Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-16 / 165. szám
2008. JÚLIUS 16., SZERDA 7 GAZDASÁG Még tart a dinnyeháború borítás A szakmai szervezet szerint jogos a termelők akciója A termesztők megint borogattak, az áruház erre árat emelt. A fogyasztók odáig nem jutottak el: inkább a hajnali ingyendinnyéből csemegéztek. Év végére akár húszezer cég is megszűnhet Magyarországon az idei Év első fél évében 13 százalékkal több magyar cég ellen folyt vagy folyik fizetésképtelenség miatt cégeljárás, és húsz százalékkal több végelszámolás volt, mint 2007 hasonló időszakában - állapította meg a Coface Hungary hitelminősítő legfrissebb elemzése. Továbbra is az építőiparban és a kereskedelemben található a legtöbb fizetés- képtelen vállalkozás. A Coface szerint a közeljövőben nem várható lényeges javulás. Úgy vélik, idén a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítés és az élelmiszer-feldolgozó ipar kerülhet bajba. Kockázatos terület lehet továbbá az acél- és fémfeldolgozás, valamint az élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás. A fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb része felszámolás (5601), illetve végelszámolás (5009). Összesen tíz esetben indult csődeljárás, pedig épp ez az az eljárás, amely a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányul. (Nyugat-Európá- ban jóval magasabb a csődeljárások aránya.) A kelet-közép-európai térségben Magyarországon a legmagasabb a fizetésképtelenségi arány - mutatott rá Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Hasonló méretű államokban évente mindössze néhány ezer cég szűnik meg, nálunk ez a szám már 2008 első fél évében tízezer. A legtöbb eljárást ebben az időszakban a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. A 19 megye és Budapest közül mindösz- sze a fővárosnak és négy térségnek (Tolna, Pest, Somogy, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani. A fizetésképtelenség mögött - az elemzés szerint - Magyarországon javarészt a tudáshiány áll. ■ A legtöbb eljárás fizetés- képtelenség miatt (2008. ELSŐ FÉL ÉV) í. Budapest 30 százalék 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7 százalék 3. Jász-NagykunSzolnok megye 3,81 százalék 4. Nógrád megye 3,68 százalék Újabb dinnyedobáló tiltakozó akciók lehetnek, ha az Auchan nem emeli a görögdinnye árát. A termelők az ellen tiltakoznak, hogy az áruházlánc olcsón kínálja a dinnyét, és a felvásárlási ár is igen alacsony. Ambrus Vilmos Összetört dinnyék a betonon, elégedetlen termelők, a még épen maradt gyümölcsöket elvinni próbáló nézelődők - lassan megszokottá válik ez a látvány az Auchan parkolójában. Kedden reggel a hipermarket- lánc soroksári áruháza előtt tiltakoztak a dinnyetermesztők termésük földre borításával. A békési gazdák már másodszor választották látványos demonstrációjuk helyszínéül a főváros határában lévő Auchan áruházát, ők az alacsony felvásárlási, valamint eladási árakon háborodtak fel. Mintegy ötven diny- nyetermesztő öntötte, hajigálta, dobálta, vágta földhöz termését a parkolóban. Tiltakozásukat, dühüket az váltotta ki, hogy az Auchan korábban 49 forintért árulta a görögdinnye kilóját. Ezt az árat azonban később, éppen a dinnyeborogatás hatására, 65 forintra változtatta. Karsai József, a békési gazdák tiltakozását szervező MSZP-s országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: sikeresnek tartja az akciót, mert éppen annak eredményeképpen emelt árat az Auchan. „Ám ez még mindig elfogadhatatlan számunkra, még akkor is, ha most már a 65-ről 68 forintra emelést fontolgatják, mert más nagyobb hipermarketekben, például a Tescóban és az Intersparban 79, illetve 89 forint a dinnye kilója” - hangoztatta a képviselő. Karsai szerint a diny- nyetermesztők elszántak: tiltakozó akciójukat addig folytatják, amíg el nem érik, hogy az Auchan is legalább 79 forintért árulja a gyümölcsöt. A képviselő ugyanakkor tárgyalási hajlandóságukat is hangsúlyozta, mondván, készek tárgyalni a hipermarkettel, és ha kell, gazdaküldöttség vonul az Auchanhoz a megegyezés érdekében. Kérdésünkre a szocialista képviselő elmondta azt is: további tiltakozás esetén a békésiekhez a szabolcsi és a jászsági termelők is csatlakoznak. Hogy lesz-e további dinnyeha- jigáló és -dobáló látványosság, még nem tudni, de a hipermarket tovább már nem akar árat emelni. Gillemont Katalin, az Auchan vezérigazgatójának munkatársa a távirati irodának gráf József agrárminiszterrel tárgyalna a Fidesz az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről. Erről az ellenzéki párt elnöksége határozott, és fel is hatalmazott egy szakpolitikust a miniszter megkeresésével. Gráf József azonban gyorsabb elmondta: a társaság komoly gesztust tett a termelők megnyugtatására azzal, hogy emelte a dinnye árát. A gazdáknak viszont figyelembe kell venniük, hogy az Auchan elsődleges szempontja a vevők érdeke. A társaság úgy gondolja, hogy a dinnye jelenlegi beszerzési ára alapján nem indokolt nagyobb mértékű áremelés. „Nincs konjunktúrahelyzet, nincs túltermelés, jó a dinnye minősége. Semmi sem indokolja az alacsony eladási árat” - vélekedett a kialakult helyzetről Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre a szakember kifejtette: ebbe a szituációba nyúlt bele az Auchan. Mártonffy szerint az áruházlánc vevőket akart szerezni az alacsony árral. A szakmai szervezet vezetője úgy látja, jogos volt a dinnyetermesztők reakciója. volt: közleményben tudatta, nem támogatja a Fidesz szándékát, mert az élelmiszerek áfájának csökkentésére irányuló javaslat nem nevezi meg a kieső bevételek forrását, és megvalósítása több kárt okozna, mint amennyi hozadéka lenne. 2011-től elektronikus útdíjrendszer, A közlekedési tárca tervei szerint 2011 januárjától működne az elektronikus útdíjrendszer. Az elképzelések szerint a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók és autóbuszok a főutakat az új rendszer elindulása után is matricával használhatnák, az autópályákon viszont 2010 közepétől elektronikusan fizetnének. A személygépkocsik még évekig az átalánydíjas matricás rendszerben használhatják a sztrádákat. Kevesebb diploma csúszik a nyelvvizsga miatt csökken azoknak a száma, akik nyelvvizsga híján nem vehetik át diplomájukat. Korábban a műszaki képzésben résztvevők közül hagyták ki legtöbben a diplomaosztót: negyven százalékuk nem szerezte meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát. A legfrissebb adatok szerint ez az idei tanévben huszonöt százalék. A szakértők szerint a javulás a kötelező nyelvi érettséginek köszönhető. Szabó Pál szerint felelőtlen a VDSZSZ tegnap reggelre helyreállt a vonatközlekedés a hétfői vasutassztrájk után. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter közölte: felelőtlen magatartást tanúsít a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a meghirdetett gördülő sztrájkkal, követeléseik indokolatlanok, nem jogosak. A miniszter a sztrájkot munkaügyi kérdésnek tartja, ugyanakkor aránytalannak érzi azt, amilyen károkat okoz a MÁV-nak, illetve az országnak. A miniszter bírálta a sztrájkot Szikla Péter, az Auchan beszerzési igazgatója Karsai Józseffel ■ A szabolcsiak és a jászságiak is csatlakoznának. A Fidesz az agrárminiszterrel tárgyalna Sztrájkkal fenyegetnek a Volán-dolgozók nyilatkozat A privatizációt akarják megakadályozni a szakszervezetek Jobban élünk, mint tíz éve, csak senki sem veszi észre Határozatban utasította el a Volán-társaságok esetleges privatizációját nyolc megye Volán-társaságainak 22 szakszervezeti képviselője egy Kaposvárott megtartott egyeztető fórumon - jelentette be tegnap Dobi István. A Közúti Közlekedési Szakszervezet kaposvári szervezetének elnöke elmondta, hogy az érdekvédők féltik a munkahelyeket, mivel a magánosítással együtt jár a jelentős létszámleépítés, továbbá a megkötött kollektív szerződések, a rendezett munkaügyi kapcsolatok Is veszélybe kerülhetnek, és csökken a járatok száma. Állásfoglalásukkal a szakszervezetek szeretnék egyértelművé tenni, hogy a szakszervezetek tárgyalásos úton kívánják képviselni tagjaik érdekeit Az érdekvédők döntésük megerősítéseként megalakították az Akciószövetség Koordinációs Tanácsát, amelynek feladata a Volán-társaságok esetleges privatizációjával kapcsolatos kormányzati döntések figyelemmel kísérése, arra való gyors reagálás és az akciók - demonstráció, sztrájk - megszervezése. Az érdekvédelmi fórumon elfogadott állásfoglalást a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Liga Közlekedési Szakszervezeti Szövetsége, a | Közlekedési Munkástanácsok t Szövetsége, valamint az Autóbusz- g közlekedésben és Személyszállí- j tásban Dolgozók Uniója megyei 1 képviselői írták alá. ■ A Volán-szakszervezetek szerint munkahelyek kerülhetnek veszélybe Az elmúlt tíz évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint háromszorosára nőttek az átlagbérek, míg az árak „csak” a tíz évvel ezelőtti árszínvonal két és félszeresére nőttek - írja a Napi Gazdaság. A nettó átlagkeresetek 1997 és 2007 között 38145 forintról 114075-re emelkedtek, míg a fogyasztói árindex ezalatt a 2,44-szeresére nőtt. A nettó átlagkeresetek nemcsak a teljes időszakban nőttek jelentősebben az áraknál, de éves szinten is felülmúlták a pénzromlást. Csak két olyan év akadt a vizsgált időszakban, amikor ez a tendencia nem érvényesült: 2004ben és 2007-ben az árak növekedése meghaladta a bérek emelkedését. A KSH adataiból az is kiderül, hogy míg a benzin és a gáz árnövekedése tízéves viszonylatban követte az inflációt, addig az inflációnál lényegesen magasabb szinten drágult a csatorna-, a szemét- és a vízdíj. Az internet- és telefonszolgáltatás ellenben reálértéken olcsóbb lett a korábbi árszínvonalhoz képest. Ennek ellenére a lakosság túlnyomó része jelenleg sokkal rosszabban ítéli meg helyzetét és kilátásait, ami a lap által megkérdezett elemzők szerint a rossz politikai hangulat oka. ■ ■ A bérek háromszor, az árak két és félszer nagyobbak.
