Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-12 / 162. szám

6 GKI: adóreform vagy csőd, válaszút előtt az ország RADIKÁLIS ADÓREFORM NÉLKÜL a leszakadás vár Magyar- országra - állítja friss tanul­mányában a Gazdaságkuta­tó Intézet (GKI). A társaság szerint bátran hozzá kellene nyúlni a személyi jövede­lemadó rendszeréhez, vala­mint jelentősen mérsékelni kellene a vállalkozások járulékterheit. Népszerű az édes keksz, száguld az értékesítése KÉT SZÁZALÉKKAL NŐTT az édes kekszek fogyasztása az elmúlt egy évben - derül ki a Nielsen legfrissebb elemzéséből. A piackutató adatai szerint az éves eladá­sok mennyiségben elérték a 26 ezer tonnát, értékben a 23 milliárd forintot. Egy kiló édes keksz átlagára egy év alatt 938-ról 963 fo­rintra nőtt. Újra csúcsra jár az olajár, Irán a drágulás mögött ISMÉT FELFELÉ INDULT az olajár az elmúlt napokban, a drá­gulás tegnap újra történelmi árcsúcsot eredményezett, a fekete arany hordónkénti jegyzésára 146 dollár fölé ugrott. A száguldás mögött elemzők szerint egy esetleges iráni-izraeli katonai össze­csapástól való félelem áll. A BUX-index 2008. július U-én 20000 Előző napi záróérték: 20559 «JO,aNwíoriHO w„,L^hÉ#i pony 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / ®ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változási) MÓR GSPARK 1010 + 2,22 0,7 Danubius 6400 + 1,58 2,87 TVK 4440 + 0,68 8,18 MTelekom 740 + 0,13 760,49 Ezen a napon 4 részvény árfolyama emelkedett. VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény U »Sár (F<! Változást# Miié Fii Synergon 866-3,77 38,49 Pannergy 1160-3,33 15,68 ANY 996-2,35 0,17 FHB 1104-2,30 26,65 Egis 15150-2,25 48,7 A BUX-index az elmúlt napokban 21000 20820 20600 20400 20343/ 20559 20 000 19800 1W 19600---------------­20 125 . 07.03 07.04 07.07 07.08 07.09 07.10 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. július 11-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft 1 f l 231,19 146,47 142,41-0,44 Ft +0,48 Ft-0,17 Ft GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 12., SZOMBAT Élelmiszer-drágulás: vége? fordulópont Kisebb infláció a vártnál, meglepődtek az elemzők Inflációs ráták (%) Az elemzőket is meglepő mértékben csökkent az élelmiszerek ára az el­múlt egy hónapban. Töb­bek közt ennek is köszön­hető, hogy a vártnál sok­kal jobb, 6,7 százalékos lett a KSH által tegnap nyilvánosságra hozott júniusi inflációs adat. Németh Márk Az elmúlt egy hónapban 0,1 szá­zalékkal növekedtek a fogyasz­tói árak, míg tavaly júniushoz viszonyítva 6,7 százalékos volt az áremelkedés - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek árai egy hónap alatt, azaz májushoz képest 0,4 százalékkal csökkentek, ezen belül legfőképpen az idényáras zöldségek és gyümölcsök ára esett (9,9 százalékkal), de ke­vesebbet kell fizetni a sajtért, a tojásért és a tejért is, mint egy hónappal ezelőtt. Drágult viszont a sertéshús (+9,6 százalék), vala­mint az étolaj és a baromfi. Az üzemanyagárak 2,2 százalékkal lettek magasabbak az egy hónap­pal korábbinál, és nőtt a dohány­áruk és a szolgáltatások ára is. Egyéves távlatban viszont el­mondható, hogy az elmúlt havi csökkenés ellenére még mindig az élelmiszerek drágultak a leg­nagyobb mértékben, átlagosan 12,3 százalékkal. Ezen belül egy év alatt az étolaj (+77,3 százalék) és a liszt (+45,8 százalék) drá­gult a legjobban. A háztartási energia átlagot meghaladó, 10,9 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz az elmúlt 12 hó­napban 17,5 százalékkal drágult, a járműüzemanyagokért pedig átlagosan 15,6 százalékkal kell többet fizetni a töltőállomásokon. A tegnap nyilvánosságra ho­zott, a vártnál jóval kedvezőbb adat nagy meglepetésként érte az elemzőket, ugyanis legtöbb­jük 6,9 százalékos 12 havi ár­emelkedésre számított. A legvá- raüanabb mindenképpen az élel­miszerek, ezen belül a zöldségek és gyümölcsök áresése volt szá­mukra, amely nagymértékben hozzájárult a kedvező éves adat­hoz is, és amely sokkal nagyobb mértékű volt a nyár elején egyéb­ként szokásos csökkenésnél. „Úgy tűnik, végre megállt az élel­miszerárak két éve tartó robba­násszerű növekedése” - mondta lapunknak Barcza György, a K&H elemzője. Hozzátette: a jó inflációs adat még annak is kö­szönhető, hogy az erős forint miatt csökkent a tartós fogyasz­tási cikkek ára is, illetve annak, hogy az üzemanyagár emelkedé­sét is erőteljesen tompította az iz­mos hazai valuta. Szintén trendfordulóról be­szélt lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője, aki szerint azonban árnyalja a képet, hogy az élelmiszereknél főképpen az idényáras termékek ára csök­kent, a hús viszont például to­vább drágult. így, véleménye sze­rint, olyan értelemben lehet csak fordulópontról beszélni, hogy összeségében megtorpanhat az élelmiszerárak emelkedése, és talán kicsit csökkenhet is az NÉHÁNY UNIÓS ORSZÁGBAN Ausztria 3,8 Csehország 6,8 Franciaország 3,7 Lengyelország 4,3 MAGYARORSZÁG 6,7 Németország 3,1 Olaszország 3,7 Románia 8,5 Spanyolország 4,7 Szlovákia 4,0 FORRÁS: KSH árszintjük. Azonban kizártnak tartja, hogy visszasüllyedjenek a két évvel ezelőtti színvonalra. A jövővel kapcsolatban az elemzők az infláció további csökkenésére számítanak az év végéig, ezt a folyamatot azonban időszakosan lassíthatja a júliusi, illetve az októberben várható gázáremelés. Emellett Németh Dávid szerint kérdéses még az is, hogy milyen felhajtó hatása lesz az év végi adatra a drágább tankönyvekre való áttérésnek. Barcza György szerint az emlí­tett tényezőket is figyelembe vé­ve 5,5 százalékig csökkenhet a pénzromlás üteme az év végéig. Az Ecostat kutatóintézet tegnap közzétett kiadványának előre­jelzése szerint már november­ben 5,7 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció. Egyetértésben a miniszterelnök és a nemzeti bank első embere Gazdasági növekedés, költség­vetési egyensúly, mérséklődő infláció, valamint szociális biz­tonság; ezek ma a legfontosabb célok Magyarországon - jelen­tette ki Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök a Simor András jegybankelnökkel, illetve gaz­dasági érdekképviseletekkel folytatott tegnapi tárgyalásait követően. Miként a kormányfő fogalmazott: mindennek érde­kében a kabinet felelős költség- vetési gazdálkodást folytat, egy­szerűsíti az adórendszert, csök­kenti a bürokráciát, valamint az adóterhelést. A találkozó célja a gazdaság- politika áttekintése volt. A felek számos kérdésben egyetértet­tek, így abban is, hogy a gazda­ság újra gyorsuló növekedési pá­lyára állt, illetve abban, hogy a pénzromlás ütemének mérsék­lése változatlanul alapvető fon­tosságú. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a kormány és a jegybank közötti olajozott együttműködés a záloga a jó gazdaságpolitikának. A találkozót követő sajtótájé­koztatón Simor András kifejtet­te: a forint elmúlt hetekben bekö­vetkezett erősödése a nemzeti bankot is meglepte. A jegybank- elnök ugyanakkor hozzátette: számukra a forint árfolyama ön­magában nem fontos, csupán ab­ból a szempontból, hogy miként hat az inflációra (e szemszögből pozitív a hatás, hiszen az erős forint mérsékli az áremelkedés ütemét). ■ M. S. Szijjártó reakciója Gyurcsány szavaira GYURCSÁNY FERENCTŐL CSClk üres szlogenekre, újabb és újabb hazugságokra, valamint újsághirdetések feladására telik - reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a kormány­fő kijelentéseire. „A drámai áremelkedések miatt a ma­gyar családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, a kor­mány azonban képtelen felül­emelkedni a pártszempon­tokon, és az árcsökkentés helyett újsághirdetéseket ad fel. Nem az újsághirdetések, hanem a felelős kormányzati politika képes az áremelkedé­sek megakadályozására”- írta a Fidesz szóvivője. A londoniak szerint elmaradhat a kamatemelés LONDONI ELEMZŐK a legderű- látóbb várakozásoknál is jobb­nak tartják a júniusi tizenkét havi magyarországi inflációt, amelynek - ha a forint a jelen­legi árfolyamon stabilizálódik - az egyelőre óvatos szakértői megfogalmazások szerint „lehet hatása” a pénzügy­politikai kilátásokra. Vélemé­nyük szerint ezért az is elkép­zelhető, hogy a jegybanknak idén nem lesz szüksége több­ször kamatot emelni. Idén is nagy botránnyal indult a dinnyeszezon áresés A hipermarketláncok árletörő gyakorlatát és a neppereket kárhoztatják a termesztők Botránnyal indult a-most hétvé­gén megkezdődött idei dinnye­szezon. A kedélyeket az Auchan tegnappal meghirdetett akciója kavarta fel, a hipermarketlánc polcaira ugyanis jóval a piacon jelenleg jellemző ár alatt, kilón­ként mindössze 49 forintért ke­rült ki - az amúgy importból származó - gyümölcs. A termesz­tők szerint a társaság dömping­áron adja a dinnyét, és ezzel még lejjebb, 20 forint körülire nyomja a már így is igen gyengének tar­tott 30-35 forintos jelenlegi kilón­kénti felvásárlási árat (egy hete még 50-90 forint volt az ár). Tavaly is komoly p'iaci zavarokat okozott, hogy a láncok fillérekért árusították a gyümölcsöt. A fogyasztók várhatóan idén is dömpingáron juthatnak a dinnyéhez A termesztők elégedetlensége amúgy jó ideje érlelődik. A fő bosszúságot az elmúlt hetekben a dinnyét részben feketén felvá­sárló és értékesítő, gyakran te­lephellyel és engedéllyel sem rendelkező „kereskedők", a nep­perek tevékenysége okozta. A na­pokban több nyugat-európai kis­kereskedelmi lánc polcairól is le­került a magyar dinnye, miután a nepperek éretlen gyümölcsöt szállítottak ki. Több esetben pe­dig külföldről, jobbára a Balkán­ról származó dinnyét kevertek a jobb minőségű magyar áru közé. A piaci problémák felkeltették a kormányzat figyelmét is, a ha­tóságok fokozott ellenőrzéssel készülnek a következő két hó­napra. A tervek szerint első­sorban a dinnyetermelő és az üdülőkörzetekben tartanak majd nagyobb szabású razziá­kat, amelyek során szigorúan ^ellenőrzik a kereskedők árusí­tási engedélyét. Idén 180-200 ezer tonnás dinnyetermésre lehet számítani; ennek 60 százaléka külföldön talál gazdára, jobbára Nyugat- és Észak-Európában, valamint Cseh- és Lengyelországban. A hozam tág határok között vál­tozhat: van, ahol hektáronként 20, máshol viszont akár 70-80 tonnát is betakaríthatnak. Ami a piacot illeti, a teljes forgalom 35- 40 százalékát teheti ki a szürke- és a feketekereskedelem. ■ M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents