Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám

2008. JÚNIUS 21., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE Beteljesült a gyerekkori álma festés Élete delén túl fogott ecsetet kezébe Csipái Emma hőgyészi védőnő Élete delén túljutva való­sította meg gyermekkori álmát a hőgyészi védőnő: csendéletet, tájképet fest. F. Kováts Éva- Akkor születtem, amikor Sophia Loren, csak ő jobban be­futott, mintán - válaszolja moso­lyogva Tihanyi Mátyásné, szüle­tett Csipái Emma az életkorát faggató kérdésre. A jókedélyű, hetvenhárom éves nyugdíjas vé­dőnő óvodás korától festőnek ké­szült. - Mihelyt meg tudtam fog­ni a ceruzát, rajzolni, festeni akartam - mondja. Mégis élete delén túljutott már, mire hozzá­kezdhetett álma megvalósításá­hoz.- Békésszentandráson, a Kö­rösök vidékén, az Alföld leg­szebb részén gyerekeskedtem. Gazdálkodók voltak a szüleim, a háború után semmink sem ma­radt, csak ez a füzet - mutatja. Szakadt borítójú régi könyv ke­rül elő a fiókból, a megsárgult lapokon az első bejegyzés 1845- ből, Csipái dédnagyapától szár­mazik, a kiadásokat jegyezte fel. Szín István bére: 10 köböl búza, fele árpa, 50 új forint, 2 kocsi tűzrevaló. Az utolsó bejegyzés 1945-ből való.- Képzőművészeti főiskolára szerettem volna menni, de nem lehetett, a szüleim kisbirtoko­sok voltak, 1945-ben kitelepítet­tek bennünket a szentesi határ­ba, a nagy semmi közepébe. Mi­vel mindenáron tovább akartam tanulni, védőnőnek jelentkez­tem, oda 1952-ben mindenkit felvettek, hiány volt belőlük. A budapesti képzőbe jártam, szi­gorú rend volt, nagyon be vol­tunk fogva, nagy tudású, csodá­latos professzorok tanítottak bennünket. A szakmán kívül rendet, pontosságot, titoktartást, viselkedést tanultunk.- Hőgyészre véletlenül kerül­tem 1954-ben. Pesten szerettem volna maradni, megvolt a he­lyem a második kerületben, de kötelező volt a másfél éves vidé­ki gyakorlat, Tolna megyébe irá­nyítottak. Nagy terület tartozott hozzám, négy falu, öt puszta, lovaskocsival, de leginkább gya­logjártam. 1969-ben kineveztek járási vezető védőnőnek, a nyug­díjba vonulásomig, 1993-ig eb­ben a beosztásban dolgoztam. Tihanyi Mátyásné Csipái Emma az élet nagy ajándékának tartja, hogy ha későn is, de beteljesült a gyerekkori álma- Eleinte furcsa volt, nehezen szoktam meg itt. A Körös part­ján nőttem fel, úsztam, eveztem, Hőgyészen ilyen lehetőség nem volt. Nagyon hiányzott a víz. Mondták, ott van négy kilomé­terre Szakálynál a Kapos folyó. Átmentem, de amikor meglát­tam, csak nevettem. Még hogy folyó? Árok ez, ha nekiszaladok, átugrom.- A férjemmel 1955-ben is­merkedtem meg, gyapjúterme­lési ellenőr volt Tolna megyében, de átjárt Baranyá­ba is. 1956. janu­ár 21-én házasod­tunk össze, a fi­unk november 5- én, a legvadabb kijárási tilalom alatt született. Esős ősz, hideg tél volt, megfázott az uram, nagyon köhögött. 1957. januárjában Simontornyán átvilágították, be- szűrődés van a tüdején, mondták, operálni kell. Orosz fogságban volt 27 hónapig a Lagoda-tó mellett, onnan eredt a baj. A műtét előtt 10 hónapon át gyógyszeres kezelést kapott, 1957. december 13-án operálták Szekszárdon. így kezdődött a há­zasságunk. Nem gondolhattam arra, hogy festést tanuljak. Har­minchárom éve, 1975. július 8- án halt meg a párom. Festeni 1969-ben kezdett Emmi néni. Az első képet, egy csendéletet az amerikai roko­noknak adta ajándékba. Ko­molyabban az 1980-as évek közepétől kezdett foglalkozni a festészettel. Újvári Lajos, akihez jó barátság fűzte, bátorította. Első bemutatkozása 1990-ben volt Hőgyészen, a kas­télyszállóban, többször volt kiál­lítása a művelődési házban. Kül­földön Németországban és Svájcban láthatóak voltak a ké­pei.- Megváltozik minden, ha ecsetet veszek a kezembe, a fel­legekben járok, teljesen kikap­csolok, elbűvöl a színek kaval- kádja. Nagy ajándéka az életnek, hogy ha későn is, de beteljesült a gyerekkori álmom. Szeretett volna utazni, bejárta a fél világot- NAGYON IRIGYELTEM 02 állami gazdasági dolgozókat, hogy őket mindig utaztatják Német­országba, Jugoszláviába, a Szovjetunióba. Én is nagyon szerettem volna külföldre men­ni, de nem volt rá pénzem. 1971-ben gondoltam egyet, be­mentem Szekszárdra, az IBUSZ-ba, és megkérdeztem, van-e mód arra, hogy náluk dolgozzak és utazhassak Elő­ször csak néztek nagy megle­pődve, de aztán mondták, kül­ső szervező lehetek A védőnői munkám mellett huszonnégy éven keresztül szerveztem cso­portokat, beutaztam Európát, Ázsiát, 48 ezer kilométert tet­tem meg repülővel, 110 ezer ki­lométert busszal. térképét mutat, bejelölte, hol járt Évente 3-4 útra is elment, tizennégyszer volt a Szovjetunió­ban, többször látta a Jehér éjsza­kákat, még Jerevánba is eljutott. ■ Ha ecsetet veszek a kezembe, a fel­legekben járok. „NINCS MÁS HAZA, CSAK AZ ANYANYELV.” (MÁRAI SÁNDOR) Hal és hall, ál és áll A mássalhangzók időtarta­máról, minőségéről olvasha­tunk mai írásomban. Miért szükséges erről szót ejteni? A következő példák - remé­lem - bebizonyítják, hogy nemcsak helyesírási szem­pontok teszik fontossá e té­mát; hanem az is, hogy jelen­tést megkülönböztető szere­pe van annak, hogy egy szót rövid vagy hosszú mással­hangzóval mondunk vagy írunk. Lássuk csak! Fen-fenn: Az arató kaszát fen. Fenn a padláson a gabo­na. Megy-meggy: Megy a fiú az iskolába, a tízóraija né­hány szem meggy. Len-lenn: Lenn az Alföldön a len is ho­nos növény. Halott-hallott: Szegény halott már semmit sem hallott. Eset-esett: Nem nagy eset, barátom a pályán nagyot esett. Feje-fejje: Ne fáj­jon a feje, csak fejje a tehe­net! Lap-lapp: Ez a lap megír­ta: a lapp nép Észak-Finnor- szágban él. Orom-orrom: Kö­zel már az orom! - szólt a hegymászó. Majd lefagy az orrom! - így a másik. Hason- hasson: Nem kell feküdnie hason, hogy a gyógyszer job­ban hasson. Szál-száll: Száll a madár, csőrében egy szál szalma. Végül azokról a szavainkról, amelyek írásában betűkettő­zés van, mégsem ejtünk hosszú mássalhangzót; ezért követnek el sokan e szavak­ban helyesírási hibákat: menyasszony - mennyor­szág: mindkét szóban rövid „ny” hangot ejtünk. Vagy ilyen az új - ujj szópár: Régi a cipője, újra már nem telik. Ujjra lépett a birkózó, nem a fülre. Mindkét szóban rövid a „j” ejtése. Utoljára itt az ál és az áll: A szobába álmeny- nyezet került, ahová a tulaj­donos álruhában lépett be. A szomszéd, ki a kertben állt, amikor ezt meglátta, a csodálkozástól leesett az ál­la. Ugye vigyázunk az üyen szavakra? Vigyázzunk is! Pengetés koncertek és borkóstolók a Vármegyeházán mátyás kora Borok és húrok elnevezésű fesztivált rendez a Szekszárdi Gitárkvartett. A belépés ingyenes szekszárd komoly irodalmi, zenei és borkultúrája késztette a Szek­szárdi Gitárkvartett tagjait, hogy útjára indítsanak egy nagyobb lé­legzetű programot, a Borok és hú­rok fesztivált A reneszánsz év je­gyében fogant a június 21-én 14 órától látható műsor, mely kimon­dottan Mátyás király korát, annak költészetét, zenéjét és borkultú­ráját ismerteti. A sokszínű rendez­vényen a régmúlt kort ismerő, nem­zetközi hírű zenészek mellett helyi muzsikusok is megmutatják tudá­sukat. Mészáros András, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program főigazgatójának köszön­tője után dr. Töttős Gábor szól Má­tyás koráról és Tolna megyei kap­csolatairól. A délután első zenei fel­lépője az Ungaresca Consort, akik korhűen szólaltatnak meg rene­szánsz táncdallamokat Őket a há­zigazda Szekszárdi Gitárkvartett követi, akik mai értelmezésben ad­nak elő reneszánsz dallamokat Az első zenei részt a Gagliarda kama­rakórus zárja itáliai és angol kórus­művekkel és pataki diákdalokkal, melyek felvezetik a rendezvény fő­védnökének, a Szekszárdi Borá­szok Céhének első borbemutatóját A második részt Csötönyi László kezdi Janus Pannonius életének és néhány versének bemutatásával. A két világot járt vendég közül el­sőként Kónya István, lantdiplomá­val rendelkező művész lép fel. Ő a reneszánsz Európa királyi udvara­inak zenéjét mutatja be, amit a bo­rászcéh második kóstolója követ A harmadik részt is versek nyit­ják - Csötönyi László Balassi Bálint életét, verseit ismerteti. Végül a má­sik nagy hírű művész zenéje zárja az estébe nyúló délutánt Béke Csaba debreceni lantművész, énekmondó reneszánsz dalokat énekel lant-, ko­boz-, tekerőkísérettel. A fesztivál festménydíszletét Biszák László és Beda László tájképei adják. A programot Tolna Megye Ön- kormányzata, a Tolnai Népújság, a Mirland Bt, a Szekszárdi Bioráma Kft., a Lambéria- és Barkács- áruház, a PEG Silver Kft. http// napkollektorok.eu, az Emtronik Műszaki Kereskedés, a Caminüs Kft., a Dees Plast Kft., a Görönd Bt, Csukor Zsolt - Lexi Stúdió és a Mirázs Teaház támogatja. ■ A szervező Szekszárdi Gitárkvartett tagjai: Dudás Attila, Komjáthy Péter, Decsi-Kiss András és Csele Lajos I ÍBorot és tyúvot Szt. Iván-napi vigaCom Szekszárdon, a Vármegyeházán 2008. június 21-én szomSaton I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents