Tolnai Népújság, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-16 / 113. szám

2008. MÁJUS 16., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2008 - TEVEL 5 ■EBI A népesség alakulása 2004 2005 2006 2007 Megújulhat a járda és a vízelvezető A 2008-as CÉDE-pályá- zatból szeretnék megoldani Tevelen a csapadékvíz-elve­zetés problémáját. A napokban beadott pályá­zatnak köszönhetően megva­lósul a 3 millió 556 ezer fo­rintos beruházás, melyből 1 millió 422 ezer forintot bizto­sít önerőből az önkormány­zat Folytatódhat a tönkre­ment vízelvezető felújítása és a járdaburkolat elkészíté­se is, kulturált buszfellépő­vel együtt. Ha minden a terv szerint halad, az év végéig elkészülnek a munkával. Héri Lászlóné polgármester hét­főtől csütörtökig reggel 8-tól 16, pénteken 13 óra 30-ig fogadja az ügyfeleket. Amreinné Dr. Gál Klaudia körjegyző hétfőn és szerdán 8-tól 16, csütörtökön 12 óráig érhető a községházán. Kozma Péter falugazdász szer­dán 8-tól 12 óráig áll a lakosok rendelkezésére. Dr. Muráti György háziorvos munkana­pokon 8-tól 11 óráig, dr. Antal Tamás fogorvos hétfőn 11 és 17, kedden 8 és 11, szerdán 11 és 15, csütörtökön 11 és 14, pénteken pedig 8 és 14 óra között rendel. Simon János plé­bános pénteken és szombaton 17.30-tól, vasárnap délelőtt 11 órától tart misét a katolikus templomban. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KURZ PAT­RIK ÍRTA, A FOTÓKAT LEHŐCZ PÉTER KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A TEVELI ÖNKORMÁNYZAT TÁ­MOGATÁSÁVAL JELENT MEG. Idén elmúlik a veszély a Dorogi utcai partfalnál A faluban régóta gond a Do­rogi utcában található part­fal. A veszélyes szakasz egy részét már rendbe tették, és már a héten folytatódik a munka. 2006-ban kezdték meg először a helyrehoza­talt, majd 2007 végén vis maior támogatás keretében sikerült pénzt szerezni a to­vábbi munkára. Összesen csaknem tizenegymillió fo­rinthoz jutott az önkormány­zat a Belügyminisztérium­tól, így ez évben, várhatóan június végéig el is készül az omlásveszélyes partfal. Bukovinai hagyományokat ápolnak a leszármazottak Tevelen mindig is odafigyeltek a kulturális életre, ami főleg az erdélyi - egészen pontosan hadiki - gyökerekre épül, de a német származású lakosság is ápolja a hagyományokat. A né­met nemzetiségi kórus fesztivá­lokon lép fel, és szép eredmények­kel büszkélkedhet. A Teveli Fiatalok Egyesületének tánc­csoportja tíz éve alakult. Ők ele- yenítették fel a csobánolás ha­gyományát, melyet a megyeha­táron túl is bemutattak már. A bukovinai székelyek téli ünnep­körhöz kötődő szokásaként bir­kabőrökbe öltözött álarcosok vonulnak végig a falun, és ál­dást visznek a házakba, ének­kar kíséretében. Az erdélyi hagyományok ápo­lásában élen járó fesztivált is tar­tanak a faluban, idén június 21- én ugyanis Tevelen rendezik meg a XI. Bukovinai Székely Találko­zót és Lakodalmat. Már most több hatá­ron túli és hazai cso­port jelezte részvéte­li szándékát. Ilyenkor a lányos háznál felöltöztetik a menyasszonyt, akihez a vőlegény érkezik, majd elvonulnak a lako­dalom helyszínére, ahol hagyo­mányos ételeket szolgálnak fel. Utoljára tíz éve volt ilyen esemény a faluban. Augusztus 30-án pedig őszi fesztivált rendeznek. ■ Hadiki székely ősökkel büsz­kélkedhet Tevel. Sváb faluból lett székel tele ülés a XX. században Tevel területe az adottságok mi­att már a kőkorszakban is ember lakta hely volt, erről ásatások so­rán is megbizonyosodtak. A tele­pülés Árpád vezér unokájáról kapta a nevét. Az első írásos fel­jegyzés Tévéiről 1193-ból szár­mazik. A XVII. században lakat­lanná vált, majd németekkel te­lepítették be újra a falut. Az ő le­származottaik közül még ma is élnek a faluban, ők megúszták az 1945-ben kezdődő kitelepíté­seket. Akkortájt ugyanis min­denkit elvittek innen, aki német­nek vallotta magát az 1941-es népszámláláskor. A svábok üre­sen maradt házaiba a vajdaság­ból elűzött bukovinai székelye­ket telepítettek le. Tolnában és Baranyában tizenháromezren telepedtek le. A korábbi német falu lakosságának hetven száza­léka székely lett. Kis létszámban felvidéki magyarok is érkeztek Tevelre. A székely hagyományok erősen élnek a településen, az itt lakók méltán büszkék szárma­zásukra. Igazságot kapott a falu ítélet Nem kell visszafizetni a közműfejlesztési támogatást Helyben készül a tégla vállalkozás Erős Pál négy éve vezeti a teveli gyárat Amreinné Dr. Gál Klaudia körjegyző a Dorog utcai partfalat szemléli. Még idén befejezik a munkát, és biztonságossá válik ez a szakasz Hitelfelvétel nélkül dol­gozzák le a hiányt a teveli önkormányzatnál. A települést pályázati pénzekből is megpróbál­ják fejleszteni. Kurz Patrik Tevel Zomba és Hőgyész kö­zött, a Völgységben terül el. A festői környezetben található völgyfaluban Héri Lászlóné polgármester és stábja mun­kálkodik azon, hogy a telepü­lés több mint ezerötszáz lako­sa rendezetten élhessen. A falu összközműves, ami­vel sok munka és bonyodalom volt. 2005 óta gondot okozott, hogy a közműfejlesztési támo­gatást az Állami Számvevő- szék vissza akarta fizettetni az önkormányzattal. így az Alkot­mánybírósághoz adtak be jog­orvoslati kérelmet. A taláros testület kimondta, hogy alkot­mányos jogok korlátozásával állapították meg a fizetési köte­lezettséget, melyet a döntés ki­hirdetésének napjával meg­szüntettek.- Természetesen még na­gyon sok feladatunk van ezzel kapcsolatban, de a sok rossz mellett ez már nagy eredmény, hiszen 2005-ben emiatt meg­hurcoltak bennünket - mond­Kisméretű téglákat gyártanak, melyekhez helyben bányásszák a szükséges agyagot. Présgépek­kel készítik el a nyers téglát, amik négy-öt hét száradás után kerülnek a Hofmann típusú kő­kemencébe, ahol ezer-ezeregy- száz fokon égetik ki azokat. Évente kétmillió darabot készíte­nek el. Manapság főleg pincék, pillérek építéséhez használják a téglákat. Tüzép telepeken ke­resztül a megyében adják el az építőanyagot, de a Duna túlsó ol­dalán és Villány környékén is is­mertek a teveli téglák. Erős Pál­nál tizenhét ember dolgozik, fő­leg gépkezelőként, de a tégla­gyártás még így is igényli a fizi­kai munkát. A barokk templom túlélt tűzvészt és földrengést Minden megtalálható, amire szükség van A helybéli gyermekek járhat­nak itt óvodába, iskolába. Len­gyellel és Závoddal intézmény- fenntartó társulást kötött, és e települések diákjai mellett mucsiak, kisdorogiak és kisvejkeiek is tanulnak itt, ösz- szesen több, mint 21(Len. Az is­kola a mikrotérség igazi köz­pontjaként működik, és még a művészeti oktatás is megol­dott a faluban. Minden biztosí­tott, a háziorvos receptjeit a he­lyi gyógyszertárban is kiválthat­ják a betegek, és fogorvos is van Tevelen. Benzinkút, üzle­tek, vendéglő és hotel is megta­lálható a településen, kistérségi feladatként pedig családok át­meneti otthonát működtetnek. A községházát idén újították fel a Leader program keretében. A téglagyár már csak azért is kü­lönleges, mert az állami szférá­ba kerülés előtt és után is teveli kézen volt. Erős Pál huszonkét évvel ezelőtt kezdett itt dolgozni, akkor még alkalmazottként segí­tette a munkát, 2004 óta viszont vezetőként is megállja a helyét. Erős Pál gyárában kétmillió tégla készül egy évben A falu római katolikus templo­mát 1794-ben kezdték építeni és 1797-ben fejezték be. A késő ba­rokk stílusú műemlék templom építését Dőry Ádám, a falu akko­ri birtokosa is támogatta. 1831- ben, a teveli tűzvész idején le­égett a templom teteje és tornya. Később cseréppel illetve rézzel és bádoggal pótolták. 1880-ban földrengés rongálta meg az épü­letet. 1916 szeptemberében ha­rangjait hadi célokra lefoglalták. Késő barokk stílusban épült ta a polgármester asszony. Ak­kor az Állami Számvevőszék megállapításának köszönhető­en két másik településsel együtt feketelistás falunak mi­nősítették Tévéit, holott csak a megyében hat település volt érintett hasonló beruházás­ban, amelyek ugyanakkor el is készültek. Héri Lászlóné el­mondta, sajnálatos­nak tartja, hogy a dél-dunántúli régi­óban az oktatási intézmények felújítására beadható pályáza­tot csak a városi intézmények­nek és azok tagintézményeinek írták ki. így hiába a magas lét­szám és az, hogy a környékről is többen tanulnak Tevelen, nem tudnak lépni ez ügyben. Az iskolára és az óvodára is egyaránt ráférne már a felújí­tás, amivel energiatakaréko­sabbá is lehetne tenni az épü­leteket. - A nehézségek ellené­re tovább küzdünk, hiszen ná­lunk adottak a feltételek, hogy a mikrotérség településeiből a gyerekek megfelelő helyen ta­nulhassanak - nyilatkozta Héri Lászlóné. Az önkormány­zat tavaly huszon­három millió fo­rint mínusszal fo­gadta el a költségvetést. Siker­nek könyvelhetik el, hogy nem kellett működési hitelt felven­niük. Idén tizenkilenc milliós hiánnyal számolnak. Az álla­mi normatíva mellett pályáza­ti pénzekből biztosítják a falu működését. Mivel sok a közte­rület, pályáztak parlagfű-men­■ Az iskolára is ráférne a felújítás. tesítésre is, sajnos eredmény­telenül. A helybeliek egyéb­ként sokat segítenek a közterü­letek rendben tartásában. Iparűzési adót nem szed az önkormányzat, ezzel is segítve a vállalkozókat abban, hogy ide telepítsék a cégüket. Ezzel a lakók is jól járnának, hiszen munkalehetőséghez juthat­nak, ami megélhetést jelente­ne a családoknak. A helybeliek háztartásonként 13 ezer forin­tos kommunális adót fizetnek, míg a szemétszállítás 4500 fo­rintba kerül. A vállalkozók egy alkalmazott után fizetnek 2300 forintnyi kommunális adót. Héri Lász­lóné: Tovább küzdünk

Next

/
Thumbnails
Contents