Tolnai Népújság, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-06-08 / 23. szám

308. JÚNIUS 8., VASÁRNAP 5 SZTORI Aranyláz inkább kedvtelésből aosás Két tonna sódert kell összehordani egy borsószemnyi aranypogácsához Hiányzik hatszáz tornaterem, de kötelező lehet a napi testnevelés Kéttonnányi kavicsot lapátol át Eperjesi László egy nap. Az eredmény egy borsószemnyi aranypogácsa. a arany növekvő ára iiind többeket hajt az gykori lelőhelyekre. l magyar aranymosók zonban inkább hobbiból ;eresik a nemesfémet. Maros László Ezen a parton több kiló arany van” mutat végig Eperjesi László Komárom-Esztergom megyei ics kavicsos Duna-partján, mi- özben a felszerelést szereli ösz- ze. A gazdátlanul heverő milliók úszta tudata is doppingolóan iát, amint az aranyásznak pró- álunk segíteni. Csak nem lehet lindet kinyerni - hűti le a kedé­seket. Mégsem feleslegesen ál- ink a folyóparton harminc fok­án. A tapasztalt aranymosó igyanis olyan helyet is felfede- ett, ahol már megéri a fáradsá- ot a keresgélés. A vöröses sóderréteget kell sszekupacolni - magyarázza. l hegyekből érkező arany többek űzött a vörösgránáttal együtt ra­ndik a partra, a színből követ- ;eztetni lehet a jelenlétére. Ezzel ;ezdődik a munka fárasztóbb ré­zé: két köbméter sódert kell ösz- zehordani a mosópad mellett. Pi- lentetőbb rész következik: félla- látonként át kell mosni az ígére- es anyagot Az aranyász a 60 fok­tan megdöntött rostára hányja a g ódért. Eközben egy tartályból - f mit búvárszivattyú tölt fel - zu- lanyszerűen víz spriccel a rostá- a. A négy milliméteres lyukakon ítmosódik a finomabb sóder, a íagyobb kövek a földre gurulnak, t kimosott anyag ezután a baráz- lás, fekete gumiszőnyeggel le­akart padra hullik, és a víz lefelé ;ezdi mosni. A gumirecék között eülepszik a víznél csaknem lússzor nagyobb fajsúlyú arany, rúg az áramlat a kisebb köveket is homokszemeket elsodorja. „Itt az ideje megnézni a mun- íánk eredményét - mondja fél ira lapátolás után az aranyász. - íyönyörű, rengeteg! Ilyen gazdag íelyet rég találtam” - nyugtázza ^ragadtatva. S valóban, a fekete rumin szikrázóan szórja fényét a sárga fém. A récék között szá­zával hevernek a mákszemnyi aranylemezkék, a zsákmány ér­téke mégis inkább eszmei. „Talán a másfél évtizedes tapasztalatom­mal már meg tudnék élni az aranymosásból - mondja. - Egy jó napon 10-12 óra munkával lú lehet mosni 1,5-2 grammot, de ez ritkaság. Idén 28-szor jöttem ki, és átlag 0,8 grammot találtam. És nem is mindig lehet dolgozni. Télen, és ha a vízállás nem meg­felelő, kizárt” - állítja a biztonsá­gi őrként dolgozó Eperjesi László. Egy gramm arany ára 4400- 5000 forint között mozog. Ennyi lapátolással ezt a pénzt egy épít­kezésen is meg lehet keresni. Az aranymosóknak azonban felüdü­lés a természet, a csend és a tu­dat, hogy tucatnyi társukkal él­tethetnek egy ősi mesterséget. Időről időre megjelennek szeren­csevadászok is - a munkához csak egy engedély kell az önkor­mányzattól -, de csalódniuk kell, ha könnyű meggazdagodásról ál­modnak. „Egyszer idejött egy eg­ri tanár, aki állítólag az utolsó pénzét költötte vonatjegyre. Nem volt kitartó, és gyakorlatlan volt Egy nap után hazautazott” - em­lékszik vissza az aranyász. Eperjesi Lászlót is hasonló aranyláz ismertette meg a szak­mával. „Közalkalmazott voltam, 1991-ben elvesztettem az állá­somat. A hirdetési újságot búj­tam, amikor egy aranymosó-tan- folyamra lettem figyelmes. Biztos voltam benne, hogy meg fogok gazdagodni. Aztán hamar rá kel­lett jönnöm, hogy mégiscsak to­vább kell böngésznem az állás­Aranyláz az ókortól a Kárpát-medencében Miß az újkorban Amerika lelőhelyei vonzották az arany- vadászokat, az ókorban a Kárpát-medence, főleg Erdély hegyei ontották az aranyat A korabeli feljegyzések sze­rint a cézárok kétezer tonna aranyat hordtak el Magyar- ország még a középkorban is Európa aranybányája volt: a nemesfémből többet termel­tek itt ki, mint az egész konti­nensen. Jvz aranymosás több ezer éves foglalkozás a Kárpát-medencében” - mondja az egyik legtapasztal­tabb aranyász, Kézdi László. A 86 ÉVES aranymosó másfél évtizeden át járta a hazai folyókat „Az évezredek során nem sokat változott a mester­ség hacsak a búvárszivattyút nem vesszük, ami jelentősen megkönnyíti a munkát A mosáshoz régen elengedhe­tetlen volt a meringelés, vagyis a mosópad folyamatos locsolása. Nemcsak az egy köbméter sódert kellett a ros­tára lapátolni, hanem a 4-5 köbméter vizet is kézi erővel kellett ráönteni. ” Miß NÉHÁNY évszázada még ezreknek nyújtott megélhetést a szakma, 1940 körül alig néhányon űzték a mestersé­get a Dunán, a Dráván és a Murán, ma pedig elvétve találni a parton aranyászt hirdetéseket. De addigra már megismertem a szakmát, és a hobbim lett” - meséli. Az aranyász a vasporral és fi­nom homokkal kevert aranyport egy vödörbe mossa, majd az alig fél deci sűrű zagyból többnyire higannyal választja szét az arany- szemcséket Posztón keresztül ki­préseli a higanyt, a maradék folyékony fémet égetéssel távolít­ja el. A hőre az aranylemezkék összeállnak, és látható lesz mun­kája gyümölcse: egy borsószem­nyi aranypogácsa. Kötelező lehet a mindennapos tornaóra az általános iskolák alsó tagozatán, ha a parlament ősszel elfogadja az erre vonat­kozó indítványt. A testnevelést - a mostani gyakorlattal szemben - csak testnevelő tanárok vagy szakirányú továbbképzésen részt vett tanítók oktathatnák az 1 -4. évfolyamokon. Pedig van elegendő szakképzett tanár, csak épp nem engedik őket a fog­lalkozások közelébe, mivel ak­kor csökkenne a többi pedagó­gus óraszáma. Istvánfi Csaba, a Testnevelési Egyetem professor emeritusa, a Magyar Testnevelő­tanárok Országos Egyesületének elnöke szerint ez a szemlélet je­lentős károkat okoz. „A mozgás­tanulás legintenzívebb szaka­szában, amikor az utánzásos ta­nulás dominál, a technikailag hibátlan gyakorlatok bemutatá­sához a szakképesítés nélküli pedagógusok képzettsége nem elegendő - jelentette ki. - 10-14 éves korban már késő elkezdeni a szakmai munkát.” A professzor állítását egy fel­mérés is igazolja: eszerint a ma­gyar diákok 80 százaléka az isko­lai tornaórákon kívül semmilyen fizikai aktivitást nem mutat. Ma minden negyedik gyerek túl­súlyos, s ez az afány felnőtt­korban 40 százalékra romlik. A közoktatási törvény az alsó tagozatban jelenleg legalább há­rom órát ír elő. Ha ez az óraszám ötre emelkedne, mindennap kö­telező lenne az egyórányi test­mozgás. Persze a feltételeken is javítani kellene. Az oktatási tár­ca nyilvántartása szerint a köz­oktatásból hafszáz tornaterem hiányzik, ahol pedig van, ott a felszerelés sokszor több évtize­des eszközökből áll. Ráadásul az intézmények mindössze 11 szá­zaléka felel meg az alapvető hi­giéniai feltételeknek. Az iskolák 52 .százalékában a diákok a vi­zesblokkok hiánya miatt nem tudnak mosakodni. Ezért a test­nevelő tanárok szakmai szerve­zete szerint az óraszám növelé­se csak akkor érheti el célját, ha külön program is indul az okta­tási feltételek javítására. ■ D. T. HIRDETÉS www.renault.hu MÁS MÉGANE MODELLEK JÚNIUSBAN ÉS JÚLIUSBAN AKÁR 500 000 FT KEDVEZMÉNNYEL! Ai ajánlat 2008,05.01-Jétö a készlet erejéig étvényes. Fogyasztó« 1/100 km: vegyes: 4,7-8,0; városi: 5.6*10.9: országúti: 4,1*6,4: CO-j-kibocsátás g/km: 124-191. RENAULT 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents