Tolnai Népújság, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-07 / 157. szám
3 2008. JÚLIUS 7., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR HIRSAV Izzadtak a hagyománnyal kasza, sarló Pincehelyen és Szekszárdon is a régi aratást idézték Grósz Mónika (középen) kévét köt, Orsós Evelin és Katona Henrietta markot szed a pincehelyi aratónapon egyesület elnöke, aki kötélteregetőként maga is komoly részt vállalt a munkában, elégedett volt az első aratónappal. A jobbára fiatal, sőt nagyon fiatal gyalogmunkások kitettek magukért. Ezt a feladatot egy kis külső segítséggel oldották meg, Miszláról érkezett egy ötfős csapat, amely megtanította a kaszálás, marokszedés, kötélteregetés, vízhordás regula szerinti módját. Hamar megtapasztalhatták, milyen nehéz ez a munka, mennyi hajlongással, mennyi erőfeszítéssel jár, s bizony a kalász is, a tarló is alaposan meg tudja szúrni az embert. Derekasan helytálltak, s jövőre már gyakorlott aratóbrigádként látnak neki a munkának. Az utánpótlással sem lesz gond, a kis Fridrich Márton, fején hatalmas fekete kalappal, komolyan figyelte, hogyan kaszál az édesapja. Mellette szintén óvodás pajtása, Kuvik Laura leste, mi is egy marokszedő leány dolga. Még néhány év, s már ők is részt vehetnek az aratásban.- Sokan segítettek abban, ■ Ötven évvel forgatták vissza az idő kerekét. Az aratásnak évszázados hagyományai vannak Különös időutazásban lehetett része azoknak, akik szombaton a szekszárdi vagy a pincehelyi határban kipillantottak az autójukból a búzamezőre. Olyan aratást láthattak, amelyben nagyszüle- iknek lehetett része. Venter Marianna Aratni, markot szedni, kötelet teríteni, kévét kötni se nem egyszerű, se nem könnyű munka. A negyvenévesnél fiatalabbak csak a családi történetekből hallhattak valamit a hagyományos aratásról. A pincehelyi ifjabb korosztálynak most alkalma nyílt rá, hogy saját maga is kipróbálhassa. A Pincehelyért Egyesület szombatra szervezte meg az aratónapot először, de bíznak benne, hogy nem utoljára. A 61-es út mellett, ifj. Zsiga József földjén szombat délután népes nézősereg előtt lendítették meg a kaszát azok, akik vállalták, hogy hagyományos öltözékben, őseik módjára takarítják be a termést. Kuvik Istvánná szervező, az A17. század második felétől vannak feljegyzések az arató- bandák tevékenységéről. Ezek kezdetben családi, rokoni, baráti szervezésben, később az aratógazda vezetése alatt dolgozó csoportok voltak, amelyek helyben vagy távolabbi területeken vállalták a szemes gabona levágását. Az I. világháború előtt nem csak a helybeli szegényparasztság vállalt aratást, de a mostohább éghajlatú, szegényebb földű falvak lakosságának szinte mindegyik rétege küldött családjából legalább egykét személyt a búzatermő területekre. A magyarok mellett szlovák és ukrán aratóbandák dolgoztak rendszeresen az országban. hogy sikeres legyen az aratónap - mondta Kuvik Istvánná. Bakonyi Rudolfné és Kóbor József a felkészülésben, Sóhajda Mónika, a művelődési ház vezetője pedig a szervezésben. A sikeren felbuzdulva télen is szeretnének feleleveníteni egy régi hagyományt, mégpedig a tollfosztást. Szekszárdon második alkalommal rendezett aratónapot a Szekszárd-újvárosi Római Katolikus Társaskör. Szombaton kora reggel aratópálinkával és pogácsával erősítette magát a hagyományos öltözéket viselő aratóbrigád a Szent István-házi gyülekezőn. Innen indultak az Aranyfürt szövetkezet búzatáblájához feleleveníteni a fél évszázados hagyományt, a kézi aratást. A társaskör tagjai az aratás minden mozzanatát a hagyomány szerint végezték, még a reggelizést, vízhordást is. A jobbára a hetvenes éveiket taposó gyakorlott aratók mellett akadnak azért fiatalabbak is, akik a tehetséges kezdők táborát gyarapítják. A munka után szintén a hagyomány szerint folytatták a napot: délután hálaadó szentmisével este pedig aratóbállal. Képviselők naplója olvasható az interneten dombóvár Az interneten is olvashatják a dombóváriak az önkormányzati képviselők véleményét, tájékozódhatnak tevékenységükről. A város megújult honlapjára kerülnek fel a képviselők internetes naplóbejegyzései, így a testületi tagok nem csak az üléseken kapnak szót. A fórum a hét elején indul, lakossági hozzászólásra még nem lesz lehetőség. (kk) Átveszik az étolajat az AMK konyháján őcsény Átveszi az őcsényi önkormányzat a használt étolajat. A település lakói az ÁMK konyháján térítésmentesen adhatják le azt, majd a település a konyha használt étolajával együtt erre szakosodott vállalkozással elszállíttatja, (bk) Roma táncművésznek állítottak emléket Budapest Tánccal kovácsoltam hidat - ez áll Balogh Béla szobrának talapzatán. Farkas Pál alkotását pénteken avatta Kis Péter kancelláriaminiszter Budapesten. A rövid életű roma táncművész számos sikert ért el a Ki mit tud?-tól a külföldi turnékig. Mellszobra az Országos Cigány Önkormányzat megbízásából készült el, és a kisebbségi képviselet Dohány utcai székházában kapott helyet, (wg) Farkas Pál alkotásával @ TOVÁBBI hírek: www.teol.hu JEGYZET '4 . ■VIHÁROSI IBOLYA Vélemény szolid kis utcakővel NEM KÉNE a polgárt pukkasztani. Nem azért, mert ezzel provokálják a szélsőségeseket. Inkább azért, mert sok embert felháborított, taszított vagy éppen nevetésre késztetett a Budapesten szombaton tartott meleg büszkeség napja. Ugyan már miért büszkék arra, amiről nem tehetnek? Kár, hogy senkinek sem jutott eszébe megszervezni a hideg büszkeség napját. Annak sem lett volna kevesebb értelme. Az idén a meleg méltóság jegyében szerveztek felvonulást Budapesten, csakhogy az emberi méltóság független a szexualitástól. A felhajtás viszont aligha növelte a heteroszexuális többség rokonszenvét a melegek iránt. Ráadásul a rejtőzködő homoszexuális pároknak sem segít, hogy nyíltan vállalják önmagukat és egymást. Sokkal fontosabb, hogy hamarosan regisztrált élettársi kapcsolatot létesíthetnek. ami azonban a melegfelvo- nulás ürügyén a fővárosban megint megtörtént, az gyalázat. Tüntetni lehet, ordibálni jó modor kérdése. Ha itt lent a végeken valaki meglöki a körzeti megbízottat, nyolc hónapot kap. Budapesten - alkotmánybírósági jogmagyarázatokkal a háttérben - az eldobott utcakő hovatovább a szabad vélemény- nyilvánítás legitim eszköze lehet. Kormány, cigányok, zsidók ellen. A MOLQTOV-KOKTÉLOK dobá- lása, rendőrautók felgyújtása pedig szolid garázdaságnak minősül. Egy eszement, pár száz fős kisebbség úgyszólván büntetlenül uralhatja az utcát a fővárosban és a Magyar- országról szóló híradásokat a világsajtóban. Aggasztóan csökken a beruházási kedv Tolna megyében gazdaság Hosszú ideje először fordul elő, hogy csökkent a kereskedelmi forgalom - az ok a reálbércsökkenés Romlott az ipar bizalmi indexe az országban, borúsabbak a kilátások, mint az év elején - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből. Eszerint a korábban inkább optimista ipari és szolgáltatói várakozások borúlátóbbak. Az országos tendencia tetten érhető megyénk gazdaságában. A tolnai helyzetről Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a ipar teljesítménye a 2006-os évhez képest 2007-ben bővült, a növekedés elérte a 6,6 százalékot, ami már megnyugtatóan közelített az országos 8 százalékhoz. A növekedés elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, valamint a feldolgozóipari termelés egyes területén volt tapasztalható, ugyanakkor más ágazatokban jelentős a visszaesés. Ide tartozik az építőipar, amely korábban húzóágazat volt. - A megye gazdasága megsínyli, hogy a várakozásokkal ellentétben nem települtek be ipari cégek, maradt a hagyományos szerkezet, amely elősorban a villamos gépiparra és az építőiparra alapozódik - mondta dr. Fischer Sándor. - A beruházási kedv aggasztó, nem csak Tolna megyében, országos szinten is. A megye ipari szerkezete továbbra is gyenge, nincsenek olyan nagy cégek, amelyek révén fejlődhetne. Némi előrelépés a 2008-as évben egyedül a feldolgozó iparban látszik az eddigi eredmények alapján. Hosszú idő óta először fordult elő, hogy csökkent a kereskedelmi forgalom. Ennek oka köny- nyen tetten érhető az inflációban és a reálbércsökkenésben. Szintén kedvezőtlenül alakult a helyzet az idegenforgalomban, amely a remélt növekedés helyett egyelőre stagnál. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint első negyedévi előállított termelési érték Tolnában 58 milliárd forint, ez a tavalyihoz képest 3 százalékos emelkedést mutat. A gazdasági megtorpanás a beruházásokban is érezteti hatását. A megfigyelt gazdasági szervezetek az év első három hónapjában 6,1 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, 1,3 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A legjobban a szállítás, raktározás, távközlés, építőipar és kereskedelem területén csökkent a beruházási kedv. ■ Venter Marianna Tolna hetedik a sorban-hátulról A KSH jelentése szerint Tolna megyében az első negyedévben az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal volt magasabb, mint 2007 azonos időszakában. Az adat a megyében telephellyel rendelkező 4 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozik. Az év első három hónapjában 69,7 milliárd forint volt a bruttó termelési érték ez egy lakosra számítva 239 ezer forintot jelent, amely az országos átlagnak alig több mint a fele. A megyék közötti rangsorban Tolna a rangsor végétől számítva a 7. helyen áll. Beruházások összértéke a Dél-Dunántúlon 30000 25000 f 20000 15000 10000 5000 4- millió forint 4ü| 2007 1. negyedév 441 2008!.negyedév ■ ■ ■ ■ !■ ..jflL j Ba ranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl
