Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-07 / 106. szám

2 Telek már van, most pénz kell a focipályára paks-csampa Futballpályát szeretne a csámpai közös­ség, mert a korábban e cél­ra szolgáló területet már nem használhatják. Feil Jó­zsef a településrész képvise­lője elmondta, már találtak is alkalmas telket. A külső városrészek tízmilliós kere­téből Csámpára jutó két és félmillió forintot korábban már felosztották, de átcso­portosítják a költségeket. Még ezzel sincs meg a szükséges pénz, de igyekez­nek megoldást találni az ön- kormányzat és a képviselők segítségével, (vt) Zsibriken jártak a paksi iskola diákjai PAKS Tizenhét kortárssegítő diák látogatott hétfőn Zsib- rikre a drog rehabilitációs intézetbe az I. István Szak­képző Iskolából. Fodorné Kövics Beáta, iskolai szociá­lis munkás úgy tájékozta­tott, hogy egy prevenciós program keretében nyílt le­hetőségük a kirándulás megszervezésére, (vt) Taroltak a Vándorok moderntáncban símontornva A házigazda Vándorok Tánciskola növen­dékei kimagasló sikert ér­tek el az országos modern­tánc versenysorozat nyolca­dik fordulójában Simontor- nyán. A sportcsarnokban 450 táncos mutatta be tudá­sát hip-hop, show és dance kategóriában. A Vándorok show gyerek, serdülő és fel­nőtt versenyben és a dance felnőtteknél egyaránt elsők lettek, s bejutottak a június 8-i budapesti döntőbe, (vl) Városfejlesztési tanácsnok a testületben tolna Reiter Antalné szemé­lyében városfejlesztési ta­nácsnokot választott a tolnai képviselő-testület a legutób­bi ülésén. A városfejlesztési tanácsnok új tisztség a tol­nai testületben. Reiter Antal­né eddig a gazdasági bizott­ság tagja volt, ez utóbbi tisz­téről lemondott, (sk) @ további hírek: www.teol.hu TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. MÁJUS 7., SZERDA MEGYEI TŰKOR Az erdős területek mellett gyakori a vadállatok által okozott kár. Ez ellen hatékonyan védekezni elsősorban összefogással lehetséges Vaddisznóvész a földeken kár A kondákba tömörült kocák, malacok kitúrják a kukoricát Alig vetették el a kukoricát a gazdák, van ahol máris újra kell csinálniuk, mert a vaddisznók kitúrták a szemet. A vadkár ellen a földtulajdonosoknak és a vadásztársaságoknak közö­sen kell(ene) védekezniük. F. Kováts Éva A vaddisznók már csak olya­nok, hogy túrnak. Ilyenkor ta­vasszal a frissen vetett földből túrják ki előszeretettel az elve­tett vetőmagot. Főleg a kukori­cát, annak is bizonyos fajtáit szeretik. A kondákba tömörült állatok egyik éjjel itt, a követ­kezőn másutt jelennek meg. A megyében több helyen száz szá­zalékig kitúrták a magot, újra kellett vetni.- Vaddisznólázban ég a me­gye - ecsetelte a kialakult hely­zetet Kosaras Zoltán megyei va­dászati-halászati osztályvezető. A vadásztársaságok mindent el­követnek, próbálnak védekezni, a vadászatra jogosultakat beosz­tották, éjszakánként őrzik a ve­téseket, ennek ellenére helyen­ként jelentősek a károk. Tájé­koztatása szerint országosan és a megyében is jelentősen meg­nőtt a vaddisznóállomány. A szabad területen elejtett vad­disznók száma 2007-ben meg­haladta a 6 ezret, míg tíz évvel korábban ez a szám 2 ezer körül volt. A vaddisznók ellése idén nagyon jól sikerült, a kondák- ban sok a malac. A kocák táplá­lékigénye szoptatás alatt akár négyszerese a szokásosnak, ke­resik a fehérjedús magokat. Vé­dekezni a mezőgazdasági vad­kár ellen nem csak lehet, de kell is, a földtulajdonosnak és a va­dászoknak egyaránt. Az 1996. évi LV. törvény és annak módosításai, végrehajtá­si utasításai foglalkoznak a me­zőgazdasági vadkár kérdéskö­rével. A törvény mindkét fél számára leírja a védekezés, megelőzés érdekében teendő­ket. - Sajnos a törvényi előírá­sokat sokszor a gazda, a tulajdo­nos, földhasználó nem ismeri vagy nem akarja ismerni, elve­ti a kukoricáját majd minden intézkedés nélkül év végén be­adja a vadkár igényét - hívta fel a helytelen magatartásra a fi­gyelmet Varga Mihály, a megyei Vadászkamara titkára. Pedig a termőföldi vadkárok ellen haté­konyan védekezni csak közö­sen, a gazdák és a vadászatra jo­gosultak összefogásával lehet. Sajnos ez nem mindenhol való­sul meg. A vadászterületek ki­jelölése során elmérgesedett vi­tákban olyan személyi ellenté­tek alakultak ki, melyek legin­kább a magyar vadállomány­nak ártanak, mondta a kamara titkára.- Nálunk nincs nagyobb vad­bőség, mint máskor, a téli vadá­szatokon sok vaddisznót kilőt­tünk - mondta Koczka László, a Decsi Vadásztársaság elnöke, hozzátéve, hogy a gazdák is ki­veszik a részüket a védekezés­ben. Azokon a területeken, ahol közvetlenül a vetés után gyűrűs hengerrel lezárták a talajt, keve­sebb a kár. A társaságnak jó a kapcsolata a földtulajdonosok­kal, problémák esetén megegye­zésre törekednek. JEGYZET Kit szeretnénk szomszédnak? ÖN LAKNA-E ROMA Család szomszédjában? Ezt a kér­dést hat éve tették fel az ak­kori kisebbségi ombuds- mannak egy faddi fórumon. Akkor a helyiek - és a kör­nyékbeliek - az ellen tilta­koztak, hogy a rossz hírű bedőtanyai roma családok az ő falujukba költözzenek. ha A teljes magyar társada­lomtól kérdeznék a fentie­ket, gyanítom, igen nagy többséggel nyernének a ne­mek. Egyelőre ilyen jellegű országos népszavazási kez­deményezés nincs, de Váral­ján már készül egy helyi. A felvetés lényege: pályáza­ti segítséggel felszámolják-e a helyi cigánytelepet, úgy hogy az ott élő romák beköl­töznek a faluba, vagy in­kább maradjanak a pérói szegénytelepen, a faluba meg jöjjenek a jól fizető hollandok. faddon mára nagyon sokan igazolva látják hajdani félel­meiket. Rengeteg panaszt lehetett hallani az elmúlt években egyes roma csalá­dokra. Legutóbb a múlt hé­ten tiltakoztak helyi polgá­rok újonnan beköltözött ci­gány családok részéről - egyébként más romák ellen is - megnyilvánuló erőszak, félelemkeltés ellen. Érthető, jogos felháborodással. érthető a várauai népsza­vazási kezdeményezés is. Mármint egy olyan ország­ban, ahol rendkívül erős az előítéletesség. Amelynek táplálásához persze talál muníciót, aki akar, tényleg elítélendő esetekből merítve. De ha érthető is a péróihoz hasonló kezdeményezés, ak­kor sem elfogadható. Bár­mennyire is kellemesebb szomszédnak tűnhet látat­lanban egy gazdag holland, mint egy csóró cigány, az egyetlen jó és emberileg vál­lalható megoldás a békés együtt élés. Igaz, ezt a gettó­nál sokkal fáradságosabb el­érni. Viszont muszáj megad­ni rá az esélyt. A vadászatra jogosultak kötelezettségei: ■ vad riasztása: őrzés, vadriasztószerek, m elhárító berendezések kihelyezése: magasles, villanypásztor, ■ gazdálkodó értesítése vadkárról, közös védekezés kidolgozása, ■ vadkárelhárító vadászatok. A termőföld használójának kötelezettségei: ■ vadkár csökkentésében közreműködni: közös őrzés, vadkár­elhárító berendezések közös kihelyezése, beszerzése, ■ kár felmerülése esetén a jogosultat azonnal értesíteni kell, nem megvárni míg halmozódik. A VADKÁRMEGOSZTÁS TAGLALÁSÁNÁL TÖBB TÉNYEZŐT KELL VIZSGÁLNI: a Szándékoltság: gazdálkodó szándékosan vetett vadkárveszé­lyes területre olyan növényt, melyen nagy vadkár keletkezhet. ■ Értesítés, együttműködés hiánya: bármely fél részéről fonto­sak a számlák, értesítő levelek, vadőr szolgálati naplója, stb. A térgeometria nehéz volt matematika Nehezen értelmezhető feladat is akadt Aranyat ért a Duzsi rozé világverseny Magyar borok sikere a francia Cannes-ban Bogár Dalma a tolnai gimnáziumban Anikó és Alexandra nem emelt óraszámban tanulták a számok művészetét, a kombinatorikával és a kamatos kamattal kapcsola­tos példák pedig gondolkodásra késztették őket. Ennek ellenére mindketten bíznak legalább a négyes érdemjegy­ben. A függvénytáblá- ra nagy szükségük volt, anélkül nehezen teljesíthető a vizsga.- Az ötös húzós an­nak, aki nem faktos - erősítette meg Kaizer Gabriella diáktársai véleményét, miután kijött az osztályteremből. Igaz, a diák­lány e tárgyból választott fakulációt, de ő is elismerte, hogy a feladatok második része már komoly gondolkodást igé­nyelt. Körösi Zoltánnak a csonkakúp, a forgáskúp és a for­gáshenger térfogat- és felszín­számítási képleteivel gyűlt meg a baja, de arcán nyugalom árul­kodott arról, hogy azért ez sem ront majd a jegyen. Pánczél István egyből eldöntötte, hogy a há­rom választhatóból melyiknek álljon neki - a kihagyott példa ugyanis szövegileg is nehezen értelmezhető volt. Még egy dara­big diskurálgattak a feladatok­ról a diákok, majd lassan kiürült az iskola, a tanulók gondolatai pedig már a mai történelem érettségi körül jártak. ■ K. P. ■ A példák fa­kultációso­kat is megiz­zasztották. szekszárd, Cannes Két aranyér­met nyertek a magyar borászok a franciaországi Cannes-ban a múlt hét végén, a le Mondial du Rosé elnevezésű borvilágverse­nyen. Ebből az egyik a szekszár­di Duzsi Tamásé, a másik az eg­ri Thummerer Vilmosé. Az idén ötödször rendezték meg Cannes-ban a nemzet­közi borversenyt. Huszon­négy országból 787 rozébort bírált a 43 tagú nemzetközi zsűri. A 232 külföldi mellett túl­súlyban voltak a déli, mediter­rán francia, Provance-i, Rhone- völgyi és a Languedoc-i Syrah bo­rok, tájékoztatta lapunkat Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő-Bor Kht. ügyvezető igazgatója. A magyar Duzsi Tamás borászok húsz borral neveztek, és a két aranyérem mellé még 5 ezüstérmet is begyűjtötték. Ez­zel az eredménnyel a negyedik helyen végzett hazánk az orszá­gok sorrendjében. A rozé borok egyébként egy­re népszerűbbek a világon, így hazánkban is, elsősorban a hölgyek és a fiatalok köré­ben. Duzsi Tamás neve már ismert volt Cannes-ban, a nemzetközi borversenyen, hi­szen tavaly szintén aranyat, tavalyelőtt pedig ezüstérmet nyert a szekszárdi borász. A múlt hét végén a 2007-es évjára­tú Pinot noir rozéjával nyerte a legjobbaknak járó elismerést. ■ Mauthner I. * fc )

Next

/
Thumbnails
Contents