutalma kölesd Egynapos kirándulást szervezett a kölesdi Őszi Napfény Nyugdíjasklub július 22-re Rév­fülöpre - tájékoztatott bennünket Pech Antalné, a szervezet vezető­je. Tizenkilencen kerekednek fel, hogy egy meglepetésekben gaz­dag napot töltsenek a Veszprém megyei településen. A meglepe­tést szó szerint kell érteni, hiszen az ottani nyugdíjasklub vezetője vendégeli meg a csapatot, és a programot is ő állítja össze, a leg­nagyobb titoktartás mellett. A ki­rándulás egyfajta előjutalom is azoknak a tagoknak, akik az au­gusztus 30-i nagy rendezvényük szervezésében oroszlánrészt vál­laltak. Ekkor ugyanis három klu­bot látnak vendégül. ■ H. É. Máshol, másképp, de tovább folytatja a munkát igazgatóhelyettes Fontosnak tartja, hogy a diákok erkölcsi kérdéseken gondolkodjanak Martin Márta harmincegy évig szolgálta pedagógusként és igaz­gatóhelyettesként a szekszárdi Garay lános Gimnázium érdeke­it, de idén Lemle Béláné igazga­tónővel együtt nyugdíjba vonul. Testnevelés sza­kos tanárként 1977-ben kezdte meg a munkát a gimnáziumban, ahova Mozolai lános kérésére je­lentkezett. - Akkor még óvónő­képzéssel is foglalkozott az isko­la, így testnevelés módszertant is tanítottam. Nagyon szép 15 évet töltöttem el tanárként, olyan testnevelő kollégákkal, mint a már említett Mozolai János és Ambrus Péterné - emlékezett vissza az igazgatóhelyettes. Hoz­zátette, élmény volt olyan diá­kokkal dolgozni, akik már ma­guk is szinte gyakorló pedagó­gusok voltak, és lelküeg nagyon közel álltak hozzá. Pályafutása alatt sokan megsze­rették a sportot, a mozgást, még olya­nok is, akik esetleg előtte nem rajong­tak érte. Szerinte a testnevelés életszükséglet, a sportolás olyan mint az olvasás, folyamatosan gyakorolni kell. Aztán 1993-ban igazgatóhe­lyettes lett Lemle Béláné mellett, akivel jóformán gyermekkoruk óta ismerték egymást. - Magam­ban nem igazán bíztam, de az ■ Nem napi nyolc­órás munkáról volt szó. igazgatónőben, akitől a felkérést kaptam, igen. így elvállaltam a feladatot - mondta immár 15 évi közös munka kezdetére visszate­kintve. Eleinte kicsit nehéz volt beleszoknia, hiszen itt nem na­pi nyolcórás munkáról, ráadásul egy egészen másfajta feladatkör­ről volt szó. - Mégis megtisztel­tetésnek vettem, hiszen ezeket a feladatokat is el kellett látni, hogy az intézmény zökkenő- mentesen működjön - mondta a nevelési igazgatóhelyettes. Hozzátette, hálás azért, hogy egy olyan intézmény igazgatásá­ból vehette ki a részét, amelyben harmónia uralkodik, és ahol minden kolléga valódi minta­képként szolgálhat a diákok szá­mára. Szívén viselte az etika ok­tatását. Fontosnak tartotta, hogy a diákok erkölcsi kérdéseken gondolkodjanak. Most teljes erővel beleveti ma­gát a nagymamái teendőkbe négy unokája mellett, aztán szívesen gyarapítaná számítástechnikai is­mereteit, és szeretne önkéntes munkát is vállalni. Tulajdonkép­pen pihenni még nem szeretne, csak más dimenziókba helyezi a munkavégzést, és kötetlenebb lesz az időbeosztása. ■ É. H.

Next

/
Thumbnails
Contents