Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-05-18 / 20. szám
2008. MÁJUS 18., VASÁRNAP 7 INTERJÚ túlélő „Amikor elkezdett mozogni az épület, egymásra néztünk. Senki sem tudta, mit kell ilyenkor csinálni” - mondta lapunknak Serly Dániel, aki munkahelyén élte át a földrengést. EGY MAGYAR A KÍNAI POKOL TORNÁCÁN A hétfői kínai földrengésnek mára már több mint ötvenezer halálos áldozata van. Szerencséjének köszönheti, hogy nincsen köztük Serly Dániel, aki a 7,8-as erősségű földrengés központjától alig száz kilométerre fekvő Chengdu városában élte át a katasztrófát. Szabados Balázs- Hol tartózkodott, amikor először megrendült a föld?- A munkahelyemen voltam. Egyszer csak elkezdett rázkódni az épület, felálltunk, néhány másodpercig csak néztük egymást a kollégáimmal, aztán rohantunk a vészkijáraton kifelé. Hamar a szabadba értünk, mert szerencsére ez csak egy négyszintes épület. Ijesztő volt. A környező házakból futottak kifelé az emberek, nehezen esett le, mi is történik velünk.- Mikor értesültek arról, hogy mekkora a baj?- Fél óra elteltével jöttek az első hírek, akkor már 7,6-os földmozgásról beszéltek. Kínai kollégáim kétségbeesetten próbáltak telefonálni családtagjaiknak, persze sikertelenül, hiszen kétezernél is több adótorony dőlt össze, meg hát a vonalak is terheltek voltak. A főnököm 24 óra alatt egy üzenetet tudott küldeni a családjának.- Ilyenkor hogyan tovább?- Gyomortájéki aggódás, majd munkát otthagyva, három magyar kollégámmal indultunk a lakásunk felé, félve, vajon mi maTúlélőket mentenek Chengduban, ahol a magyar programozó is dolgozik. A várostól 70 kilométerre megsérült egy vegyianyag-gyár, ez okoz pánikot. radt belőle. Megrázó volt látni a letakart embereket, de a belváros nyugodtnak tűnt, legtöbben a le- pusztultabb peremkerületekben haltak meg. A lakásunk vakolata néhol lehullott, a tévénk is összetört, de nekünk legalább nem kellett kiköltöznünk. Nem úgy, mint azoknak az ezreknek, akik a felhőkarcolók és panelházak között sátorban húzták meg magukat. Kollégáim közül voltak, akik nálam aludtak, mert nem mertek otthon maradni a megrepedt falú lakásukban, hiszen nap mint nap érezzük az utórengéseket. Még ma is rengetegen sátoroznak a foNévjegy serly Dániel - 1982-ben született Budapesten. az elte-n végzett programter- vező matematikus szakon, 2006-ban. A Nokia cégnél máraz egyetemi évek végén elkezdett dolgozni, 2006 januárjától főállású munkatárs. miután a vállalat részben egyesült a Siemensszel, átszervezésekbe kezdtek, így részlege Nokia Siemens Networks néven 2007. november végén Kínába költözött. 2007 NOVEMBERE óta él és dolgozik Kínában, és bár a tragédia után megfordult a fejében, hogy hazatér, kitölti május végéig szóló kiküldetését. lyóparton, el sem akarom képzelni, mi lehet azokon a területeken, amelyeket még el sem értek a mentőcsapatok.- Gondolom az európaitól eny- nyire különböző kultúra másképp él meg ekkora tragédiát.- Persze a rémület nem kultúr- körfüggő, de itt úgy tűnt, nem volt és most sincs pánik. Inkább ösz- szeszorított foggal, és fegyelmezetten igyekeznek segíteni az emberek, ahol tudnak. Az utcákon több helyen lehet önkéntes segítőnek jelentkezni, a lakásunkhoz közel is van egy pult: mennek is az emberek tömegével. Kollégám is ment volna, de annyian voltak, hogy nem fért fel a buszra. Ugyanitt adományokat is gyűjtenek: ruhát, ételt, életmentésre alkalmas tárgyakat. Gondolkodtam azon, hogy én is beállók az életmentők közé, de mivel nem beszélek kínaiul, úgy éreztem, csak feltartanám őket, ezért inkább az adományozást választottam. Rémhírek azért itt is terjednek, főleg az ivóvízhiánytól és a járványoktól félnek az emberek. A várostól hetven kilométerre ugyanis megsérült egy vegyianyag- gyár, amely az emberek szerint biztos, hogy beszennyezte az ivó- vízkészlet nagy részét adó folyót. Ásványvizet ezért már egyáltalán nem lehet kapni a városban.- Őszülte a helyi média?- Azt gondolom, ennyi idővel az olimpia előtt nincs más választása, most nem játszhatja el, amit a tibeti összecsapások után. Folyamatosan követjük az állami televízión az eseményeket, ahol beszámolnak a halottak számáról, és arról sem titkolóznak, hogy vannak még érintetlen területek, sőt meglepő módon már az amerikai és japán segélycsoport munkájáról is láttunk képkockákat. Minden erővel azt próbálják sugallni, hogy urai a helyzetnek.- Én biztos, hogy már itthon lennék.- Meg sem fordult a fejemben, hogy meneküljek, de volt olyan kollégám, aki nagyon vacillált, főleg amikor újra és újra megremegett a föld. Én a két hetemet még biztosan itt töltöm. Aztán jöhet a budapesti jó levegő, ami tényleg üdítő a chengduihoz képest. „A guargumis szennyezésnél komolyan megijedtem” interjú Szabó Mária, az élelmiszer-biztonság főnöke szerint a sörcsapokkal és a fagyigépekkel minden rendben- Ötéves lett a hivatal május 15-én. Nem jött létre túl későn?- Éppen ellenkezőleg: alig egy évvel az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrejötte után hozták létre a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH) szervezetét. Az unió politikai vezetői is csak a kergemarhakór- botrány kipattanása után érezték szükségesnek az élelmiszerbiztonság hatósági felügyeletét. Azután döntött így az EU, hogy létrehoznak egy független, kockázatbecsléssel foglalkozó hivatalt, majd ennek minden tagállamban létrejöttek a nemzeti szervezetei. Magyarország nagyon hamar reagált, igaz, a MÉBIH az összes európai élelmiszer-biztonsági hivatal között a legkisebb és a leggyengébb jogkörű. Nem vethetünk ki bírságot, és nem végezhetünk ellenőrzéseket sem. Igaz, nem is tudnánk, hiszen a teljes személyzetünk 18 főre csökkent az elmúlt évek leépítései után.- Ilyen gyenge jogkörrel mit tehetnek az élelmiszer-biztonság érdekében?- Feladatunk elsősorban a kockázatbecslés: mi véleményezzük az adalékanyagokat, a génmódosított növényeket, mi tartjuk a kapcsolatot az európai gyorsriasztó rendszerrel és az Egészségügyi Világszervezettel is. Ezenkívül mi hangoljuk ösz- sze a különféle magyar hivatalok munkáját, és élelmiszer-biztonsági szempontból mi készítjük fel a munkatársaikat a nagy ellenőrzési akciókra. Az elmúlt öt évben a hivatal messzemenően igazolta, hogy létrehozása hasznos és időszerű volt. Hozzánk futottak be az utóbbi idők „eseményei” is.- Például az ukrajnai étolajhamisítás?- Sajnos minden hétre esik nyolc-tíz ilyen esemény. A többségük nem ilyen jelentőségű: üvegdarabok a konzervben, higany az Olajos halban. Ezek is ijesztően hangzanak, de elszigetelt esetek, míg az ukrajnai étolaj-hamisításnál, ahol ásványi olaj került az étkezésre szánt növényi olajba, nagyon veszélyes jelenség. Az élelmiszer-alapanyagok gyakorlatilag „Magyarország gyorsan reagált” Szeitzné Szabó Mária FŐIGAZGATÓ MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL A pécsi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán diplomázott 1978-ban, később közegészségtan-járványtan szakorvos képesítést is szerzett és tisztiorvosi szakirányú vizsgát is tett. 2005. május 1- jétől az élelmiszer-biztonsági hivatal főigazgatója. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal Tanácsadó Fórumának, a Nemzetközi Szabványügyi Testületnek a regisztrált nemzetközi szakértője. Férjezett, két gyermek anyja. mindenhová eljutnak. Az ukrán esethez hasonló szennyezésnél egész Európa élelmiszer-ellátása veszélybe kerülhetne, hiszen minden élelmiszert ki kellene vonni, amibe a szennyezőanyag belekerülhetett az étolajjal.- Előfordult olyan eset, amikor komolyan megijedt?- Igen, a dioxinnal szennyezett guargumi esetében. Ott pontosan ez a rémálomszerű helyzet körvonalazódott, hiszen a guargumit a bébiételektől az üdítőitalokig szinte mindenben felhasználják, ráadásul a dioxinnak komoly egészségkárosító hatása is lehet. Mindemellett hihetetlen nehéz volt követni, hol és mibe kerülhetett a szennyezett anyagból.- A magyar helyzet milyen ebből a szempontból?- A múlt év átszervezései kicsit visszavetették a hivatalok hatékonyságát, de ennek ellenére a helyzet nem rossz. A Csillagszóró, majd a Kikelet akció alapján az a tapasztalatunk, hogy az árusok figyelnek a minőségre, a tisztaságra, bár természetesen vannak kivételek és hiányosságok. Az igazi veszélyt jelenleg az illegális élelmiszereket előállító zugvállalkozások, fekete vágóhidak jelentik, ahol a legelemibb előírásokat sem tartják be.- Ezen a nyáron mi lesz a célpont?- Elsősorban a turisztikailag frekventált, nagy tömeget vonzó helyek, rendezvények, de mindenkinek számítania kell ellenőrzésre. Több szempontból egyébként a késő tavasz, a nyár eleje a legveszélyesebb. Nyáron mindenki tudja, hogy meleg van, be kell rakni az ételt a hűtőbe, de ilyenkor még egyszerűen nem szoktak hozzá, elfelejtik az emberek. Ezért ebben az időszakban a szokottnál több az ételmérgezés. Egyébként a jégkrémeket és a söröket, sörcsapokat már ellenőriztük, és elégedetten mondhatom: mindent rendben találtunk.- A családban otthon ön mire ügyel?- A tisztaság és a rend alapvetően fontos, de kevesen tudják például, hogy a nyers csirkehús tele van szalmonellabaktériummal. Ezért nem szabad például a nyers csirkét és a már megsütött húst ugyanazon a deszkán felvágni. Két felnőtt gyermekem van, de azért még mindig ügyelek arra, hogy kezet mossanak. ■ Farkas Károly
