Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-11 / 161. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. JÚLIUS 11, PÉNTEK KÖRKÉP Minden sajátos nevelési igényű gyermeket fogadnak Felfedezte a Mojave-sivatagot természetbarátság Nyolcvanadik születésnapján is földrajzversenyre készül Bodor Árpád kezében egy világatlasszal, amelyet Krystian Orlowsky lengyel tudósítótól kapott ajándékba Mailbuban A szekszárdi Mérey utcai óvoda nevelési programjában a moz­gásfogyatékkal élő gyerekek fej­lesztését vállalta. A tárgyi feltéte­lek ehhez megfelelőek. Horváth Erika vezető óvónő reményei sze­rint a közeljövőben lesz olyan pá­lyázat, mely fejlesztő pedagógus képzésére nyújt támogatást, ez ugyanis még hibádzik az intéz­ményben. A szekszárdi óvodák egyébként felosztották egymás között a feladatokat. Horváth Eri­ka szerint az nagyon is rendjén való, hogy a fogyatékkal élő kis­gyerek egy óvodába jár a makk- egészségessel, az ilyen gyermek gyorsabban fejlődik. Azt azon­ban elképzelhetőnek tartja, hogy egy kistelepülésen, ahol egy óvo­da van, és a fenntartónak ugyan­úgy meg kell oldania, hogy az az egy intézmény minden sajátos nevelési igényű gyermek problé­májára megoldást találjon, a tár­gyi és személyi feltételek teljesí­tése jóval nagyobb gondot jelent, mint náluk. Faidt Józsefné, a bátai ÁMK ve­zetője szerint ez így is van. A gya­korlatban szerencsére azonban tényleg mindent meg tudnak ol­dani. Az óvodának nincs, az isko­lának viszont van gyógypedagó­gusa. Logopédust az önkormány­zat vagy a kistérség támogatásá­val fogadtak. - Speciális helyze­tek még így is adódhatnak - mondta az igazgatónő arra utal­va, hogy jelenleg egy autista gyer­mek fejlesztését kell megoldani­uk. Mint kiderült, szinte minden tanulási nehézséggel küzdő gyer­mek esetében nem az óvodai, sokkal inkább az iskolába való beilleszkedés okoz gondot Ez a bátai óvodás iskolásként részben a bátai iskolában, részben Szek- szárdon, rehabilitációs foglalko­zásokon tanul majd. ■ B. K. Az iskolában nagy a lemaradás faidt józsefné és Horváth Eri­ka is beszámolt arról a nehéz­ségről, hogy a szakértő bizott­ság gyakran az óvodás gyerek­ről nem mondja ki a fogyaté­kosság meglétét. Rajkóné Kiss Ágnes, a pedagógiai szakszol­gálat vezetője azonban elmond­ta, ha meg lehet állapítani ezt a tényt, a bizottság meg is teszi. Sok szülő azonban nem akarja elfogadni, hogy gyermekük pél­dául beszédhibás. Pumanyomot fedezett fel a kietlen Mojave- sivatagban. Édesapja a bécsi császári udvarban is dolgozott. Generációkat oltott be a természet sze- retetével. Szeri Árpád Már a nyolcvanadik életévét ta­possa, de ez nem gátolja meg ab­ban, hogy évről évre ne vágjon bele a nagy utazásba. Ami egye­nesen a lányához vezeti, Kalifor­niába. Bodor Árpád nyugalma­zott pedagógus nemrég tért visz- sza a tengerentúlról, ahol ismét fél évet töltött, immár negyedik alkalommal. Vadregényes hely­színen, Los Angelestől északra, Palmdale és Lancaster között, a kietlen Mojave-sivatag szélén. De mielőtt a természet szépsé­geit ecsetelné, egy az amerikai társadalomra jellemző esetet oszt meg velünk, immár ideha­za, tengelici otthonában. ■ Év végén ismét repülőre ül, és meg sem áll Kaliforniáig.- A vöm figyelmeztetett: ügyel­jek arra, hogy a sivatag közelé­ben merre teszek felfedező uta­kat, mert sok arrafelé a magán- terület. A birtokháborítók pedig pórul járhatnak. Egy szegény ja­pán gyanútlanul sétálgatott, ami­kor rákiáltottak, hogy freeze! Ez szó szerint azt jelenti, hogy fagy­jál meg, dermedj meg, de érte­lemszerűen egyenlő a Kezeket fel! felszólítással. Nem értette, ment tovább, és ekkor lelőtték. A tulajdonosnak semmi baja nem lett, hiszen az Egyesült Államok­ban a magánbirtok szent. A tanár úr mindamellett nem s csak ezért volt óvatos a sivatagi J túrákkal. Hanem a csörgőkígyók ° miatt is, ezek a csúszómászók '§ emberre halálos méregmennyi- J séggel rendelkeznek. Kígyóval I örömére - és szerencséjére -, pu­mával pedig bánatára nem talál­kozott: csak a lába nyomát fedez­te fel utóbbi, kedvenc állatának.- Tizenéves koromban sok­szor ülettek puma névvel, miu­tán képes voltam szinte hangta­lanul járni az erdőben - emléke­zett vissza a régi időkre. - Moka­szinban, mint az indiánok... A természet, a növények és az álla­tok szeretetét mindenekelőtt 1877-ben született édesapámtól örököltem. Körállatorvosként dolgozott Tengelicen, Kajdacson és Szedresben: a ló volt a minde­ne. Korábban tizenhat évig élt Bécsben. Ferenc lózsef császár udvarában, pontosabban udvari istállójában az uralkodó lovai­nak egészségére ügyelt. Aztán végigharcolta az első világhábo­rút, szerencsésen túlélte az orosz frontot és a Piave menti csatározásokat is. Keletről két kis tarpan lovat hozott haza. Későn házasodott, 1928-ban. Ebben az évben érke­zett Tengelicre Ausztriából, Salz­burg városából édesanyám, aki ­korát megelőzve - mint bébiszit- ter nevelte és tanította német nyelvre a községi orvos gyerme­keit. Egy évvel később, 1929-ben megszülettem. Bodor Árpád gyermek- és ifjú­korában nyolc évig tanult Pé­csett a jezsuitáknál. A szerzetes- rend fenntartotta iskolában min­Névjegy BODOR ÁRPÁD Szekszárdon született 1929. január 25-én. A Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem szerzett diplo­mát földrajz-rajz- művészettörténet szakon. pályafutás: osztályidegen- ként az ötvenes években se­gédmunkás, majd végrehaj­tó, hajós és buszsofőr, végül pedagógus Gyermekei: két lánygyermek, három unoka és két déduno­ka hobbija: ismeretterjesztő könyvek olvasása, utazás den héten háromszor kirándul­tak a kisdiákok. Kedden és csü­törtökön Pécs közvetlen környé­két célozták meg, szombaton vi­szont a Mecsek legtávolabbi pontjait is bebarangolták. - Még most is borsódzik a hátam, ha az akkori, izgalmas számhábo­rúkra gondolok - mondta. Azután eltelt néhány évtized, és már nem csak résztvevője, ha­nem megyeszerte ismert szerve­zője is lett a kirándulásoknak, természetjárásoknak, illetve a különböző természetismereti rendezvényeknek. Nem csak hi­vatalból. A szekszárdi Garay Já­nos Gimnázium földrajz szakos tanáraként többek között nevé­hez fűződik a Tolnai Tarisznyá- sok Környezetismereti Versenye (Totakiv), a Tolnai Tájakon Túrá­zók (TTT) természetjáró aka­dályversenye valamint a Körösi Csorna Sándor nemzetközi föld­rajzverseny. Utóbbit az indulás­kor, a kilencvenes évek elején joggal lehetett egyedülállónak nevezni, hiszen ebben a formá­ban elsőként biztosított versen­gési helyszínt - Szekszárdon - a határon túli, Kárpát-medencei magyar középiskolásoknak. Az említett, több évtizeddel ez­előtti kezdeményezések ma is működnek. Igaz, már nem Bo­dor Árpád szervezésében: hi­szen a tanár úr már tizenhetedik éve a nyugdíjasok mindennap­jait éh. Az év végén ismét repü­lőre ül és meg sem áll Kaliforni­áig. Ám jövőre korábban, már márciusban hazajön: hiszen nyolcvanévesen, kerek számú születésnapján szeretne talál­kozni a gimnáziumi földrajzver­senyen a fiatalokkal. Önnek csak annyit kell tennie, hogy beküldi legkedvesebb receptjeit, me­lyekből a legjobbak naponta megje­lennek a Tolnai Népújság hasábjain. A megye elismert konyhafőnökeiből álló zsűri kiválasztja a három legjob­bat, melyek beküldőire fantasztikus nyeremények várnak! Mi több, az Önök által beküldött re­cepteket a megye legjobb mestersza­kácsai készítik el, és a kiválasztott re­cepteket január 15-től november 1-jéig mindennap közöljük a Tolnai Népújságban. e$ nyelje meg KÖZKÍVÁNATRA: 2008-BAN ISMÉT INDUL AZ EGESZ EVEN AT TARTÓ RECEPTVERSENY! HIRDETÉS TE0L.hu A TOLNA MEGYEI ONLINE a megye legjobb általános iskolás tanulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents