Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-12 / 162. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JÚLIUS 12., SZOMBAT INTERJÚ baj lehet A bioetanolt zsákutcának tartja, a biodízelnek szerinte lehet létjogosultsága, de semmiképpen nem környezetvédelmi megfontolásokból. A környezetgazdász szerint a fogyasztó embernek újra bölcs emberré kellene válni, és az emberiség jövőjéről gondolkodni A VILÁGNAK MEG KELI VÁLTOZNIA Mi lenne, ha a felesleges anyagi javak hajszolása helyett egyszerűen élveznénk az életet? Az emberiség túlélési stratégiájaként is felfogható gondolatot dr. Kerekes Sándor osztotta meg lapunkkal. Az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke a napokban a szedresi repceolaj-előállító üzemben járt, ennek kapcsán nyilatkozott lapunknak. Steinbach Zsolt- A növényekből előállított, ún. bioüzemanyagokról egyre több rosszat lehet hallani. Van-e valami, ami miatt mégis érdemes foglalkozni velük?- Volt idő, amikor nagyon optimisták voltunk. Aztán kiderült, hogy például a túl sok bioüzemanyag élelmiszerhiányt okozott a világ bizonyos tájain. De külön kell választani a biodízelt és a bioetanolt. Előbbinek lehet létjogosultsága, viszonylag kevés energiát kell fordítani az előállítására. A bioetanolt viszont desztillálni kell, ott túl nagy az energiabevitel. Kényszerből lehet ilyet csinálni. A háború alatt a németek szénből csináltak benzint, mert nem tudtak hozzájutni az üzemanyaghoz. A bioetanol azonban szerintem biztos zsákutca. A biodízelről nem ez a véleményem, de támogatni semmiképpen nem szabadna. Mégpedig azért nem, mert a környezetvédelemnek nem lehet célja, hogy a motorizációt, mégpedig az egyéni autózást még jobban elterjessze. Minden négyzetméter lebetonozott útfelület hosszú távon árt az emberiségnek. Környezetvédelmi érdekek miatt tehát biztos nem kell bioüzemanyagokat előállítani. De például a hagyományos / energiahordozóktól való függőség csökkentése érdekében a mainál lényegesen nagyobb arányban lehet szükség alternatív lehetőségekre. Ha pedig például a repceolaj előállítást ésszerűen, kicsiben, helyi ellátórendszerben csináljuk, az még környezeti szempontból is jó lehet.- A kőolajárnak egyébként milyen jövőt jósol?- Öt évvel ezelőtt egy nemzetközi konferencián szakmabeliekkel vitatkoztunk erről. Sajnos én nyertem, mert az egyetlen voltam, aki azt mondta, hogy elérjük a 100 dollárt. Azt persze gondolta a fene, hogy a 140-et is meg fogja haladni. És valószínűleg nem is megy le az ár. Kínában, Indiában nagyon gyorsan fejlődik a gazdaság. 2,5 milliárd ember kezd eljutni arra a szintre, hogy mondjuk motorbiciklivel is közlekedhetne. Ha ott a mostani ezer dollár/fős GDP 5-10 ezer dollár/főre nő, az egy eszméletlen kőolaj- és földgázigényt jelent. Ezt nagyon rö/ Ha tudod, hogy a szakadék felé rohansz, nem kell annyira sietni. , a Egyre többen vagyunk a Földön, és mindenki egyre többet akar fogyasztani. Nyilvánvaló, hogy ez így nem fog működni, így nem fenntartható a világ - állítja dr. Kerekes Sándor 1§ JH íjf 0 \ f ■ i 1 \ t vid idő alatt képtelenség kielégíteni. Ez pedig tartósan magasan tartja az árakat.- Mi lehet a megoldás?- Ázsiában biztosan nem lehet azt folytatni, amit Európa vagy Amerika csinált az elmúlt száz-százötven évben. A világnak radikálisan meg kell változnia. Ha nem tudunk valami másfajta fogyasztási szerkezetet kitalálni, akkor baj lesz.- Mi a helyzet a villamos erőművekkel? Gyakorlatilag mindegyik ellen lehet valamilyen érvet felhozni.- Az alapvető probléma: mindenki abban gondolkodik, hogy a meglévő elektromos hálózatba hogyan lehet betáplálni a megtermelt energiát. Ezzel az a baj, hogy például egy szélerőmű esetében kb. ugyanannyiba kerül az áram megtermelése, mint annak a megoldása, hogy ezt az energiát be lehessen vinni a hálózatba. Ha tehát az energia nagy részét helyben tudnánk felhasználni, vagy meg tudnánk oldani a tárolását, akkor az egy más világ lenne. De ehhez át kell állítani az agyunkat. Az energiatakarékosságban is sokkal nagyobb tartalékok vannak, mint gondolnánk. Jelenleg viszont még ott tartunk, hogy valószínűleg építeni kell még egy atomerőművet, hogy ha Paksot bezárjuk, legyen Borászkodik a rektorhelyettes dr. kerekes Sándor környezet- gazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese, az Országos Környezetvédelmi Tanács frissen megválasztott elnöke. három fia és „három plusz kettő” unokája van, utóbbi kettő születését augusztusra illetve szeptemberre várják. a professzor hobbija a borászkodás: van egy présháza az ászár-neszmélyi borvidéken. egy új. És van olyan elképzelés, hogy még néhány más erőművet is meg kéne csinálni, az így megtermelt fölös, eladható elektromos kapacitásaink révén pedig a térség elosztó hálózatának központjait Magyar- országra lehetne hozni. Elismerem, hogy ez nem egy tipikus környezetvédelmi álláspont. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az embernek energiára szüksége lesz, és a villamosenergia részaránya biztosan nőni fog. Én viszont nem bánnám, ha lenne egy csomó helyi ellátórendszer. Minden faluban lehetne például egy szélkerék, aminek az energiájával nyomnák fel mondjuk a helyi víztoronyba a vizet. Amíg ehelyett hatalmas szél- erőmű-parkokat látok, addig nem vagyok boldog.- Ön egy tanulmányban azt írta, hogy a Föld jövőjét illetően nehéz optimistának lenni. A fogyasztó embernek újra homo sapiens-szé kellene válnia, és az emberiség jövőjéről gondolkodnia.- Több mint 6,5 milliárd ember van most a Földön, és jó esetben 9 milliárd körül úszhatjuk meg. Optimista elképzelés, hogy mindenki azok között a politikai határok között marad, ahol most él. Ellenkező esetben háborúk lesznek. Az biztos, hogy minden egyes ember többet akar fogyasztani, mint amennyit ma fogyaszt. Nyilvánvaló, hogy ez így nem tud működni, így nem fenntartható a világ. Én abban szeretnék hinni, hogy felfogjuk: jelen pillanatban a gazdagabb országokban a megvásárolt árucikkek kb. 70 százalékát nem használják. Ha rájönnének az emberek, hogy nem érdemes feláldozni a szabadidejüket arra, amire nincs is szükségük, akkor volna remény. Vannak olyanfajta bölcsességek, miszerint ha tudod, hogy a szakadék felé rohansz, akkor nem kell annyira sietni. Mi lenne, ha élveznénk az életet? A PALFASÁRSZENTLŐR INC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PÁLFAI INTÉZMÉNYEGYSÉGE, ÉNEK-FIZIKA-FÖLDRAJZ- SZÁMÍTÁSTECHNIKA- KÉMIA-RAJZ SZAKOS tanárt keres. Azok jelentkezését várjuk, akik a felsoroltak közül legalább két szakkal rendelkeznek. Érdeklődni lehet levélben (7042 Pálfa, Deák F. u. 16.), vagy hétfőnként 8 és 12 óra között az intézmény igazgatójánál a 75/339-027 telefon- számon. *175922* GABONAFELVÁSÁRLÁS! A Cerbona Zrt. NAPI ÁRON VÁSÁROL: búza-árpa-tritlcale-zab-rozs Szekszárd és Dombóvár telephelyein. Érdeklődni: Rá ez Erzsébet 06-30/300-1079. I A SZEKSZÁRDI KOLPING | I KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA | 1 MESTERVIZSGÁVAL VAGY SZAK-1 I I IRÁNYÚ FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ J asztalos szakoktatót keres felvételre. [ ÉRDEKLŐDNI LEHET: | SZEKSZÁRD, PÁZMÁNY TÉR 4. I TELEFON: 74/512-130 I GKOGRflIN Az AGROGRAIN Zrt. Hőgyészen, Nagydorogon, Dunafoldváron lévő szárítóval, tisztítóval rendelkező telephelyein versenyképes szolgáltatási díjak (tisztítás, manipulálás) mellett, valamint termelő partnerei telephelyén a 2008. évben is folytatja kalászos gabona (búza, árpa, triticale) napi piaci áron történő felvásárlását. Korrekt elszámolást, pontos fizetést garantálunk, mint az elmúlt években! Érdeklődjenek kollégáinknál az alábbi telefonszámokon: Högvészi telep: 06/30-986-1428; 06/74-588-404; 06/74/588-400 Napvdorogi telep: 06/30-947-6352; 06/75-532-902; 06/75-532-900 Dunaföldvári telep: 06/30-965-7050; 06/75-541-572 06/20-361-9641; 06/75-541-573 06/75-541-570 2 Kisvejkére c/3 o kézbesítő H munkatársakat bd se keresünk u a Tolnai Népújság — < kézbesítésére. z Díjazás: ímJ S teljesítményarányos darabdíj. • ■ Érdeklődni: ■ Varga Imre ■ ■ 06/30-317-0407 SCHLECKER az európai drogérialánc! A legnagyobb európai drogérialánc üzlethelyiségeket keres bérbevételre 130m2 feletti alapterülettel Budapesten és a Dunántúlon! Hosszútávú bérleti szerződést, piacképes bérleti díjat, azonnali vagy későbbi bérbevételt kínálunk! Elérhetőségeink: ajanlat@hu.schlecker.net vagy 06-30-663-1562
