Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-07-13 / 28. szám

8 INFORMATIKA 2008. JÚLIUS 13., VASÁRNAP Kapard a mobilod, és nyerj! siker Nemzetközi kiállításon nyert díjat a magyar fejlesztés A mobiltelefonra kifejlesztett kaparós sorsjegy nem aprópénzzel „működik'’. A feltett kérdésekre kell helyesen válaszolni. A számítógépes vírusok is edzenek az olimpiára A pekingi olimpia a számító- gépes vírusok újabb járvá­nyát indíthatják el - közöl­ték kínai számítástechnikai szakemberek, akik szerint a vírusok írói hírnevük növelése érdekében az augusztusi ötkarikás játéko­kat célozhatják meg. A kí­naiak az olimpiai számító- gépes rendszerek biztonsá­gának érdekében egy külön központot hoztak létre. Keményen bírságolta a szolgáltatókat az NHH huszonegy hírközlési szol­gáltatót összesen harminc- millió forintra bírságolt a Nemzeti Hírközlési Ható­ság az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződé­seik hiányosságai miatt. Az NHH a legmagasabb összegű, 12 millió forintos bírságot a Magyar Telekom Nyrt.-re szabta ki, míg töb­bek között az Invitel Zrt.-t 5,5 millió, a GTS-Datanet Kft.-t ötmillió, a Fibernet Zrt.-t pedig 3,5 millió forint­ra büntette. A vevők diktálnak a fordított aukciós oldalon FORDÍTOTT AUKCIÓS OLDAL in­dult nemrég a magyar neten, ahol nem az eladó versenyezteti a vevőket, ha­nem a vevő az eladókat. A yabe.hu oldalt (a név a népszerű eBay aukciós ol­dal neve visszafelé) egy ma­gyar garázscég hozza létre és fejleszti folyamatosan. A honlapon a vevők tende­reket indítanak, amelyekre aztán kereskedők tehetnek ajánlatokat. Az ingyenes rendszerbe eddig több mint háromezren regisztráltak. Kevés vidéki boltban fizethetünk kártyával tizenkét hónapos kam­pányba kezd a MasterCard a nagyobb magyarországi kártyaelfogadás elősegítésé­re. Gauder Müán, a kártya- társaság ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: vidé­ken sok helyen tíz százalék környékén van a kártya- elfogadási arány. Magyaror­szág a régióban is jelentős elmaradásban van e téren. Mobiltelefonra kifejlesz­tett kaparós sorsjeggyel nyert díjat a szakma leg­nagyobb rendezvényén egy magyar cég. Az új játék bevezetése több országban elkezdődött, de még kérdés, hogy ha­zánkba is eljut-e. Németh Márk Hatalmas sikert ért el a mobilte­lefonos tartalmak fejlesztésével foglalkozó magyar MFactory Zrt. A közép-kelet-európai tartalom- szolgáltatók közül elsőként díjat kapott az iparág legnagyobb ren­dezvényén, a Mobile Content Awards gáláján. Az elismerést - a mobilmarketing kategória má­sodik díját - a Mobile Scratch Card (MSC) nevű saját fejleszté­sű termékükért kapták, amely tulajdonképpen a klasszikus ka­parós sorsjegy mobiltelefonos változata. Ez természetesen nem úgy működik, mint a papírala- púak, tehát ezentúl is felesleges egy húszforintossal kapirgálni a készülék kijelzőjét. „A játék elején gyakorlatilag egy tetszőleges dizájnú hátteret látunk, amely előre meghatáro­zott számú, kilenc vagy tizenkét részletben »kaparható«. Ha a játék során feltett kérdésekre he­lyesen válaszol az ember, akkor egy kaparásos effekt kíséretében láthatóvá válik a háttérkép alatti részlet Az összes puzzledarab el­tűnése után tárul elénk a teljes kép, amely a megrendelő kérésé­nek függvényében lehet akár a nyeremény, akár »nyert« vagy »nem nyert« felirat, va'gyhármi más" - magyarázta lapunknak a mobil kaparós sorsjegy működé­sét Malcsiner Péter, az MFactory Zrt. vezérigazgatója. Az újonnan kifejlesztett alkal­mazás a fogyasztóknak csupán egy Év alatt 70 százalékkal nőtt hazánk mobiltelefon­exportja, és meghaladta a 670 milliárd forintot - derül ki a KSH legfrisebb, első ne­gyedévre vonatkozó külkeres­kedelmi adataiból. A mobilké­szülékek kivitele nőtt a legjob­ban, ezzel a magyar export húzóágazatává vált A lendü­letes bővülés elsősorban a leg­főbb piacunknak számító orosz és brit kivitel több mint kétszeres, valamint az Ameri­szórakozás, a kampányokat megrendelő cégeknek azonban hatalmas lehetőség. Az MSC ugyanis játék mellett (nyere­ményjáték, szerencsejáték) mar­ketingcélokra (termékhirdetés, a termékkel kapcsolatos közvé­lemény-kutatás) is használható. Gyakorlatilag játékos formában gyűjthetnek segítségével a cé­gek hasznos információkat a fo­gyasztókról. ■ A június közepén megrende­zett szakmai kiállítás résztvevői tetszését is elnyerte a magyar fej­lesztésű termék, olyannyira, hogy több nyugat-európai or­kai Egyesült Államokba irá­nyuló export nyolcszoros növe­kedésének köszönhető. A magyar mobilgyártás a jö­vőben még tovább bővülhet ugyanis az év vége előtt meg­nyílik Debrecenben a tajvani Foxconn mobiltelefon-össze­szerelő üzeme. A gyártás a harmadik negyedévben kez­dődhet ej s már az indulás­kor több száz embert foglal­koztatnak ott. Később akár ezerre is nőhet ez a szám. szágban már folyamatban van „kaparós sorsjegy alapú” rek­lámkampányok előkészítése, be­vezetése. Azt még nem tudni, hogy a kö­zeljövőben Magyarországon is találkozhatunk-e hasonló pro- móciókkal, ugyanis a megoldás jóval drágább egy hagyományos, például sms-alapú kódbeküldős kampánynál. Jelenleg ma tízmílliárd forint körülire tehető a mobiltelefonos tartalmak magyarországi piaca, amely a szakértő szerint az el­múlt egy-két évben igencsak pang. Ennek többek közt az az oka, hogy az újdonság varázsa eltűnt, hétköznapi dologgá vál­tak a csengőhangok, mobiljáté­kok, de a gazdasági megszorítá­sok is éreztették hatásukat. A mobiltartalmak ugyanis olyan szinten luxusterméknek számí­tanak, hogy csengőhang nélkül is vígan el lehet éldegélni, ezért főképp az ilyen jellegű költései­ken spórolnak a nehezebb idők­ben az emberek. Ennek ellenére Malcsiner Péter bízik benne, hogy hamarosan újra fellendül­het a piac. „A jövő nagy durraná­sa szerintem mindenképpen az lesz, ha elterjednek az azonnali üzenetküldő csetprogramok a mobilkészülékeken” - véli. Háromdimenziós virtuális csevegő szolgáltatást indított a Google Akár háromdimenziós malac formájában is cseveghetünk a jö­vőben ismerőseinkkel, ha letölt­jük a Google most bemutatott legújabb ingyenes programját, a Livelyt. A szolgáltatással sze­mélyre szabott virtuális világot lehet létrehozni a Second Life és a hasonló netes játékok mintájá­ra, amelyben kedvére csetelhet az ember a többiekkel. A felhasználó először választ magának egy képregényfigura- szerű alakot - internetnyelven avatart -, amely őt megjeleníti a virtuális térben. Ez az előbb említett malacka mellett lehet cowboy, bombanő, de teljesen „normális” ember is. Ezután ki­választja a csetszobája stílusát (például vadnyugati kisváros vagy hotelszoba), ízlése szerint berendezheti bútorokkal, tarto­zékokkal. Az elkészült virtuális fogadószobába pedig meghívhat­ja barátait, és cseveghet velük. A képregényhatást a szövegbu­borékok teszik teljessé, ezekben jelenik meg, amit a felhasználók közölnek egymással. A közösségi hálózat főleg ab­ban különbözik a legnépszerűbb virtuális világtól, a Second Life- tól, hogy egyelőre nincs benne reklám, és webböngészőn mű­ködik, így a felhasználók a saját tervezésű csevegőszobáikat beil­leszthetik például a személyes honlapjukba. Az óriási titokban kifejlesztett szoftver - amelyről egészen az indulásig nem is szivárgott ki semmi hír - abban is új, hogy összekapcsolható a Google-hoz tartozó más szolgáltatásokkal, így például lehet Youlűbe videó­kat nézegetni a csevegőszoba virtuális tévékészülékén, a fala­kat pedig ki lehet tapétázni a Picasa fotómegosztóban tárolt fényképekkel. ■ N. M. A mobilgyártás pörgeti a magyar exportot Igazi laptoptemetőnek számítanak az amerikai repülőterek pech Évi 600 ezer noteszgépet veszítenek el az utazók - veszélyben az értékes adatok - Ferihegy biztonságos Hetente 12 ezer, azaz évente 624 ezer notebopk tűnik el az ameri­kai repülőtereken - derül ki a Dell számítógépgyártó által vé­geztetett friss felmérésből. Egy légikikötőben hetente átlagosan 286 noteszgépet hagynak vagy lopnak el, a legnagyobb laptop­temetőnek a Los Angeles-i szá­mít heti 1200 „áldozattal”. A106 nagyobb repteret és az azokon megforduló mintegy 800 üzlet­embert megfigyelő vizsgálatból kiderült, hogy az előkerült és a talált tárgyak osztályára leadott hordozható számítógépek mint­egy kétharmadáért senki sem je­lentkezik. A repülőtereken bekövetkező nagyarányú „notebookveszte­ség” egyik fő oka az utazó üz­letemberek figyelmetlensége. A megkérdezettek 70 százaléka ítélte meg úgy, hogy siet, kapkod a reptereken, és inkább az eset­leges járatkésések járnak a fejé­ben, mintsem noteszgépének a biztonsága. Szintén 70 százalé­kuk panaszkodott arra, hogy egyszerre túl sok csomagot szok­tak cipelni. legveszélyesebb helyek* Biztonsági ellenőrzőpontok 40% Beszállókapuk 23% Váróterem 23% Étkezdék 7% Reptéri buszok 6% *A REPTÉRI HELYEK, AHOL A LEGTÖBBSZÖR TALÁLNAK/VESZÍTENEK EL LAPTOPOT < ö H £ A biztonsági ellenőrzőpontoknál tűnnek el a legtöbbször a noteszgépek A laptopok eltűnése nem csu­pán bosszúságot, hanem a gép értékén felül is komoly anyagi kárt okozhatnak, legtöbbjük ugyanis tele van bizalmas céges adattal (ügyfél-információk, üz­leti titkok stb.). A kutatás szerint egy laptop eltűnése átlagosan 197 dolláros kárt okoz tulajdo­nosának és a cégének. Megkerestük a ferihegyi rep­teret üzemeltető Budapest Air­port Zrt.-t és a Malévet, érdek­lődésünkre elmondták, hogy az idei első hat hónapban össze­sen 41 elhagyott laptopot adtak le a talált tárgyak osztályára, három darab kivételével pedig már az összesért jelentkezett a gazdája. ■ N. M. Hogyan vigyázzunk noteszgépünkre? M Ahogy a csomagjainkat úgy a laptopot is lássuk el elérhető ségeinkkel. így ha a személyzet megtalálja, egyből utói tud érni bennünket. h Legyünk nyugodtak, ne kap­kodjunk! Ha előre átgondoljuk a repüléssel járó összes teen­dőt kevesebb az esélye, hogy a nagy rohanásban elveszítünk valamit. m Vigyázzunk a gépen tárolt információkra: mindenképpen használjunk jelszavas védel­met, vagy valamilyen adattit­kosítást

Next

/
Thumbnails
Contents