Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-07-13 / 28. szám
2008. JÚLIUS 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ HÍRSÁV Spielberg a Zsidó Nyári Fesztivál díszvendége Kísértetek a Rákosi-korszakból modem A kurátorok szerint eljött az idő szembenézni az elmúlt kor örökségével STEVEN SPIELBERGET kérték föl a XI. Zsidó Nyári Fesztivál díszvendégének. Az augusztus végén kezdődő eseménysorozat sok szereplője visszatérő vendég. Énekel majd többek között Dudu Fischer is a Dohány Utcai Zsinagógában. Salman Rushdie Best of Booker-díjat nyert SALMAN RUSHDIE brit író nyerte meg Booker-díjasok legjobbját kiválasztó szavazást. A Best of Booker-díjat a világ leghíresebb irodalmi elismerésének 40. évfordulója alkalmából adják át. A Booker-díjasok listájáról kijelölt hat szerző közül végül online szavazással választották ki a győztest. Salman Rusdie-ra szavaztak A legjobb külföldi film díját nyerte el a Lóra A LEGJOBB KÜLFÖLDI FILM díját nyerte el Herendi Gábor Lóra című filmje a philadelphiai független filmfesztiválon, amelyen húsz ország 151 filmje versenyzett. A film forgalmazási jogát a New Films International vásárolta meg. Három magyar film a jeruzsálemi fesztiválon forgács Péter két alkotását, a Von Höfler vágyókat és a Saját halált Fliegauf Benedek Tejútját is meghívták a csütörtökön kezdődött Jeruzsálem Nemzetközi Filmfesztiválra. Forgács filmje az archív anyagok kreatív felhasználásának elismerésére alapított Isracrad-díjért és a Jewish Experience-szért versenyez. A hazai szocreál képzőművészet első nagy történeti seregszemléjét Debrecenben rendezik meg a Modern és Kortárs Művészeti Központban. Ez a kiállítás nyitja a szocializmust idéző tárlatok sorát, a Modemben az egész nyár a letűnt ideológia jegyében telik. Fábos Erika A Modem kiállítása az 1950- 1956 közötti időszak hivatalos festészetének történetét dolgozza fel olyan híres zsánerképek segítségével, mint például Benedek Jenő Mit láttam a Szovjetunióban? vagy Bán Béla Kónyi elvtárs, a Ganz Villamossági Művek sztahanovistája című munkája. Bár a képek többsége poros pincékből került a kiállítótérbe, volt olyan mű, amely még néhány nappal ezelőtt a Miniszter- elnöki Hivatal egyik irodájában lógott, onnan kapták meg, míg egy Lenin-kép egy közismert személyiség hálószobáját díszítette. Hogy ki kölcsönözte a „műalkotást”, azt az intézmény nem árulta el. A több mint száz, zömében nagyméretű festményt néhány korabeli szobor egészíti ki, köztük Mikus Sándor Sztálin-szob- rának életnagyságnál nagyobb másolata, amelyet a múzeum udvarán állítottak fel. A szobor talapzattal együtt tíz méter magas, hungarocellből készült, de még így is több mint négy mázsát nyom. Ez az első olyan tárlat, amely reprezentatív módon mutatja be a magyarországi szocreál képző- művészetet. A kiállítás szervezői és a korszak művészetének jó ismerői egyaránt egybehangzóan állítják: nemcsak a kulturális csemegére fogékonyaknak, hanem azoknak is érdemes megnézni a tárlatot, akik már csupán a lakótelepekre és a munkásmozgalom köztéri szobraira emlékeznek ezekből az időkből. És persze azoknak is, akiknek egyáltalán nincs személyes emlékük, csak hallottak erről a korról. „Izgalmas és fontos kérdés, hogy hová tegyük a művészet- történeten belül a szocialista realizmust, ismertebb nevén a Újra áll a diktáror szobra. Ezúttal szerencsére csak ideiglenesen. szocreált” - mondta lapunknak Rieder Gábor művészettörténész. „A retródivat hatására a közvélekedés vizuális gégét lát benne, az avantgárd elkötelezettjei a történelem kerekét visszaforgató antiművészetet, a kérlelhetetlen kommunistaellenesek pedig üres politikai propagandát. Tizennyolc évvel a rendszerváltás után eljött az idő, hogy végre a széles közönség és a szakma szembe nézhessen a Rákosl-kor kísérteiéivel, az ötvenes évek sztálinista képzőművészetével.” Gulyás Gábor, a Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója azt mondta: azért döntöttek a kiállítássorozat megszervezése mellett, mert úgy gondolják, hogy Magyarországon a politika és a művészet, illetőleg az ideológia és a művészet viszonya sok szempontból tisztázatlan. Szerinte ennek részben történelmi okai vannak, például a szocializmus feldolgozatlan öröksége. Ezért tematízál- ták így a kiállításokat, mert eljött az ideje, hogy a maguk eszközeivel megpróbáljanak változtatni ezen. Ennek érdekében a magyar szocreál után kiállítás nyílik a Magyar Távirati Iroda korabeli fotóiból, majd az ötvenes években készült képregényekből is. A sorozat utolsó darabja, a Lenin visszamegy a sírba? című kiállítás Augusztus 14-én nyílik és az orosz szocart műveinek legjelentősebb darabjait mutatja be a közönségnek. Nem Szibériában, Moszkvában nyitna galériát nemcsak hazánkban, hanem Európában is kulturális szenzációnak számít a Modem orosz szocartot bemutató tárlata. A kiállítást Lenin visszamegy a sírba? címmel augusztus közepén nyitják meg. A kiállítás kurátora Andrej Jerofejev, a moszkvai Tretya- kov-képtár modem részlegének vezetője, akit éppen a botrányt keltő kiállításai miatt bocsátottak el állásából Jerofejev ellen tavaly büntető- eljárás is indult, a tárgyalás ezekben a hetekben esedékes. Két év szabadságvesztést is kaphat, mert megsértette Oroszország jó hímevét. Legutóbb Párizsban rendezett kiállítást az orosz rendszert gúnyoló kortárs alkotásokból. Ez a sok vihart kavart kiállítás születik újjá a nyáron Debrecenben, de itt lesznek például azok a képek is, amelyeket Párizsba nem engedtek kivinni Oroszországból. JEROFEJEV azt mondta: azért rúgták ki állásából, mert „ tabukat döntő getett”. Megrendezte például Moszkvában azt a cenzúráról szóló kiállítást, amelyen kis lyukakon keresztül lehetett megtekinteni a 2006-ban betiltott műveket. Ezek olyan tabunak számító témákat mutattak be, mint a meztelenség, a szexualitás, valamint az új kontextusba helyezett vallási jelképek. Jerofejev Moszkvát most is csak ügyészi engedéllyel hagyhatta el. maga és munkatársai tevékenységéről elmondta: arra törekedtek, hogy a valódi orosz művészetet mutassák be. Vezetőik régi á'pusú emberek voltak, akik nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy nem kapnak instmkciókat felülről „egy éve aztán megnyílt az ég, megszólalt az orosz kulturális miniszter, mondván: a modern orosz művészet nem más, mint Oroszország szégyene” - mondta Jerofejev. JEROFEJEV azt tervezi, hogy magángalériát nyit. Azt reméli, Moszkvában, és nem Szibériában - utalt a folyamatban lévő büntetőügyére. A szerelmi tragédiát egy öreg kisbuszban játszotta a Globe fesztivál Gyulai színházi seregszemle Európa legjobb Shakespeare-előadásait hozta el a magyar közönségnek Virágos parkjaival, botanikus kertnek is beillő hatalmas strandjával, jó éttermeivel, sétára csábító utcácskáival Gyula ideális fesztiválvárossá vált. A helyzetét ugyan rontja, hogy nem lehet autópályán megközelíteni, hogy lassan, és nem ritkán késéssel döcög el a városba még az InterCity is, de megéri a fáradságot ide utazni. A Gyulai Várszínház minden évben összművészeti fesztivált rendez. A program középpontjában a színházi előadások állnak. Ezeken belül is kitüntetett szerep jut Shakespeare munkásságának. Például szombaton ért véget a IV. Shakespeare Fesztivál. Láthattunk Hamletet balettA Globe Színház nem tiszteleg előtte, kortársának tekinti Shakespeare-t és bábváltozatban műsorra tűzték a Téli regét japán művészekkel. És fellépett a világ egyik legjobb színháza, a Menő Fortas, Eimuntas Nekrosius rendezésében, a Hamlet és az Othello után idén a Macbethet is előadták Gyulán. Megfordult a kisvárosban a híres Globe Színház társulata is. Az együttes persze már nem abban a teátrumban játszik, amelynek valaha Shakespeare is igazgatója volt. Viszont újjáépítették Londonban a kívül nyolcszögletű, belül kör alakú hasonmását, amely középen tető nélküli, így napvilágnál is lehet játszani benne, mint annak idején. Gyulán is mesterséges világítás nélkül lépett fel az együttes, este hatkor kezdték a Rómeó és Júliát, s még sötétedés előtt fejezték be. Nincs ebben a produkcióban semmi tisztelgés. A fiatal színészek kortársuknak tekintik Shakespeare-t. Saját problémáikra keresik darabjában a választ, vászonnadrágokban, pólókban játszanak, díszletként elég számukra egy lepukkant, ősöreg mikrobusz. Ifjonti hévvel benyargalásszák a színpadot. Elizabeth Freestone rendező segítségével mohón át akarnak élni minden érzést, a kitörő örömtől a lesújtó tragédiáig. Kedves, szerethető előadással rukkolnak elő, de valahogy ettől a híres színháztól eredetibb produkciót várna az ember. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös bemutatója, a III. Richárd szándéka szerint nagyformátumú előadásnak készült. Tompa Gábor rendező a manipuláció természetrajzára helyezi a fő hangsúlyt, ezért a modernizált verzióban bizonyos jelenetek tévéstúdióban játszódnak. Bogdán Zsolt elmagányosodott, gátlásokkal küzdő, de mégis gátlástalanul cselekvő címszereplőt alakít. A produkción érződik, hogy nincs még minden ízében kész, inkább csak előpremier, a valódit majd novemberben tartják az Európai Unió Színházi Fesztiválján, amelyet Kolozsváron rendeznek. ■ Bóta Gábor i í I
