Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-02 / 153. szám

Megnyílt az első Mezítlábas park tabajd Az ország egyetlen sétaútja, ahol a cipőkre csak a kijáratnál van szükség Az első és talán legnehezebb akadálynak a bazaltkövek bizonyultak, amelyek néhol különösen élesek. Szerencsére mellettük is el lehet sétálni. A Fejér megyei Tabajdon megnyílt az ország első Mezítlábas parkja. Az út­vonal fél óra alatt végig­sétálható, kicsiknek és nagyoknak is élvezetes program. Wlcsek Anna Az 1025 főt számláló Tabajd Bu­dapesttől 45 kilométerre találha­tó. A települést már az 1270-es évekből származó oklevelek is említik. Egyes kutatások szerint az Árpád-házi fejedelmek lovaik átteleltetésére használták e térsé­get. De a kisközség nemcsak er­ről híres: itt adták át nemrég azt a Mezítlábas parkot, ahol a láto­gatóknak a cipőiket kézben kell vinniük. A mezítlábas séta 21 ál­lomása néhol kellemes, máshol * kissé fájdalmas élményt jelent a % mezítelen talpaknak. A körülbelül nyolcszáz méter 5 hosszú sétaút a templommal m szemben, Nepomuki Szent lános 1 szobrától indul. Odaérkezésünk- kor a templomot nem volt nehéz megtalálni, de a szobor melletti bejáratra nem emlékeztem. A tik­kasztó vasárnap délutáni hőség mindenkit árnyékba űzött, így csak a közeli kocsmában tudtam volna megkérdezni, merre in­duljak. Ellenérzéseim azonban alaptalannak bizonyultak: ahogy beléptem, rögtön tucatnyi lelkes segítőm akadt. Meg kel­lett ígérnem, hogy a túra végén visszaszólok, sikerült-e mezítláb végigmenni az akadályokon. Az üdvözlőtábla szerint aki le­veszi a cipőjét és végigsétál az ösvényen, annak az út végére egészséges, egyenes lesz a tartá­sa, és a lába, a szervezete is fel­frissül. Kellett is a biztatás, mert az első állomás, a bazalt rögtön az egyik legnehezebb próbának bizonyult. A kövek éle durvának tűnt a kényelmes cipőkhöz szó-, kott lábaknak, ezért az első né­hány méter jó pár percet igény­be vett. Szerencsére lehetőség van a kőágyás mellett elsétálva tovább bandukolni, és ez a ké­sőbbi akadályokra is érvényes. A bazaltjárás végén igazi meg­váltás az azt követő agyag. A ko­rábbi esők miatt a talaj puha, nedves és hűvös volt, néhol még a lábnyomom is benne maradt. Olyan jó érzés volt a puha földön sétálni, hogy többször is végig­mentem rajta. Ezután hűvös vizű patak medre vár a sétálókra: a metszőén hideg víz azonban egészséges, hiszen összehúzza az ereket és felfrissíti a lábat. A dermesztő fürdő után tőzeg- ágyás várja a kipirult tappancso­kat: ez a szakasz majdnem olyan puha, mint a korábbi agyag, de sokkal melegebb. Kifejezetten kellemes a patak hideg vize után. Később kukoricacsutkán csa­tangolhat a látogató. Ha féltem is ettől, alaptalan volt az aggoda­lom, hisz a csövek megmasszí­rozták a talpamat. A rögtönzött masszázs után a süppedős kvarchomok, majd a hasábfa út, és végül a fahasáb út követke­zett. Mindkettő a tabajdi erdők­ből származó akácfából készült. Az ezt követő meredek cölöp­lépcső a Szabadság-hegyre vezet föl. A lépcsőfokokat apróra zú­zott kövekkel töltötték fel, amelyek ha nem is túl szúrósak, azért csak lassan járhatók. A ko­rábbi kukoricacsutkán felbuz­dulva bátran léptem a lépcső utáni fenyőtobozokra, de bár ne tettem volna. A tobozágy puha és langyos ugyan, de rettentő éles, ezért inkább az ágyás szé­lén folytattam a sétát. A hegyte­tőn gyönyörű kilátás fogadja a ki­rándulókat, amely valódi kárpót­lás az izzasztó lépcsők után. Az egész Váli-völgyet belátni innen. A városi környezethez szokott, jól megdolgozott lábakra is juta­lom vár: különféle utcaköveken tipeghetnek végig. Érdemes vi­gyázni velük, mert a déli órák­ban a nap felhevíti őket. Az utol­só szakaszon már nincsenek ko­moly meglepetések: a fenyőkér­gen jóleső érzés végigsétálni, de a cölöp- és a farönk út sem meg­rázó élmény. A séta lépcsőre szórt folyami kaviccsal zárul, né­hány méterre a kiindulási pont­tól. A bő félórás kirándulás nem túl fárasztó, és a lábam sem lett elviselhetetlenül koszos. E kü­lönleges élményért biztosan mindenki visszatér, aki egyszer végigsétált rajta. Jó lépkedni a kukoricacsutkán Látványdömping a község körül a VáMgyben TABAJD És KÖRNYÉKE a Mezít­lábas park mellett számos más látnivalót is kínál. A kö­zelben található az alcsút- dobozi arborétum, amely ma­dárrezervátum is egyben. Ez azoknak esik útba, akik az Ml-es autópálya felől érkez­nek. Az M7-es sztrádáról le­térve Tabajd előtt Kajászóra érkezik az utazó. A falu köze­pén álló híres kúthoz sokan járnak forrásvízért, mert nem­csak finom, de nagyon egész­séges is a helyiek szerint. Tabajdra Válón át visz tovább az út, ahol érdemes bepillan­tani a Vajda-házba, Vajda János költő gyermekkorának helyszínére. Pásztorkutyaverseny és őshonos állatfarm Aratófalatokat ünnepelnek hagyományfesztivál Kuruc programok Rákóczifalván Szombaton délelőtt pásztorku- tya-terelő bemutató versenyre várják az érdeklődőket Barcs- Drávaszentesen, a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi oktatóközpontjába. A kiváló képességű hazai kutyafajták hagyományosan a jószágok őrzésére és irányítására szol­gáltak, de a juhászok nélkülöz­hetetlen segítői, hű társai is vol­tak. A tradíciók ápolására, a ku­tyák ügyességének bemutatásá­ra szolgáló versenyen a kutyatu­lajdonosok kipróbálhatják ebeik terelőösztönét is. A próbán meg­felelt kutyák később a versenyen is indulhatnak. A verseny mellett a nemzeti kinccsé nyilvánított magyar házi­állatokat - a racka juhot, a man­galicát, a szürke marhát, a hucul lovat - is bemutatják. E napon sok más program is várja az érdeklődő­ket. Lesz lovasbe­mutató, íjászver­seny, agilitykutya- bemutató és számos furfangos ügyességi játék, amelybe bárki bekapcsolódhat. Délben birkanyírással, délután kettőkor pedig csikósbemutató­val szórakoztatják a közönséget. A családi jegy 750 forint, a köz­pont megközelíthető Barcstól 4 kilométerre a Barcs-Csurgó út­vonalon. ■ W. A. A Szolnoktól délre fekvő Rákó­czifalván július 5-én, szombaton tartják a kuruc hagyományőrzés legnagyobb ünnepségét, az Ara­tófalatok Ünnepét. Az esemény az aratás kezdetéhez kötődik, így emlékeznek a tarisznyába tett ételekre. Az aratófalatok, az­az a kenyér, a szalonna, a hagy­ma és a pálinka kóstolója mellett jelmezes felvonulással, kenyér­sütőversennyel, kenyérárverés­sel, főzőversenyekkel, kézmű­ves-kirakodóvásárokkal és szín­padi programokkal várják a láto­gatókat. Igazi különlegesség lesz a kenyérszobrász-bemutató. A programok közt kimre vüágta- lálkozó is lesz, amelyet egy kép­zeletbeli kuruc táborban tarta­nak az 1700-as évek népi hagyo­mányait bemutatva. A Hagyományfesztiválhoz nem­csak az Aratófalatok Ünnepe kapcsolódik. Július 4-én itt ren­dezik meg a 3. Népművészeti Filmszemlét, 5-én a 9. Mészáros Ernő Fogathajtó Versenyt, vala­mint a 6. Rákóczi Legerősebb Embere versenyt. ■ W. A. Természetesen szebbnél szebb kenyérkülönlegességeket is bemutatnak ■ A gyerekeket kézműves ját­szóházakkal is várják majd. HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Vadregényes tájak a török Riviérán utazzon a török Riviérára! Türkiz tenger és vadregé­nyes vidék várja. Szily Nóra könyvet írt a nőkről és értük kampányol. Fonott frizurák az új fannyban. A csűrszínpad ismét kinyit Aggteleken A KOLTAY HÁZASPÁR nyitott parasztudvarán július ötödi­kén délelőtt tíz órától ismét ehetnek-ihatnak és ragyogó programban vehetnek részt az érdeklődők. A család vendége Szekeres Adrien, férje Kiss Gábor és két kis­lányuk. A délelőtti program egyik gyöngyszeme Sze- mán Adrienn felsőtelekesi tanárnő fotókiállítása Töké­letes pillanatok címmel az Istállógalériában. Este 19 órai kezdettel Szekeres Adrien unplugged fellépését lehet meghallgatni a Barad- la-bariang hangversenyter­mében. Skóciában újratelepítenék az őshonos farkasokat HELYREÁLLÍTANÁ a SkÓt-fel- föld büszkeségét egy brit üzletember, ezért egykor őshonos fajokat telepítene vissza Skóciába. Paul Lister jávorszarvasokat, vaddisz­nókat, medvéket és farka­sokat honosítana meg újból az Alladele nevű rezervá­tumban, amelytől termé­szetesen a turizmus fellen­dülését is reméli. Növekedtek a turizmusból származó bevételek idén KEDVEZŐEN alakultak Ma­gyarország számára a be­utazó turizmusból szárma­zó bevételek 2008 első ne­gyedévében - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett fizetési mér­leg adatokból. A vizsgált időszakban a Magyaror­szágra látogató külföldiek 682 millió eurót költöttek turisztikai szolgáltatások­ra, amely 10,4 százalékkal több, mint 2007 azonos időszakában. @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.reggel.hu

Next

/
Thumbnails
Contents